Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár
| Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár | |
 | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | 1095 Budapest, Máriássy u. 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1882 |
| Lebontás éve | 1993 körül |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyár |
| Elhelyezkedése | |
 Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 08″, k. h. 19° 04′ 40″47.468940°N 19.077680°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 08″, k. h. 19° 04′ 40″47.468940°N 19.077680°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár egy mára már megszűnt és elbontott budapesti élelmiszeripari nagyüzem volt.
Története
[szerkesztés]Európában a 19. század végén lendült fel a konzervgyártás. Ennek keretében indult fejlődésnek a magyarországi konzervipar. A zsidó Weiss-család tagjai (Weiss Berthold és Weiss Manfréd) nyereséget láttak a konzervgyártásba való bekapcsolódásban, és 1882-ben[1] (más források szerint 1883-ban)[2] létrehozták első üzemüket a Budapest IX. kerületi Máriássy utcában. A szabálytalan háromszög alakú telek északnyugati oldalát a Máriássy utca határolta, északkeleti részén a Gubacsi út, déli oldalán az Összekötő vasúti hídra vezető nagyvasút töltése helyezkedett el. A gyár szomszédságában, a Máriássy utca túloldalán feküdt az 1872-ben felépült Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat,[3] míg a Gubacsi út túlsó oldalára épült jóval később, 1927-ben a Borjúvásárcsarnok.[4]
1886-ban az üzemben 50—60 munkás dolgozott, az őszi és téli időszakban ez a szám 200—300 főre is emelkedett.[5] 1895 körül a gyár már 300-400 munkást foglalkoztatott, gépeit egy 40 lóerős gőzgép hajtotta. Ebben az időben mindenféle húskonzerv volt a fő terméke.[2]
Nem közismert, hogy ez a gyár korábbi volt, mint a híres Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a későbbi Csepel Művek (1895). A Csepeli gyár létrejöttekor sem szűnt meg a Máriássy utcai üzem, hanem tovább fejlődött. Termékei között (elsősorban a hadsereg által megvásárolt) főtt- és sült hús-, borjú pörkölt-, hétféle leveskivonat-, gyümölcs- és zöldségkonzerv, vegyesíz lekvárok, gyümölcsszörpök, később festékes- és cipőkrémes dobozok foglaltak helyet. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia katonáit jelentős részben a Konzerv- és Ércárugyár húskonzervjeivel látták el.[5]
Az első világháború után egy időre a termelés visszaesett, de később a gyár ismét fejlődésnek indult. Ennek folyománya volt, hogy raktározási célra bérbe vették a közeli „Flóra” Szappangyár (Soroksári út 33.) üzemi épületeit. Bővült a termékválaszték: szárított zöldségekből készült „Julienne”-kocka, katonai kávé, marhasertéspörkölt, fekete lemezből készült kézi permetezők, olajos kannák, a gyár saját nyomdájában litográfusok által tervezett „Sougát” dobozok jelentek meg a kínálatban. 1938 és 1940 között tésztagyártó egységeket helyeztek üzembe. Az 1930-as években a gyár európai színvonalúnak volt mondható, jelentős külkereskedelemmel is rendelkezett (Anglia, Németország, Amerika). A második világháború időszakától az üzem dolgozóinak nagy részét nők tették ki. 1950-től a konzervgyár helyén „Fémművek” alakult, a konzerv termelési profilja a Maglódi úti – időközben a Máriássy utcai gyárral összevont – Globus Konzervgyár került.[5]
1940-ben a Máriássy utca felhasználásával villamosvonal települt a gyár mellé, az 1990-es évekig fenn is maradt. A villamosvonal tulajdonképpen egy nagy méretű hurokvágány volt, amely a Gubacsi úti hálózatból indult ki, és a Máriássy utca, majd a Soroksári út érintésével kapcsolódott a (mára már elbontott) Vágóhíd kocsiszínbe, amelynek viszont szintén volt kapcsolata a Gubacsi út felé.[6]
A gyárat az 1993-ban elkezdett Lágymányosi híd (ma: Rákóczi híd) és a hozzá kapcsolódó pesti úthálózat építése során bontották el.[6] Helyén napjainkban autóparkoló és a híd feljárója osztozik.
Archív felvételek a gyárról
[szerkesztés]- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (hampage.hu)
- Máriássy u. (villamosok.hu)
- Gubacsi út (villamosok.hu)
- a gyár alaprajza (térképvázlat az 1960-as évekből, villamosok.hu)
- légifelvétel (1990-es évek, villamosok.hu)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ezt a dátumot erősíti, hogy az 1878-as részletes Budapest térkép még nem tünteti fel, az 1882-es viszont már igen („Hús conserv gyár” néven).
- ↑ a b Edvi Illés, i. m., 589. o.
- ↑ Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával. Epiteszforum.hu. 2019. okt. 8.
- ↑ https://epiteszforum.hu/borjuvasarcsarnok-uj-borben
- ↑ a b c Kardos, i. m.
- ↑ a b Vágóhíd kocsiszín és UV műhely (villamosok.hu)
Források
[szerkesztés]- Kardos Ernő: A Máriássy utcai konzervgyár története In: Konzerv- és Paprikaipar, 1979. 3. sz.
- A Közvágóhíd és környéke I. A kocsiszín: Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu)
- A Közvágóhíd és környéke II.: A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu)
- A Közvágóhíd és környéke III. A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu)
- (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3)