Ugrás a tartalomhoz

FÉG

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
FÉG
(Fegyver- és Gázkészülékgyár)
A Fegyver- és Gázkészülékgyár romos épületei 2014-ben a Gubacsi út felől nézve
A Fegyver- és Gázkészülékgyár romos épületei 2014-ben a Gubacsi út felől nézve
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
Alapítva1891. február 24.
Megszűnt2004
JogutódMPF-FÉG Kft., Vara FÉG Kft.
SzékhelyBudapest
Irányítószám1095
CímSoroksári út 158.
Iparággépipar
Formamagántulajdonban lévő vállalat
Termékekfegyvergyártás, gázkészülék gyártás

FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár) (Budapest)
FÉG (Fegyver- és Gázkészülékgyár)
FÉG
(Fegyver- és Gázkészülékgyár)
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″47.447778°N 19.092222°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 52″, k. h. 19° 05′ 32″47.447778°N 19.092222°E
A FÉG
(Fegyver- és Gázkészülékgyár) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz FÉG
(Fegyver- és Gázkészülékgyár)
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Névváltozatok
Időszak
Név
1891–1935Fegyver- és Gépgyár Rt.
1935–1946Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt.
1946–1965Lámpagyár (Lampart)
1965–1990Fegyver- és Gázkészülékgyár
1990–2004FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. (és több kisebb jogutód)
2008–VARA-FÉG Kft.

A FÉG a hazai nagyüzemi fegyvergyártásban meghatározó szerepet játszó – története során különböző nevek alatt működő – vállalat rövidítése és márkaneve.[1] Jelenleg a FÉG Épületenergetika és az MPF-FÉG Kft. egymással párhuzamosan gyártanak gázkészülékeket, fűtőberendezéseket a FÉG márkanév jogutódjaiként.[2][3]

Története

[szerkesztés]

A Fegyver- és Gépgyár Rt.

[szerkesztés]

1891. február 24-én alapították Budapesten a Fegyver- és Gépgyár Rt. (FÉG) jogelődjét. A gyárban pisztolyok, puskák és géppisztolyok készültek. A Magyar Honvédség számára és exportra egyaránt gyártottak lőfegyvereket. 1935–ben jött létre a fúzió a Fegyvergyár és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. között Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. néven.[4] A különböző profilok közül 1938-tól, a győri program meghirdetését követően, a fegyvergyártás vált a legfontosabbá. Magyarország a második világháborúba belépése után fokozták a termelést. 1943-ban a cég gyártmányainak túlnyomó része (mintegy 90%-a) fegyverekből állt. Ebben az időszakban a cég mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztatott. A Soroksári úti fegyvergyártó üzemeket és a cég olajfinomítóját 1944-ben angolszász bombázások tették tönkre.[5] 1965. április 1-től a gyár Fegyver és Gázkészülékgyár néven folytatta munkáját.[6]

A Fegyver- és Gázkészülékgyár mint állami vállalat

[szerkesztés]

A második világháború után a vállalat neve gyár 1946–1965 között Lámpagyár (Lampart) volt. A vállalat 1965-ben vette fel a Fegyver- és Gázkészülékgyár nevet. Címe: Budapest IX. Soroksári út 158. volt. Továbbra is központi szerepet játszott a hadsereg lőfegyverellátásában. Az üzem először Kalasnyikovokat és PPS–41 géppisztolyokat, majd különböző fajta egyéb lőfegyvereket gyártott. Itt készültek a magyarországi lakótelepi lakásokban még ma is gyakran használatos gázkonvektorok is. 1975-ben került a vállalathoz a Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, amelyet 1984-ben leállítottak. Belőle alakult a FÉG Szolgáltató Leányvállalat.

Az 1950-es években elindul az új típusú vízmelegítők gyártása. A régi 5 literes típus helyett megjelent a KV 6-os készülék, majd ezt követte a kor igényeit színvonalasan kielégítő Csongor vízmelegítő.

Megkezdődik a gáz-vízmelegítő rendszerre épülő gázfűtő berendezések gyártása az 1960-as évek végén. A KV 6-C típusú vízmelegítő készüléket követően a „C”, „SC” készülékek után a saját fejlesztésű CIRKONOVA gázkazán ("cirkogejzír") termékcsalád gyártása.[6]

A privatizáció óta

[szerkesztés]

Az állami vállalat 1990-ben – a privatizáció folyamán – 13 termelő és több szolgáltató kereskedelmi társasággá (kft.) alakult. Ezek közül az egyik a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. volt. Minthogy 2004-ben számos exportpiacra fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el, emiatt a FÉGARMY végleg csődbe ment.

A gázkészülék és fűtőberendezés gyártás azonban él, hiszen 2008-ban a jogelőd megvásárlásával a VARA-FÉG Kft. újraindította a hazai gázkészülékgyártást, sőt a már legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő konvektorokat és kondenzációs gázkazánokat is gyártják.[7]

Figyelemre méltóak az egyedülálló FÉG-VESTALE ipari modulkazánok, amelyek társasházak és intézmények fűtésére alkalmasak. Modul alapú felépítésüknek köszönhetően az igényeknek megfelelően variálhatóak a különböző modulok.[8]

Jelenleg működő gyártóüzemei Verpeléten és Makón találhatóak.

Termékek

[szerkesztés]

Fegyverek: PA-63, AKM-63

Gázkészülékek

Varrógépek

Csepel 30

Hunnia 30

Vasúti kapcsolat

[szerkesztés]

Az üzem korábban rendelkezett nagyvasúti kapcsolattal, amely a Ferencváros felől ágazott ki, és a Gubacsi út – Szabadkai út találkozásánál érkezett be a gyár területére.[9] A 2000-es évek elején a Gubacsi úti villamospálya felújításakor eltávolították a kereszteződést, illetve felszedték a rendező pályaudvar felől kiágazó iparvágányokat.

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. továbbá cégnevének vezérszava, illetve védjegye
  2. feg.hu. feg.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  3. FÉG Épületenergetika. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  4. Ez a cég 1946-ig működött.
  5. Budapest lexikon
  6. a b http://gazkeszulek-szerviz.hu/feg/index.php Archiválva 2019. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés: 2019.01.27
  7. FÉG Epületenergetika. fegkazan.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  8. FÉG Epületenergetika. fegkazan.hu. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
  9. Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː Magyarország vasútállomásai és vasút megállóhelyei. [2020. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]
  • Sárközi Zoltán – Szilágyi Gábor – Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története 1891–1948 In: Tanulmányok Budapest multjából XXII., Budapest Történeti Múzeum, Budapest, 1988.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Filmfelvételek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]