Gouda (település)
| Gouda | |||
 | |||
| A városháza a főtéren | |||
| |||
| Mottó: Per aspera ad astra (Tövises az út a csillagokig) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Dél-Holland | ||
| Beosztott települések |
| ||
| Polgármester | Milo Schoenmaker (VVD) | ||
| Irányítószám | 2800–2809 | ||
| Körzethívószám | 0182 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 73 681 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0 m | ||
| Terület | 18,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 01′ 05″, k. h. 4° 42′ 20″52.018056°N 4.705556°EKoordináták: é. sz. 52° 01′ 05″, k. h. 4° 42′ 20″52.018056°N 4.705556°E | |||
| A Gouda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gouda témájú médiaállományokat. | |||
Gouda (ⓘ), holland város és közigazgatási egység (község, gemeente) Dél-Holland tartományban, a Randstad konurbáció központi zöldövezete, a Groene Hart szélén, aminek a második legnagyobb települése, jelentős regionális funkciókkal. A nagy múltú város jelenleg csak az ország 48. és Dél-Holland tartomány 12. legnagyobb városa.
Természetföldrajzilag a Gouwe és a Hollandse IJssel összefolyásánál található. A két hajózható folyó találkozása alapozta meg a középkori város fejlődését. Lakóinak száma szerint a középkorban az első öt holland város között tartották számon. 1272-ben kapott városi jogokat. Nevét világszerte ismertté tette az innen származó gouda sajt.
Mára gazdasági jelentősége a közeli Rotterdam mögött háttérbe szorult, belvárosa emiatt is sokat megőrizhetett középkori arculatából. A belvárosban számos nagy múltú történelmi épület áll, közülük a legismertebb a gótikus városháza, valamint a hatalmas Szent János-templom. Főterén nyaranta ma is megrendezik a sok turistát vonzó híres heti sajtpiacot.
Etimológia
[szerkesztés]Goudát a középkorban egy sor más néven is említették, mint Golde, Die Goude, Ter Goude és Tergouw, de ezek mind a Gouwe-folyó nevére vezethetők vissza. A Gouwe folyó első írásos említése 1139-ből maradt fenn, latin formában: Golda egy oklevélben: nove culture juxta Goldam (új földek a Gouwe mentén). Egy 1178-as oklevél pedig „biztos földekről” szól a Gouwe mellett (terram quandam juxta Goldam).[2]
Magának a Gouwe folyónévnek az eredetére vonatkozóan is többféle elmélet létezik. Származhat a gouw(e) szóból, ami olyan folyóvizet jelent, amelynek mentén út húzódik. Egy másik elmélet szerint a tőzeges területen kanyargó folyócska vize aranyszínűen csillogott, így keletkezhetett neve az ógermán gulda (arany) és ahwõ (vízfolyás tengeri agyagos területen) összetételéből.[3]
Érdekes, hogy Gouda egyetlen holland városként a középkori latinos formában őrizte meg nevét napjainkig, annak ellenére, hogy az idők során párhuzamosan több más, holland nyelvű formában is élt a neve.
Gouda lakóit „sajtfejűeknek” (Kaaskoppen) is csúfolják, bár ezt a nevet Alkmaar lakóira és általában a hollandokra is előszeretettel alkalmazzák. Ez az elnevezés eredetileg valószínűleg a közeli Stolwijkből származik, ahonnan adatok vannak arra, hogy konfliktusok idején a lakosok a sajtok készítésére szolgáló kis hordókat tették a fejükre sisak gyanánt.[4]
Története
[szerkesztés]Korai történet
[szerkesztés]A római időkből a város területén csak szegényes leletek kerültek elő.[5] Valószínűleg a mai Bloemendaal városrész területén volt egy vagy két római villa. A 3. század végén azonban, az időjárás nedvesebbé válása és a talaj elmocsarasodása miatt, a lakosság elhagyta a területet.[6][7]
A mai város helyén ezután tőzegmocsár terült el, kis vízfolyásokkal, köztük a Gouwe folyócskával, egészen a 11. századig, amikor megindult a Gouwe partjain elterülő földek megművelése, beleértve a mai belváros területét is.[8]
Középkor
[szerkesztés]1139-ben említik először írásban Gouda nevét, az utrechti püspökség egyik dokumentumában. A 13. században a Gouwe folyócskát csatornával kötik össze a Rajna régi főágával, az Oude Rijn-nal. A Gouwe és a Hollandse IJssel folyók összefolyásánál a Gouwe torkolatát kibővítették, hogy alkalmassá tegyék hajók kikötésére. A kialakult hajózóutat a Franciaországgal és Flandriával, valamint a Balti-tenger térségével folytatott kereskedelem céljaira használták. 1272-ben V. Flórián holland gróf városi jogokat adományozott az időközben fontos településsé vált Goudának. A várost 1361-ben és 1438-ban súlyos tűzvészek pusztították. Az utóbbi esetében mindössze négy ház maradt épen.[9]
Már a 12. században említenek a források egy motte típusú – mesterséges dombra fából épített erődítmény – várkastélyt Goudában, amelynek lakói a Van der Goude család tagjai voltak. Röviddel 1300 előtt azonban ezt a várat lerombolták, valószínűleg azért, mert urai V. Flórián holland gróf politikai ellenfelei voltak, és az ő meggyilkolása után nekik is felelniük kellett ezért a tettért. A hely Blois grófjának tulajdonába került, és ez a család 1361 és 1384 között egy új kastélyt építtetett a város szélén, a Gouwe és a Hollandse IJssel összefolyásánál, a kikötő védelmére is alkalmas helyen.[10]
1350 körül ásták ki a várost övező csatornákat, védművekkel kiegészítve, ezzel véglegesítve is a belváros határait. A körcsatorna szakaszai a Fluwelensingel, Blekerssingel, Kattensingel és Turfsingel neveket kapták. (Singel hollandul a városmagokat körülölelő, védelmi célokra is épült csatornák neve.) A 15. század végére az egész belvárost körülvették várfalakkal, kapukkal és tornyokkal. A kastély ennek a védelmi rendszernek a részévé vált. A 19. században azonban, miután katonai jelentőségét elvesztette, az egész falrendszert lebontották.[11] 1365-ben a város vezetősége megvásárolta a piac területét a Van der Goude családtól, hogy ott felépítse a városházát. Maga az építkezés azonban anyagi okok miatt csak 1448-ban kezdődött el. A ma is álló épület a város jelképévé vált.
A Szent János-templom mai formájában Cornelis Frederickszoon van der Goude tervei alapján épült fel 1552-ben, miután több elődjét tűz pusztította el.
A 14. században alakultak meg a város kézműveseit tömörítő céhek. Ezek a szakmai szervezetek gazdasági érdekvédelmi feladatokat láttak el, de emellett gondoskodtak rászoruló tagjaik temetéséről, támogatták az özvegyeiket és árváikat, illetve a céhek öreg és beteg tagjait. A reformáció előtt a legtöbb céhnek saját oltára volt a Szent János-templomban. A céhek egészen 1815-ös felszámolásukig a város gazdasági életének főszereplői voltak.[12]
A nyolcvanéves háború kezdetéig (1568) Gouda jelentős szerepet játszott a sör és a posztó kereskedelmében. Sört nagyrészt Németországba exportáltak hajóval, Hamburgon keresztül. A háború miatt a sörexport lehetetlenné vált, és a legtöbb sörfőzde tönkrement.
1572-ben az ellenfeleik által „koldusoknak” elnevezett protestáns felkelők Adriaen van Swieten vezetése alatt elfoglalták Goudát. Fosztogatásokra is sor került, és a városi vezetés a képrombolás megakadályozása érdekében bezáratta a Szent János-templomot. A felkelők egyik vezetője, a szélsőséges cselekedeteiről ismert Willem II van der Marck Lumey két papot megkínzott és megölt.[13] 1573-ban a Szent János-templomot átadták a reformátusoknak. 1577-ben megkezdték a kastély lebontását.
A nyolcvanéves holland függetlenségi háború első szakaszában, a tizenkét éves fegyverszünet (1609–1621) időszakáig Goudában – a köztársaság más területeitől eltérően – a vallási tolerancia klímája uralkodott. Nagy szerepe volt ebben a széles látókörű Herman Herbers prédikátornak. A neves humanista, Dirck Volckertszoon Coornhert nagyra értékelte ezt, és egyik művét (De synodus van der consciëntiën vryheydt, A lelkiismereti szabadság szinódusa) a város vezetőségének ajánlotta.
A goudai prédikátorok ezen az alapon a holland kálvinista egyházon belül a megengedőbb arminiánusok (remonstránsok) és ellenfeleik, a szigorú kálvinisták (kontraremonstránsok, gomaristák) közötti küzdelemben az előbbiek pártjára álltak. A dorti zsinaton (1619) azonban a kontraremonstránsok győztek, és a három goudai arminiánus prédikátornak el kellett hagynia a várost. Helyükbe az „eretnekvadász” Anthony Cloots lépett, aki éveken át aktívan üldözte a másként gondolkodókat. Móric orániai herceg halála után (1625) enyhültek az üldöztetések. Az ezt követő időszakban a goudai egyházközségen belül állandósultak a belső küzdelmek. Teret nyert a városban az ellenreformáció is, különösen Petrus Purmerent lelkipásztor munkássága nyomán.[14][15]
Pestisjárványok
[szerkesztés]1570 és 1680 között a várost négy súlyos pestisjárvány sújtotta (1574, 1625, 1636 és 1673). A legsúlyosabb az 1673. évi volt, amikor 2995 ember életét követelte.[16]
A pestisben szenvedők számára felépítettek egy külön karantént. A fertőzöttek házait lezárták, ágyneműjüket és hulladékaikat a városon kívül kellett elégetni, a betegeknek fehér pálcát kellett magukkal hordaniuk, és csak azzal mutathattak a piacon a megvásárolni szándékozott árura. A járvány általában először a szegényeket sújtotta, de elterjedése után a gazdagabbakat sem kímélte.[17]
Újkor
[szerkesztés]A 16. század súlyos politikai és gazdasági gondjai után a 17. század első felében a város magára talált, 1665 és 1672 között pedig egy kimondottan virágzó korszakot élt át, amelynek azonban az 1672-ben kitört háború és az 1673-as nagy pestisjárvány véget vetett. A következő fellendülés csak 1700 körül indult meg, és 1730-ig tartott. Utána azonban, egészen a 19. század derekáig, Gouda újra a gazdasági fejlődés perifériájára szorult.[18] A város ebben az időszakban az ország egyik legszegényebb települése volt, a „goudai” és a „koldus” szinte szinonimák voltak.[19]
A várost először 1832-ben sújtotta kolerajárvány. A betegek számára külön kórházat hoztak létre. A hiányos higiénia és a rossz minőségű ivóvíz (gyakran a csatornák vizét itták az emberek) miatt a járványok újra meg újra megismétlődtek. Willem Frederik Büchner városi orvos erőfeszítései nyomán azonban 1872-ben megkezdődött a városi szennyvízcsatorna-hálózat létrehozása, és 1883-ban rákapcsolták az első házakat az ivóvízvezetékre. Ennek nyomán a kolerajárványok fokozatosan megszűntek.[20][21]
1830-tól elhordták a városfalakat. Az utolsó városkapu-épületet, amely addig börtönként is szolgált, 1854-ben bontották le. A 19. század második felében javulni kezdett a gazdasági klíma. Új gyárakat hoztak létre, mint a gyertyagyár (1853) és a gépi fonoda (1862), amelyek a város gazdaságának húzóerőivé váltak. 1855-ben avatták fel a goudai vasútállomást az újonnan épült Rotterdam-Utrecht vasútvonalon, bár a városi elöljáróság csak nehezen ismerte fel az új közlekedési eszköz előnyeit.[22] 1869-re azonban már felépült egy nagyobb állomásépület, és kialakították a megfelelő utcai kapcsolatokat is a belvárossal. 1870-re Hágával is létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés,
Három városi kisvasút is kiépült, bár tényleges városi villamosvasút soha nem jött létre.[23] Az első vonalon gőzmozdony járt 1882 és 1892 között, majd ezután lóvasútként üzemelt 1917-ig. A másik gőzvontatású kisvasút vonala 1883 és 1907 között üzemelt. A harmadik 1914-től 1942-ig működött, amikor is a német megszállók felszedték síneit.[24] A várost érintő utolsó vasúti vonalfejlesztésre 1934-ben került sor az Alphen aan den Rijnbe vezető vonal megnyitásával.
A 19. század második felében kezdődött meg a gondolkodás a városnak a csatornák gyűrűjén túli kibővítéséről. Az első tényleges ilyen lépésre 1901-ben került sor. Addigra ugyanis a városban alapított új gyárak, üzemek számára több munkáskézre, nekik pedig munkáslakásokra volt szükség. Így épült meg nyugaton a Korte Akkeren, keleten pedig a Kort-Haarlem negyed.
A második világháború
[szerkesztés]James goudai polgármestert a németek már közvetlenül az ország lerohanása után, 1940 júniusában letartóztatták, és 1941-ben a holland náci párt (Nationaal-Socialistische Beweging) tagját, Lierát ültették a helyébe. James a felszabadulás után azonnal újra elfoglalta hivatalát.
Gouda fontos vízi, vasúti és közúti közlekedési csomópontként a szövetségesek bombázásának célpontjává vált. Különösen a vasútállomást és a csatornák zsilipjeit érték súlyos támadások, amelyeknek összesen 46 polgári áldozata is volt. Az utolsó bombatámadásokat 1944. november 6-án és 26-án intézték a város ellen, ezek legalább 25 halott és számos sebesült áldozatot követeltek.[25]
A város zsidó lakosságának nagy többségét a megszállók elhurcolták a megsemmisítő táborokba; mindössze 40-en élték túl a holokausztot. Összesen 328 goudai zsidó esett áldozatul az üldöztetésnek.[26]
A második világháború után
[szerkesztés]A második világháború után további jelentős bővítésekre került sor, először északi irányban az északi városi csatorna (Stadskanaal-Noord) mentén, majd megépült Oosterwei keleten, a város bekebelezte a kis Bloemendaal helységet északnyugaton, létrejött Plaswijck negyed északkeleten és Goverwelle, Oosterweitől keletre. Ezekre a fejlesztésekre már nagyrészt azért volt szükség, mert Gouda bekerült Rotterdam és Hága vonzáskörzetébe. Bloemendaal negyed közművesítése nagy pénzügyi nehézségeket okozott a tőzeges altalaj miatt. Egészében azonban a fejlesztések hozzájárultak a város új gazdasági-társadalmi felvirágzásához.
A belvárosban már 1940-ben megkezdődött a csatornák feltöltése, ami a háború után folytatódott. A lakosság azonban tiltakozott a városkép megváltozása miatt, és ezért a folyamat hamarosan abbamaradt.
1977-ben megszüntették a heti sertéspiacot, ami a legnagyobb volt az országban. A csütörtökönként megrendezett sajtpiac azonban fennmaradt, és fontos turisztikai látványossággá lényegült át.
1984-ben megépült az új központi vasútállomás.
Goudába a 70-es évektől kezdve sok marokkói vendégmunkás érkezett, akiknek nagy része letelepült. Ennek eredményeképpen mára a városképet három mecset is színesíti.
Kronológia
[szerkesztés]
A város története évszámokban:[27]
| Évszám | Esemény |
|---|---|
| 1139 | A település első említése Gouwe néven |
| 1143 | Herbert utrechti püspök okiratában Gouda néven szerepel |
| 1248 | Első templomának építése |
| 1272 | Városi jogokat kap V. Flórián holland gróftól |
| 1340 | Megkezdődik a városfalak és a csatornák építése |
| 1361 | Az első nagy tűzvész, amelyben elpusztul az első Szt. János-templom is |
| 1379 | Elkészül a városi kastély |
| 1395 | A város megvásárolja a piactér tulajdonjogát Guy van Blois-tól, Soissons grófjától |
| 1410 | A második Szt. János-templom felszentelése |
| 1426 | Bajorországi Jakoba holland grófnő kelyhet ajándékoz a városnak szolgálatai fejében |
| 1438 | Hatalmas tűzvész, mindössze öt ház marad meg a városban |
| 1443 | A harmadik Szt. János-templom felavatása |
| 1448 | A városháza építésének kezdete |
| 1552 | Villámcsapás miatt leég a Szt. János-templom, újjáépítik |
| 1572 | Adriaen van Swieten vezetésével a spanyol uralom elleni felkelők foglalják el a várost, amely így I. Vilmos, Oránia hercege pártjára áll |
| 1576 | Megépítik a Mallegat-zsilipet a Gouda melletti gyorsabb hajózás érdekében (eleinte kizárólag hadihajók használatára) |
| 1595 | A goudai hajós-testvérpár, Cornelis de Houtman és Frederik de Houtman megteszi első útját Kelet-Indiába |
| 1617 | Willem Baernelts megkezdi a városban az agyagpipa gyártását |
| 1647 | Betegsegélyező együttműködés megindulása a városban |
| 1667 | Pieter Post építész megbízást kap a mázsálóház (Waag) megépítésére |
| 1714 | Ignatius Walvis összeállítja a város történetéről szóló első munkát |
| 1783 | Városi véderő létrehozása |
| 1792 | Megjelenik az első városi újság, a De Goudsche Courant |
| 1808 | Lebontják a régi kastély utolsó tornyait |
| 1813/1817 | Cornelis Johan de Lange megjelenteti a város történetének második leírását |
| 1816 | Létrehozzák a város és környékének kereskedelmi kamaráját |
| 1828 | Döntés a városfalak lebontásáról (a kapukkal és tornyokkal együtt) |
| 1836 | Az 1834-es, a holland református egyházban történt szakadás nyomán az elszakadók önálló egyházat alapítanak Goudában is |
| 1846 | Megnyílik az első városi uszoda |
| 1850 | Intézményt hoznak létre a koldusok foglalkoztatására és elszállásolására |
| 1853 | Megkezdi munkáját a gyertyagyár |
| 1853 | Bevezetik a gázvilágítást a városban |
| 1855 | Gouda vasúti összeköttetést kap Utrecht és Rotterdam (majd 1870-ben Hága) felé |
| 1870 | Az utolsó kivégzés a városban |
| 1883 | A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás megindulása |
| 1903 | Új csatorna-összeköttetés az ország többi részével |
| 1910 | Városi elektromos centrálé kiépítése |
| 1910 | Középfokú szakiskola megnyitása |
| 1915 | Köztisztasági vállalat létrehozása |
| 1922 | Megszüntetik az utolsó városi kaszárnyát |
| 1926 | Megnyílik a városi turistairoda |
| 1929 | Megnyílik a városi könyvtár |
| 1931 | A Juliana-zsilip építésének megkezdése; lényeges javulás a belvízi hajózásban |
| 1932 | Megnyílik az Ipari és Háztartási Iskola |
| 1936 | Tűz pusztítja el a gyertyagyárat |
| 1944 | Gouda vasútállomása bombatámadást szenved |
| 1948 | Megszüntetik az utolsó vámszedő helyet |
| 1968 | Új lakónegyed építése indul meg a Bloemendaal polder területén |
| 1977 | Megszűnik a sertés-hetivásár a városban |
| 2004 | Gouda engedélyt szerez a nyugati irányú terjeszkedésre (Westergouwe) |
Földrajza
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Gouda a Randstad, a nagy holland központi konurbáció déli részén terül el, kissé benyúlva a Randstad által körülvett zöld zónába (Groene Hart, Hollandia „zöld szíve”). A szomszédos községek északról kezdve, az óramutató járásával egyező irányban: Bodegraven-Reeuwijk, Vlist és Ouderkerk, Zuidplas és Waddinxveen. Legfontosabb szomszédai délnyugatra Rotterdam és nyugatra Hága.
Gouda területe csak 18,10 km², amiből 16,92 km² szárazföldi, a többi vízfelület. Gouda, mint községi közigazgatási terület határai egybeesnek a város határaival. A 2000-es évektől vita folyik a közigazgatási terület bővítéséről szomszédai rovására; erről végső soron a holland parlamentnek kell majd döntenie.
Geológia és tájkép
[szerkesztés]Gouda belvárosa agyagos talajon fekszik. A többi városrész azonban főleg a korábbi, lecsapolt tőzegmocsár helyére épült, ezért folyamatosan küzdeni kell a talajsüllyedéssel. A lakott területet rétek és polderek veszik körül.
Vizei
[szerkesztés]
Gouda két jelentősebb vízfolyás találkozásánál fekszik: a várost délről a Hollandse IJssel határolja, míg nyugatra a Gouwe folyik. Mindkét folyó nagy szerepet játszott Gouda fejlődésében, mivel közlekedési kapcsolatot biztosítottak egyrészt Flandria, másrészt Hollandia többi tartománya felé. A belső víziutak a középkorban biztonságosabb közlekedési szállítási útvonalat jelentettek, mint a viharos, illetve a gyakori nemzetközi konfliktusok által érintett Északi-tenger. A kereskedelmi hajók így áthaladtak Gouda belvárosán és nem csak vámot fizettek, hanem az áruforgalom révén a helyi kereskedelem és ipar fellendüléséhez is hozzájárultak.
A 20. századra aztán a természetes víziutak és a régi csatornák már alkalmatlanokká váltak a modern teherforgalom lebonyolítására, ezért új csatornákat és zsilipeket építettek a város körül. Azonban a Gouwe és a Hollandse IJssel lehetőségeit ma is használja mind a teherhajózás, mind a népszerű vízi turizmus.
Éghajlata
[szerkesztés]Gouda a mérsékelt övi óceáni éghajlat hatása alatt áll, időjárása szeles, enyhe, csapadékos. A mintegy 30 kilométerre fekvő De Bilt meteorológiai állomás alábbi hivatalos éghajlati adatai Goudára is érvényesek.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,2 | 6,1 | 9,6 | 12,9 | 17,6 | 19,8 | 22,1 | 22,3 | 18,7 | 14,2 | 9,1 | 6,4 | 13,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | −0,1 | 2,0 | 3,5 | 7,5 | 10,2 | 12,5 | 12,0 | 9,6 | 6,5 | 3,2 | 1,3 | 5,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 67 | 47 | 65 | 44 | 61 | 72 | 70 | 58 | 72 | 77 | 81 | 77 | 791 |
| Forrás: Világmeteorológia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 16.) | |||||||||||||
A város közigazgatási beosztása
[szerkesztés]| Kerület | Postai szám | Lakosok száma (2010. 01. 01.)[28] | |
| Binnenstad (Belváros) | 2801 | 6580 (beleértve Nieuwe Park) | 
|
| Korte Akkeren | 2802 | 9591 | |
| Bloemendaal | 2803 | 9283 | |
| Plaswijck | 2804 | 12 838 | |
| Gouda Noord | 2805 | 9936 (beleértve Achterwillens) | |
| Kort Haarlem | 2806 | 10 591 (beleértve Gouda Oost) | |
| Goverwelle | 2807 | 11 775 | |
| Stolwijkersluis | 2808 | 521 (Westergouwe-vel együtt) | |
| összesen | 280X | 70 845 |
Kerületek
[szerkesztés]Gouda közigazgatási területe kilenc kerületre oszlik. A történelmi városmag a Belváros (Binnenstad). E csatornákkal körülvett területen sok üzlet és vendéglátóipari létesítmény található.
A belső csatornagyűrűn kívüli városrészek közül a legrégebbi a Korte Akkeren, ami 1900-ra készült el. Ez a városrész a centrumtól nyugat-délnyugatra fekszik, csaknem teljesen vízzel van körülvéve. Itt van Kromme Gouwe ipari terület. Távolabb nyugatra már polderek találhatók.
A centrumtól északnyugatra található a Nieuwe Park (Új park) városrész, ami közigazgatásilag a Belvároshoz tartozik. Itt van a városi főpályaudvar és a Gouwe Spoor ipari negyed. A névadó park környékén különböző stílusú nagypolgári házak találhatók.
A vasútvonal túloldalán található a Bloemendaal kerület, ami az 1970-es években épült, és mintegy 9100 lakosa van. Itt van még a goudai kikötő ipari területe, egy nagy sportkomplexum és a környék nagy kórházának (Groene Hart Ziekenhuis) főépülete.
A szomszédos Plaswijck kerületnek van a legtöbb lakosa, csaknem 13 000. Bloemendaal, Plaswijck és a vasúttól északra elterülő Achterwillens adják együttesen Gouda északi részét.
A vasútvonaltól délre terül el Kort Haarlem negyede. Bár a házak nagy része a 20. század elejéről származik, néhány történelmi jelentőségű épület is látható itt. Ennek a része a Gouda Oost városrész, aminek továbbá részét alkotja az Oosterwei. Ez a városrész a Hollandse IJssel folyóra támaszkodik, ami elválasztja a szomszédos Stolwijkersluis negyedet Gouda többi részétől. Ez utóbbi, mindössze 410 lakóval, nagyon ritkán lakott.
A legújabb lakónegyed a nyolcvanas és kilencvenes években Gouda délnyugati részén épült Goverwelle. Ez a város legsűrűbben lakott területe.
A további fejlesztésekre elsősorban a város nyugati széle alkalmas (Westergouwe), valamint a pályaudvar környéke. Ez utóbbi városrészben tervezik az új városháza felépítését is.
Parkok és természetvédelmi területek
[szerkesztés]
Bár Gouda környékén sok a nyitott, természetes táj, magában a városban, különösen a sűrűn beépített történelmi városmagban az országos átlagnál kevesebb a zöldfelület. A közigazgatási területen belüli zöldterületek főleg a város határán helyezkednek el, mint a Noorderhout (Északi erdő) és az A12-es autópálya melletti, a hangvédőfal szerepét is betöltő növényzet. A város keleti részén fekszik a Goudse Hout (Goudai erdő), egy felparcellázott zöldterület.
A várostól északkeletre a 18. századi tőzegkitermelés helyén sekély tavacskák láncolata, a Reeuwijkse plassen alakult ki, amely most rekreációs célokat szolgál. Nyaranta a város lakói itt úszhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, kemény teleken pedig korcsolyázni lehet.
A belváros parkjai közül említésre méltó a Szent János-templom melletti Vroesentuin, ami 1832-ig temető volt, és a Catharinatuin, a korábbi Catharina-vendégházból kialakított múzeum kertje az állandó szoborkiállítással.
Albertus Adrianus van Bergen IJzendoorn polgármester a 19. század végén saját kertjét örökül hagyta a városra, ebből alakult ki a Van Bergen IJzendoornpark.
Népessége
[szerkesztés]
Gouda közigazgatási területének (község) 2011 novemberében 71 253 lakosa volt.[29] A község területe 1811 hektár, a népsűrűség 42 lakos hektáronként.
A lakosság számának alakulása
[szerkesztés]A középkorban Gouda Hollandia nagy és jelentős városává növekedett. 1477 körül a lakosság száma elért egy átmeneti csúcspontot, mintegy 10–13 ezer lakossal. Ezután a lakosságszám csökkent és egy alacsonyabb szinten állandósult. 1622-ben elérte a 14 880 főt, de ezután sem növekedett lendületesen. A város lakossága csak a 20. század elejére érte el a 20 000 főt.
A második világháború előtti 30 000-es létszámhoz képest a háború utáni évtizedekben gyorsabb növekedés indult meg. Újabb csúcspontját 2004. január 1-jére érte el 71 999 lakossal.
A város terveiben további növekedéssel számol: 2020-ig 6290 új lakás építését irányozták elő, ebből 3740-ét Westergouwe negyedben. Ezek szerint az elképzelések szerint 2020-ra a lakosság száma 79 578-ra és 2025-re 81 613-ra nőne.
|
|
|
|
|
A lakosság összetétele
[szerkesztés]
| Gouda lakosságának származás szerinti összetétele 2010. január elsején[30] | |
|---|---|
| Etnikum | Lakók száma |
| Belföldi eredetű lakosság | 55 208 |
| Nyugati külföldi eredetű lakosság | 5 352 |
| Nem-nyugati külföldi eredetű lakosság közülük marokkóiak közülük törökök |
10 555 6 606 431 |
| Összesen | 71 115 |
A város lakóinak 25%-a 19 éves vagy fiatalabb. 18%-uk 19 és 35 év közötti, 22%-uk 35-től 49 éves. Húsz százalékuk tartozik az 50–64 éves kategóriába, és 15%-uk 65 éves vagy idősebb.[30] Gouda sok év után először 2009-ben tapasztalt pozitív migrációs mérleget (+171 fő), és a születések száma is meghaladta a halálozásokét 247 fővel.[30]
Gouda lakosságának 22%-a rendelkezik külföldi állampolgársággal (is). Ez valamelyest meghaladja a holland átlagot (20%).[30] Közülük 7% nyugati, 15% pedig nem-nyugati eredetű. 2010. január 1-jén Goudában 54 magyar állampolgár élt, közülük 21 fő magyar-holland kettős állampolgár volt.[30] A külföldiek száma és aránya a városban fokozatosan növekszik.
Származás szerint a külföldiek marokkóiak (6606), Holland-Indiából érkeztek (1215), németországiak (1014), suriname-iak (909), a volt Jugoszlávia területéről érkeztek (521), illetve törökök (431). A marokkóiak a város lakosságának mintegy 10%-át adják.[30]
Városrész szerint a legtöbb külföldi a keleti részen lakik (52%). Oosterwei negyedben a külföldi származásúak 71%-ot tesznek ki, közülük a marokkóiak 51%-ot.[30] Korte Akkeren negyedben a lakosság 26%-a külföldi eredetű.
Vallás
[szerkesztés]
| ||||||||||||||||
Magának a városnak a vallási helyzetéről nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, de a Goudát is magába foglaló régió, Dél-Holland tartomány keleti része lakóinak vallási megoszlását a mellékelt ábra mutatja.[31] Goudát hagyományosan a vallásos holland városok, a „Biblia-övezet” részének tekintik.[32] A választásokon a vallási irányultságú pártok az országos átlagnál jobb eredményekre számíthatnak. Itt található a kevés hollandiai középfokú református egyházi iskola egyike is.
Gouda a vallásosság mellett történelme során a toleranciájáról is ismert volt. A középkorban gyakran telepedhettek meg itt a vallási „másként gondolkodók”.[32]
A 18. század végén, röviddel az egyenlő polgári jogok megkapása után, Goudában zsidó közösség jött létre. Száz évvel később, 1899-ben ez a közösség mintegy 400 tagot számlált, zsinagógával és idősek otthonával rendelkezett. A zsidó lakosságot azonban a második világháborúban nagyrészt elhurcolták és megölték. Az elhagyott zsinagógát az evangélikus közösség, az idősek otthonát a holland református egyház vette meg. 1964-ben a maradék helybéli zsidók a rotterdami zsidó közösséghez csatlakoztak.[33]
Gouda védőszentje Keresztelő János. A Szent János-templom neki van szentelve, és az ő hagyományos fehér és vörös színei találhatók a város címerében és zászlaján. Ezeket a színeket használta egyébként a középkori helyi Van der Goude nemesi család is.
A városban régebben számos kolostor is működött. Ezekre ma már leginkább csak az utcanevek emlékeztetnek. Számos templom fennmaradt azonban. Az utóbbi években három mecset is épült az iszlám hívei lelki szükségleteinek kielégítésére, a Nour, az Assalam és az El Fath. A Korte Akkeren negyedben nemrégiben még szabadkőműves páholy is működött „De Waare Broedertrouw” (Az igazi testvéri hűség) néven, de honlapja már nem elérhető.
Dialektus
[szerkesztés]A középkorban Goudában is, mint Hollandia legtöbb más nagyobb városában, a holland nyelv helyi dialektusát beszélték. Az eredeti goudai városi dialektus egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy egyáltalán nem ejti a „h” hangot.[34] A 20. század során azonban a közoktatás, majd a központi tömegtájékoztatás fejlődésével a helyi tájszólás háttérbe szorult, és mára, legalábbis tiszta formájában, alig beszélik.
Városi közigazgatás
[szerkesztés]| A városi közigazgatás („községi tanács”) képviselői helyeinek megoszlása | ||||||
| Párt | 1990 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 |
| PvdA (szociáldemokraták) | 9 | 7 | 8 | 6 | 10 | 7 |
| VVD (jobboldali liberálisok) | 5 | 6 | 8 | 6 | 4 | 5 |
| CDA (kereszténydemokraták) | 8 | 5 | 5 | 6 | 5 | 3 |
| Református Politikai Párt (SGP) (Református pártszövetség) | – | – | – | 2 | 3 | 3 |
| D66 (baloldali liberálisok) | 5 | 6 | 3 | 3 | 2 | 3 |
| Gouda Positief – helyi párt | – | – | – | – | – | 3 |
| Baloldali Zöldek (baloldali zöldek) | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
| Trots op Nederland – Lijst Rita Verdonk (Büszke hollandok – Rita Verdonk választási listája) | – | – | – | – | – | 3 |
| Gouda's 50+ Partij – Az 50 feletti goudaiak pártja | – | – | 1 | 1 | 3 | 2 |
| SP (szocialisták) | – | – | 2 | 1 | 2 | 1 |
| Gemeentebelangen Gouda – A goudai közösségi érdekek pártja | 1 | 3 | 1 | 5 | 2 | 1 |
| Staatkundig Gereformeerde Partij (SGP) – Kálvinista párt | 3* | 3* | 4* | 2 | 1 | 1 |
| Összesen | 33 | 33 | 35 | 35 | 35 | 35 |
Testvérvárosi kapcsolatok
[szerkesztés]Goudának három hivatalos külföldi partnervárosa van. A legrégebbi partnerkapcsolat Kongsberg norvég várossal jött létre 1956-ban. Egy évvel később a német Solingen is Gouda testvérvárosa lett. Gloucester angol várossal 1972-ben kötöttek ilyen kapcsolatot.[35]
E három testvérvárosról utcákat is neveztek el a városban. A város központjában felállítandó karácsonyfát minden évben Kongsberg városától kapják.
E hivatalos kapcsolatokon túl Gouda baráti kapcsolatokat ápol még Imzouren marokkói várossal, ahol a 2004-es földrengés után hozzájárultak az iskola újjáépítéséhez. Elmina ghánai várossal, a holland rabszolga-kereskedelem egykori központjával is kapcsolatot tartanak. Itt, szintén 2004 (a rabszolga-kereskedelemről és annak eltörléséről való megemlékezés nemzetközi éve) óta, a helyi hulladékkezelés problémájának megoldását segítik.[35]
Kultúra
[szerkesztés]Nevezetességek
[szerkesztés]
Gouda történelmi központjában számos nevezetes épület látható. A belvárost körülvevő csatornarendszer egy részét a 20. század 30-as, illetve 60-as éveiben területnyerés érdekében betemették. A 2000-es években vita indult arról, hogy ezek egy részét helyre kellene állítani.[36] A korábbi védművekből csak kevés maradt fenn. Ennek ellenére a városban 330 országosan elismert műemlék van, amelyek közül a városháza és a Szent János-templom a legismertebbek. A belváros legmagasabb pontja a neogótikus Gouwe-templom 80 méter magas tornya.
A goudai városháza
[szerkesztés]A jellegzetes, piros fatáblás ablakokkal díszített városháza a belváros központjában elterülő piactér centrumában áll. A palota az utolsó nagy tűzvész után, 1448 és 1450 között épült belgiumi mészkőből, és az egyik legidősebb gótikus városháza Hollandiában. A körbejárható, minden oldaláról megcsodálható épület falait szobrok és domborművek ékesítik. Az egyik oldalán a 60-as években készült harangjáték látható, amely félóránként a városi jogok megszerzésének történetét eleveníti fel röviden.
A városháza építője a nevezetes brabanti Keldermans építőmester-család, a mecheleni Jan (III.) Keldermans volt.[37][38][39] Alapozásához nem cölöpöket vertek le, hanem nehéz tölgyfagerendákból összeállított „tutajokat” alkalmaztak.
1497-ben az épületet felújították Szép Fülöp látogatása alkalmából, 1517–1518-ban átépítették. 1603-ig az épületet vizesárok vette körül és felvonóhídon lehetett megközelíteni. Az árok betemetésével egy időben épültek a reneszánsz teraszok, Gregorius Cool városi szobrász munkái.
További jelentősebb átépítésekre került sor 1692–1697, valamint 1946–1952 között, amikor is az elöregedett, fából készült alapozást is ki kellett cserélni. Az eddigi utolsó restauráció 1996-ban történt.
-
1712 körül készült metszet -
Az első fotó az épületről, 1867 körül -
A városháza 2003-ban
A városháza jelenlegi belső berendezése a 17. és 18. századból származik. A házasságkötő terem faliszőnyegeit David Ruffelaer, a híres oudenaardei szőnyegkészítők leszármazottja készítette 1642-ben, Bourbon Henrietta Mária angol királyné látogatása alkalmára. A faliszőnyegeket 1948 és 1952 között az amszterdami Rijksmuseum műhelyében restaurálták.[40]
Szent János-templom
[szerkesztés]A Keresztelő Jánosnak, Gouda védőszentjének szentelt gótikus templom mai alakjának fő részei a 15. és 16. században épültek, korábbi előzményekre alapozva. Ez a leghosszabb hollandiai templom 123 méteres külső hosszal. A holland műemlékvédelem hivatalos listáján az UNESCO által elismert 4–5000 hollandiai kulturális örökség közül az első száz között szerepel. A templom különösen híres festett üvegablakairól.
Az első írásos emlék egy ezen a helyen álló templomról 1278-ból származik.[41] A templom a következő évszázadokban újra meg újra leégett, illetve újjáépítették. Az utolsó nagy tűzvész 1552-ben történt, az ezt követő újjáépítés után már sikerült elkerülni a további katasztrófákat. A hatalmas festett üvegablakok 1555–1603 között készültek.
A reformáció és a képrombolások idején a templom sértetlen maradt, mert a városi kormányzat kitartott II. Fülöp spanyol király mellett. Később azonban fokozatosan Goudában is teret nyert a holland reformáció és a szembenállás az egyre brutálisabb spanyol uralommal. A belső nyomás eredményeképpen a városi kormányzat hajlandónak mutatkozott átállni Orániai Vilmos herceg oldalára, de feltételként szabta a teljes vallásszabadság fenntartását. Bár az átállás után történt kisebb rombolás a templomban, az igazi értékeket sikerült megmenekíteni. A templomot bezárták, majd 1573-ban – amikor egész Hollandiában betiltották a katolikus vallás gyakorlását – mégis átadták a holland reformátusok számára.
Hofjék és más látnivalók
[szerkesztés]Más németalföldi városokhoz hasonlóan Goudában is számos hofje, zárt udvarocska épült jótékony adományokból egyedülálló, szegény sorú nők számára, akik parányi épületekben laktak ezekben. 1750-ben 21 hofje volt Goudában,[42] de egy részüket időközben lebontották. A három leghíresebb fennmaradt udvar a Hofje van Cincq, a Hofje van Letmaet az Újpiac mellett, valamint a Swanenburgh's hofje a belváros másik végén.
Számos korábbi csatorna betemetése ellenére sok érdekes zsilip látható a fennmaradt csatornákon mind a belvárosban, mind a kissé távolabb eső városrészekben, köztük a Waaiersluis, a Julianasluis és a Mallegatsluis. A már felszámolt Havensluis mellett fennmaradt a korabeli vámház (Het Tolhuis) a hozzátartozó zsilipőrházzal. Itt hagyták el a várost a hajók Rotterdam felé.
Goudában korábban több mint húsz hagyományos szélmalom működött. Ezekből négy maradt fenn, a Vörös Oroszlán (de Roode Leeuw), a 't Slot, a Haastrechtse Molen és a 2010-ben helyreállított Mallemolen.
Múzeumok, köztéri művészet
[szerkesztés]2007-ben a MuseumgoudA nevű szervezeti egységbe vonták össze a Catharina Gasthuis-t, egy korábbi vendégházból kialakított bemutató helyet, ahol többek között 16. századi oltárok részei láthatók festmények, helyi gyártású agyagpipák és modern műalkotások mellett, valamint a De Moriaan Nemzeti Gyógyszerészeti Múzeumot.
A MuseumgoudA mellett nevezetes a város egyik kikötőjében kialakított múzeum, ahol monumentális, muzeális hajók láthatók. A városban található a Dél-Holland tartomány második világháborús ellenállásának múzeuma is. A piactéren a Waag, azaz a mázsálóház épületében sajt- és kézműipari múzeum található.
Nem csak a múzeumokban, hanem a közterületeken is számos műalkotás látható a városban. Néhány szobor a belvárosban még a 17. századból származik. A 20. századi műalkotások a város egész területén fellelhetők.[43]
Irodalom és előadó-művészetek
[szerkesztés]A városhoz kötődő írók a tevékenységének nagy részét itt végző Rotterdami Erasmus, a sokoldalú humanista művész Dirck Volkertsz. Coornhert. A 19. században itt alkotó Anna Barbara van Meerten-Schilperoortot Multatuli is jelentős írónak nevezte.[44] Ignatius Walvis, bár nem itt született, 1713-ban megjelentette a város történetét (Beschryving der stad Gouda), ami mindmáig a helytörténet egyik legfontosabb forrása, az ismert hazafi, Cornelis Johan de Lange van Wijngaerden várostörténetével (Geschiedenis der Heeren en beschrijving der stad van der Gouda) együtt.
A régi holland költők körül Florentius Schoonhoven és később Hieronymus van Alphen születtek Goudában. A 20. században Leo Vroman szerzett költészetével nemzetközi hírnevet. 2003 óta a város közigazgatása új hollandiai szokás szerint évről évre kinevez egy városi költőt is, Gouda hírének öregbítése érdekében.
Goudában egy színház, két nagy mozi és két könnyűzenei előadóterem van. A színház a történelmi belvárosban helyezkedik el, de modern épület, 1992-ben avatták fel; két előadóteremmel rendelkezik.
Események
[szerkesztés]Június közepétől augusztusig hetente megtartják a 300 éve hagyományos sajtpiacot Gouda főterén, a Waag (mázsálóház) épülete előtt, csütörtökönként délelőtt 10 és 12.30 között.[35] A környék parasztjai speciális lovaskocsikon hozzák árujukat a piacra, ahol azt lemérik, értékelik, majd eladják. Tényleges üzletkötés is folyik a kereskedők között, nem csak a turisták számára árusítanak. A lapos, kerék alakú sajtok súlya legalább 15 kilogramm, de kínálnak kisebb, ún. bébi-sajtokat is. A sajtpiac körül kézművesek is tartanak bemutatót arról, miképpen készítették a múltban a facipőt, az irót és a gyertyát a városban.
A híres sajtpiacon kívül sok más rendszeresen visszatérő eseménnyel igyekeznek a városba csábítani a turistákat. Ilyen a májusi kerámia-napok, amikor a helyi kerámiaipar remekeit kínálják a látogatóknak, a szeptemberi éves nagyvásár, a decemberi gyertya-este, amikor gyertyákkal világítják meg a történelmi belvárost. Ugyancsak decemberben és januárban több napon át művészi mesterséges fénnyel is megvilágítják az óváros homlokzatait. Télen műjégpályát is kialakítanak a piactéren.
Gazdasági élet
[szerkesztés]A helyi ipar története
[szerkesztés]Gouda kialakulásához és felvirágzásához elsősorban kedvező közlekedési helyzete vezetett. A fontos belső hajózási útvonalak találkozásánál több zsilip állította meg a hajókat, ami hozzájárult a kereskedelem kialakulásához. A 15. században Goudában fellendült a posztógyártás, majd a söripar is. Az 1400-as évek végére a városban több mint 150 sörfőzde működött.[45][46] A sajtgyártás és -kereskedelem az 1500-as évektől virágzott fel.
A 16. század vége felé a város gazdasági hullámvölgybe került. A németalföldi szabadságharc idején a sörfőzdék az exportlehetőségek elvesztése miatt bezártak, leállt a posztógyártás és -kereskedelem is. A város gazdaságilag csak a következő században talált magára, elsősorban a pipagyártás és kerámiaipar, valamint a textilipar segítségével. 1730 után újabb súlyos gazdasági visszaesés következett. Az újabb fellendülés a 19. század végéig váratott magára, amikor is a vegyipar (gyertyagyártás) és a gépipar is teret nyert a városban.
A 21. század elején is jelen van a városban a modern vegyipar, valamint sokféle egyéb ipari és szolgáltató tevékenység, elsősorban a város központjától délre és nyugatra, a csatornák mentén elhelyezkedő ipari területeken.
Hagyományos helyi specialitások
[szerkesztés]Gouda nemzetközi hírnevét elsősorban sajtjának köszönheti, de jól ismert még a helyi gyertyagyártás, a kerámiaipar, a stroopwafel- és a pipagyártás is.
A környéken termelt gouda sajtot a középkor óta városi heti vásárokon forgalmazták. A 16. században „sajtháborúra” is sor került a közeli Schoonhoven és Gouda között, amikor V. Károly német-római császár előbbinek is engedélyt adott a sajtkereskedelemre. Az elhúzódó konfliktus Gouda győzelmével ért véget.[47] A helyi sajtvásároknak a 20. század derekáig gazdasági szerepe is volt. A mérlegelés helyszíne a mázsálóház (Waag) volt, és a városi hatóság gondoskodott a minőség szigorú ellenőrzéséről is.
Az ipari jellegű tejfeldolgozás kiépülésével a házi sajtgyártás és a városi piac fokozatosan elvesztette gazdasági jelentőségét, azonban a minden csütörtöki sajtpiac fennmaradt, rendszeresen látogatók ezreit vonzó turistalátványosságként.
A gouda sajt nem részesül márkavédelemben, ezért ma már sokfelé gyártanak és forgalmaznak sajtot ezen a néven. Erősödik a törekvés arra, hogy e híres helyi termék számára jogi védelmet biztosítsanak.
A sajt után a goudai gyertyagyártás a leghíresebb. 1853-ban alapították helyi vállalkozók azt a gyertyagyárat, ami hosszú időn keresztül az egyik legfontosabb helyi munkaadó volt, és jelentős exportot is lebonyolított. A kerámiagyártás a 17. században megindult pipagyártással összefüggésben fejlődött, de a 20. században nagyrészt megszűnt. A stroopwafel, azaz a szirupos ostya a 18. század vége óta híres helyi sütemény, ami ma is „titkos”, hagyományos receptek alapján készül.
Turizmus
[szerkesztés]| Év | Látogatók száma | Látogatások | Átlagban költött összeg (euró) | Teljes forgalom (euró) |
|---|---|---|---|---|
| 2004 | 489 000 | 1 213 000 | 38 | 45 851 400 |
| 2005 | 547 000 | 1 276 000 | 39 | 49 891 600 |
| 2006 | 577 000 | 1 242 000 | 42 | 52 164 000 |
| 2007 | 567 000 | 1 425 000 | 38 | 54 150 000 |
Gouda évente mintegy 1,4 millió látogatót fogad. A Szent János-templomot 2008-ban körülbelül 50 000-en keresték fel. A városi múzeum, a MuseumgoudA ugyanabban az évben 40 000 látogatót számlált.[48] A sajtpiac, a gyertyafényes kivilágítás és a többi nagyobb esemény is sok látogatót vonz. A Gouda bij Kunstlicht nevű fényfesztivál 2008-ban 65 000 vendéget vonzott.[49] A sajtpiacot ugyanabban az évben 70 000 ember kereste fel.[50]
A turisták nagyrészt a közeli Rotterdamból, Hágából, Amszterdamból, vagy ezeken a városokon keresztül érkeznek Goudába egynapos látogatásokra. 2010-ben mindössze három szálló működött a városban, két- és három csillagosak, összesen 85 szobás kapacitással. Két új négycsillagos hotel építését is tervezik.
Közlekedés és szállítás
[szerkesztés]Gouda centrális helyzete és a kitűnő holland közlekedési infrastruktúra miatt jól elérhető a közeli nagyvárosokból mind vasúton, mind közúton. Az országos autópályák közül az A12 és az A20-as érinti. A csatornákat ma már csak teherszállításra illetve szabadidős hajózásra használják. A csatornázott Gouwe folyó egy helyen „vízi felüljárón”, akvadukton halad át az A12-es sztráda felett.
Goudának két vasútállomása van. A főpályaudvar Intercity járatokkal összeköttetésben áll Amszterdammal, Hágával, Rotterdammal, Utrechttel és Leidennel. További könnyű és gyors, de sok helyen megálló vonat-összeköttetéseket terveznek, amelyek közelítik egymáshoz a városok közötti vasúti közlekedést és a városi tömegközlekedést, sok vita közepette.[51]
Oktatás, egészségügy, sport
[szerkesztés]
Goudában közel 40 alapfokú, illetve speciális iskola működik. Az állami oktatáson kívül alapfokú katolikus, protestáns, református és iszlám oktatási intézmények is vannak. A hét középiskola hasonlóképpen állami illetve felekezeti kezelésben működik. Az egyik goudai kórház, a Groene Hart egyben fontos regionális egészségügyi intézmény.
Goudában számos sportegyesület működik, de közülük csak kevés tartozik az országos élvonalba. Egyike ezeknek a GZC Donk vízilabdaegyesület. Két sportcsarnok és három uszoda nyújt sportolási lehetőséget. A várostól délre található az IJsselweide golfpálya.
Háztartások száma
[szerkesztés]Gouda háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Háztartások száma | 31 026 | 30 955 | 31 132 | 31 027 | 31 331 | 31 619 |
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
Ismert goudaiak
[szerkesztés]A városhoz kötődő legismertebb személyiség Rotterdami Erasmus, aki maga választotta előneve ellenére mindössze négyéves koráig élt Rotterdamban, és ezután Goudában járt a latin iskolába. Cornelis és Frederik de Houtman goudai testvérpár voltak az első hollandok, akik Indiába hajóztak. Hieronymus van Beverningh holland diplomata és államférfi a 17. században, Hollandia aranykorában több fontos béketárgyaláson képviselte országát. Roemer Vlacq admirális az osztrák örökösödési háborúban tüntette ki magát a franciák elleni harcban. A nevesebb mai személyiségek közül Ad Melkert munkáspárti politikus és Leo Vroman költő született Goudában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
- ↑ Muller 1920
- ↑ Gysseling 1960
- ↑ Térségi archívum
- ↑ Kok 2004
- ↑ Kasteel 1993
- ↑ Bloemendal 1997
- ↑ Abels 2002
- ↑ Abels 2002 66. oldal
- ↑ Kasteel 1993 23-25. oldal
- ↑ Abels 2002 268-269. oldal
- ↑ Koen 1997
- ↑ Walvis 1713 143. oldal
- ↑ Walvis 1709
- ↑ Abels 2002 417-455. oldal
- ↑ Abels 2002 302-303. oldalak
- ↑ Bik 1955 107. oldal
- ↑ Abels 2002 364-365. oldal
- ↑ Schouten 1977 156. oldal
- ↑ Abels 2002 635-637. oldal
- ↑ Bik 1955 401-407. oldal
- ↑ Abels 2002 502. oldal
- ↑ Sluiter 1967
- ↑ Spoorlijn
- ↑ Tweede Wereldoorlog 1995 85-101,; 198-204. oldalak
- ↑ Abels 2002 682. oldal
- ↑ Kooijman 1984
- ↑ Gouda hivatalos statisztikai adatai (holland nyelven) (pdf). [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
- ↑ a b Bevolkingsontwikkeling
- ↑ a b c d e f g Gouda népesedési statisztikái
- ↑ Religies
- ↑ a b Pelgrimspad
- ↑ Joods Historisch Museum
- ↑ Lafeber 1967
- ↑ a b c Gouda hivatalos honlapja
- ↑ Opengraven-gracht
- ↑ Architektenweb
- ↑ Stadhuis
- ↑ Helbers 1952
- ↑ Heukensfeldt 1952
- ↑ Berg 2008
- ↑ Gouda helytörténeti lexikona
- ↑ Wijk
- ↑ Multatuli
- ↑ Kronológia
- ↑ Elswijk
- ↑ Berg 1993
- ↑ Múzeumlátogatások
- ↑ Gouda bij Kunstlicht
- ↑ Kaasfolklore
- ↑ RijnGouweLijn
Források
[szerkesztés]Elsődleges források
[szerkesztés]- ↑ Pálfy 1980: Pálfy József. Benelux államok (nagyútikönyv). Panoráma (1980). ISBN 9632431847
- ↑ Harmans 2000: Harmans, Gerard M.L.. Nederland - ANWB Reisgids, 2. kiadás (holland nyelven), Van Reemst; ANWB; Dorling Kindersley Ltd (2000)
- ↑ Abels 2002: P. H. A. M. Abels: Duizend jaar Gouda: een stadsgeschiedenis (holland nyelven). Oudheidkundige Kring "Die Goude." Hilversum, 2002.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ Gouda hivatalos honlapja: Gouda hivatalos honlapja – A városról (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Gouda helytörténeti lexikona: Goudse Canon (helytörténeti lexikon) (holland nyelven). [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 23.)
- ↑ Gouda népesedési statisztikái: Bevolkingscijfers Gouda Bevolkingscijfers Gouda (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 31.)[halott link]
- ↑ Kooijman 1984: Kooijman, G.. Kroniek van Gouda (holland nyelven) (1984)
- ↑ Kronológia: Gouda évszámokban - kronológia (holland nyelven). Die Goude. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
Másodlagos források
[szerkesztés]- ↑ Architektenweb: Stadhuis van Gouda en zijn geschiedenis (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Berg 1993: Berg, B. van den. Gouda en haar markten - Handel en wandel in Gouda (holland nyelven). Gouda: Stichting Open Monumentendag (1993)
- ↑ Berg 2008: Berg, Bianca van den. De Sint-Janskerk in Gouda: Een oude stadskerk volgens een ruimtelijk plan (holland nyelven). Verloren, Hilversum (2008). ISBN 978-90-8704-059-8
- ↑ Bevolkingsontwikkeling: Bevolkingsontwikkeling: regio per maand (holland nyelven). CBS StatLine, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
- ↑ Bik 1955: J.G.W.F. Bik. Vijf eeuwen medisch leven in en Hollandse Stad (holland nyelven). Gouda (1955)
- ↑ Bloemendal 1997: Het geheim van Bloemendaal. Gouda, 13-14. o.. ISBN 90-9010651-0 (hollandul) (1997)
- ↑ Elswijk: Elswijk, Miranda van: Van florerende stad tot Artikel 12-gemeente (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Gouda bij Kunstlicht: Gouda bij Kunstlicht; Goudse Post, 7 januari 2009 (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Gysseling 1960: Gysseling, Maurits: Toponymisch Woordenboek van België, Nederland, Luxemburg, Noord-Frankrijk en West-Duitsland (vóór 1226) (holland nyelven). Brussel: Belgisch Universitair Centrum Voor Neerlandistiek, 1960. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- ↑ Helbers 1952: Helbers, G.C.. De geschiedenis van het gebouw en zijn voorgangers in: Zevende verzameling bijdragen Oudheidkundige Kring "Die Goude", blz. 83 t/m 156 (holland nyelven). Gouda (1952)
- ↑ Heukensfeldt 1952: Heukensfeldt Jansen, M-A.V.H.. De Goudse wandtapijten in: Zevende verzameling bijdragen Oudheidkundige Kring "Die Goude", blz. 64 t/m 74 (holland nyelven). Gouda (1952)
- ↑ Joods Historisch Museum: Gouda Joods Historisch Museum (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Kaasfolklore: Kaasfolklore weer van start; Markt en Handel, 26 juni 2006 (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)[halott link]
- ↑ Koen 1997: Koen, Goudriaan. De Gilden in Gouda (holland nyelven). Waanders, Zwolle és a Museum het Catharina Gasthuis, Gouda (1967). ISBN 90-400-9924-3
- ↑ Kok 2004: R. Kok (2004. 4). „Achter de limes: Romeinse vondsten uit Gouda en omgeving” (holland nyelven). Tidinge van Die Goude (2), 48-63. o.
- ↑ Kasteel 1993: Het kasteel van Gouda. Delft, 13. o. (1993). ISBN 90-5166-370-6
- ↑ Lafeber 1967: Lafeber, Anton Pieter Maarten. Het dialect van Gouda (in: Veertiende verzameling bijdragen) (holland nyelven). Oudheidkundige Kring Die Goude, Gouda (1967)
- ↑ Muller 1920: Muller Fz, dr. Jan, A.C. Bouman. Oorkondenboek van het Sticht Utrecht tot 1301 dl. I (holland nyelven) (1920)
- ↑ Multatuli: Aanteekeningen en ophelderingen by de uitgaaf van 1875 (herzien, gewyzigd en aangevuld in 1881) - blz. 270, Digitale Bibliotheek voor de Nederlandse Letteren' (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 2.)
- ↑ Múzeumlátogatások: 90.000 naar kerk en museum; Algemeen Dagblad, 2 januari 2009 (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Opengraven-gracht: Opengraven gracht onzeker (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 2.)
- ↑ Pelgrimspad: Op Pelgrimspad (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 2.)
- ↑ Religies: Religie; naar regio; 2000/2002 of 2003 (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 1.)
- ↑ RijnGouweLijn: Versobering RijnGouweLijn zet kwaad bloed, Binnenlands Bestuur, 30 mei 2011 (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ Schouten 1977: Schouten, Samuel. Beknopt overzicht van de Nederlandse Spoor- en Trambedrijven (holland nyelven). E.J. Brill (1967)
- ↑ Sluiter 1967: Sluiter, J.W.. Gouda door de eeuwen (holland nyelven). Alphen a/d Rijn (1977)
- ↑ Spoorlijn: De spoorlijn Gouda - Schoonhoven (1914 - 1942) (holland nyelven). (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ Stadhuis: Het stadhuis van Gouda (holland nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)[halott link]
- ↑ Térségi archívum: Stolwijk (holland nyelven). Streekarchief Midden-Holland. [2009. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ Tweede Wereldoorlog 1995: Gouda in de Tweede Wereldoorlog (holland nyelven). Delft (1995). ISBN 90-5166-448-6
- ↑ Walvis 1709: Walvis, Ignatius. Goudsche Onkatolijke Kerkzaken (holland nyelven). Delft (1709, 1999). ISBN 90 51 66 693 4
- ↑ Walvis 1713: Walvis, Ignatius. Beschrijving der stad Gouda (holland nyelven). Leiden (1713, 1972). ISBN 90-6103-002-1
- ↑ Wijk: Wijk, Oscar van. Beelden in Gouda: kunst van de twintigste eeuw (holland nyelven)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gouda című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Geschiedenis van Gouda című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
