Grúzia javasolt világörökségi helyszínei

Grúzia területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizennégy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Grúzia javasolt világörökségi helyszínei

Név	Kép	Leírás	Típus	Kritérium	Év	Link
Alaverdi székesegyháza		A 6. századi Alaverdi-kolostor, amelyhez a székesegyház tartozik, Grúzia Kahéti régiójában található. Maga a székesegyház a 11. században épült a korábbi Szent György-templom helyén. A székesegyház három apszisa kereszt alakot formáz. Külseje dísztelen, egyedül a homlokzatán helyezkednek el vakablakok és boltívek, amelyek monumentális és ünnepélyes hatást keltenek.	kulturális	IV, VI	2007	5221
Ananuri		Ananuri 17. századi erődítmény az Aragvi folyó bal partján. Az erődítményt két bástya és várfalak alkotják, amelyeken belül több templom található. Az 1689-ben épült Mennybemenetel-templom homlokzata faragványokkal gazdagon díszített, belsejében számos freskó maradt fenn. A 17-18. századi falfestmények a tizenhárom szír atyát ábrázolják.	kulturális	III	2007	5222
David Gareji kolostorok és remetelakok		A David Gareji kolostoregyüttes 25 kilométerre Tbiliszitől, közel az azerbajdzsáni határhoz helyezkedik el. 19 középkori kolostor alkotja mintegy 5000 remetecellával. A kolostort a tizenhárom szír atya egyike, Garejeli Szent Dávid alapította a 6. században tanítványaival, amely a középkorban Grúzia legfontosabb zarándokhelyévé vált. A kolostorokban fennmaradt néhány egyedülálló falfestmény, a legkorábbi a 8. századból.	vegyes	I, II, III, IV, V, VI, VII, X	2007	5224
Dmanisi régészeti helyszín		A területen őskori és középkori leletek és különböző épületek romjai, szobrai mellett egyedülálló őskori állati és emberi maradványok is napvilágra kerültek. Egyes állati csontokat a kihalt rinocérosz, a korai pleisztocén korból származó Dicerorhinus etruscus etruscus maradványaként azonosítottak. Az itt feltárt 1,75 millió éves emberi maradványok a homo georgicus vagy homo erectus georgicus elnevezést kapták; ezek a a kaukázusi ember legkorábbi jelenlétének bizonyítékai.	kulturális	III, V	2007	5225
Gremi Arkangyalok-templom és királyi torony		Gremi városát, a hajdani Kahéti Királyság fővárosát I. Abbász perzsa sah dúlta fel a 17. század elején, és nem építették újjá. A város romjai között az 1565-ben épült Mihály és Gábriel arkangyalok templom és a királyi torony együttese viszonylag épen maradt.	kulturális	II, III	2007	5226
Kveterai templom		A grúziai egyházi építészet egyik legkorábbi példája, a kicsi és kecses templom egy 10. századi erőd része. Kereszt alakban elhelyezkedő négy apszisa közt négy fülke helyezkedik el. A kupola alatti központi négyzetet egyrészt az apszisok, másrészt a három negyed hosszúságú fülkék keresztezik, ami egyenlőtlen ágú csillagalakzatot ad ki. Az épület faragott tufából készült.	kulturális	III, IV	2007	5227
Mta-Tuséti		A Nagy-Kaukázus északi lejtőin elhelyezkedő, 796 négyzetkilométernyi történelmi táj egyike a Kaukázus legkevésbé háborított ökoszisztémáinak. A táj szépsége mellett figyelemre méltó az endemikus növény- és állatfajok sokasága. Az 1650–1900 méteres magasságon az erdős övezetben jellemzője a Pinus sosnowskyi és Betula litwinowii, a szubalpin és alpesi zónák rétjein a legelterjedtebb a Rhododendron caucasicum. A réteken – a kolkhiszi régiótól eltérően – a Nardus glabriculmis, Festuca varia, Alchimilla sp., Sibbaldia parviflora, illetve Carex tristis terjedt el.	vegyes	IV, V, VII, X	2007	5228
Nikorcmindai székesegyház		A nikorcmindai Szent Miklós-székesegyház, Grúzia egyik legfontosabb középkori műemléke, 1010–1014 között épült III. Bagrat grúz király uralkodása alatt. A székesegyház alaprajza egy hatszögbe illeszkedik, amelynek az oldalaihoz – a nyugati oldal kivételével – apszisok csatlakoznak, így kívülről nézve kereszt alakú. A kápolnákat utólag, de szintén a 11. században építették. A székesegyház gazdag díszítése Krisztus színeváltozását, az utolsó időket és más evangéliumi történeteket ábrázolnak, illetve szenteket, valamint valódi és fantasztikus vadállatokat. A templom belsejében a freskók 16–17. századiak.	kulturális	II, IV	2007	5229
Szamtaviszi székesegyház		Az 1030-ban épült székesegyház különlegességét csonka, majdhogynem négyzet alakú alaprajza adja. A keleti homlokzatot díszes kereszt és ablak ékesíti; ez a megoldás a maga korában újdonságnak számított, és csak utóbb vált népszerűvé. Az épület belsejében 17. századi freskók találhatóak.	kulturális	IV	2007	5230
Satili		Satili történelmi település a Nagy-Kaukázus északi lejtőjén, közel a csecsen határhoz. A helység középkori és kora újkori erődítmények együttese, amelyek egyaránt szolgáltak védelmi létesítményként és lakóépületként. A teraszosan elhelyezkedő, lapos tetejű épületek közül mintegy hatvan torony emelkedik ki.	kulturális	V	2007	5232
Tbiliszi óvárosa		Az ország másfél évezredes fővárosának építészetét számos külső hatás érte, amelyeket kreatív módon olvasztott be a hagyományos grúziai kultúrába. Tbiliszi földrajzi fekvése meghatározó a város építészetét tekintve: a folyó, jobb partján a hegygerinc és fellegvár, bal partján a sziklás fennsík jól kivehetőek a város általános látképén. Az egyedi műemlékeken (Meteki templom, Szioni székesegyház, Narikala erőd, Ancsiszkáti bazilika) túlmenően Tbiliszi óvárosát a szűk, macskaköves utcácskák, kovácsoltvas erkélyek és hangulatos belső udvarok jellemzik.	kulturális	II, III, IV, V, VI	2007	5233
Uplisztszik barlangváros		A Mtkvari folyó partján, egy sziklatömbön elhelyezkedő barlangváros története a Kr. e. 1-2. évezredben kezdődött. Uplisztszik már a hellenisztikus korban és az ókor végén is fontos vallási, igazgatási és kulturális központnak számított, de fénykorát a 9–11. században élte, a tatárdúlás előtt. A sziklába épült lakónegyedek és közösségi terek mintegy 8 hektáron terülnek el, a középpontban egy palotaegyüttes, mellette két templom áll.	kulturális	II, III, IV, V	2007	5234
Vani		Vani templomváros volt az ókori Kolkhiszban, a Kr. előtti 7–1. század között. Az elmúlt száz év régészeti feltárásai során számos arany- és ezüstékszerre, és gondosan kimunkált használati tárgyakra bukkantak, amelyek a tbiliszi Grúzi Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva.	kulturális	II, III, VI	2007	5235
Vardzia–Khertvisi		A Vardzia és Khertvisi közötti terület a Mtkvari folyó felső szakaszán, mintegy 18 kilométer hosszan helyezkedik el. A tájba illeszkednek a sziklába vájt építmények: szerzetesi cellák, közösségi és kiszolgáló létesítmények, amelyeknek keletkezési ideje a 8. századtól a 16. századig terjed. A stratégiai pontokon erődítmények találhatók. A kevés fennmaradt falfestmény a középkori grúz festészet fénykorából (10–16. század) származik.	vegyes	II, III, IV, V, VI, VII	2007	5236

Források

• Grúzia az UNESCO világörökség oldalán
• Grúzia javaslati listája az UNESCO honlapján
• Tbiliszi / Látnivalók / Óváros. utikritika.hu (Hozzáférés: 2019. április 30.)