Ugrás a tartalomhoz

Gianni Morandi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gianni Morandi
2016-ban
2016-ban
Életrajzi adatok
Született1944. december 11. (80 éves)
Monghidoro, Olaszország
HázastársaLaura Efrikian (1966–1979, válás)
ÉlettársPaola Pitagora
Gyermekei
  • Marianna Morandi
  • Marco Morandi
  • Tredici Pietro
Pályafutás
Aktív évek1962
Hangszerénekhang
Díjak
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Sanremói Dalfesztivál (Si può dare di più, Sanremo Music Festival 1987)
Tevékenységénekes, színész
Kiadók
  • RCA Italiana
  • It
  • Philips

Gianni Morandi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gianni Morandi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gianni Morandi (Monghidoro, 1944. december 11. –) olasz popénekes, színész. Az egyik legsikeresebb olasz táncdalénekes, akinek karrierje során eddig több mint 50 millió lemezét adták el világszerte.[1]

Élete

[szerkesztés]

Gian Luigi Morandi az Appenninek ToszkánaEmilia-Romagna felőli egyik kis falujában, Monghidoróban született. Apja, Renato az Olasz Kommunista Párt aktivistájaként Giannit is igénybe vette a l'Unità pártlap terjesztésében. Morandi kiskorában cipőpucolóként, suszterként és a helyi moziban cukorkaárusként dolgozott. Énektudását kisebb fellépéseken csillogtatta meg, főként a pártrendezvényeken.

Pályája

[szerkesztés]

1962-ben mutatkozott be a nagyközönség előtt, és népszerűsége hamar felszökött, amint megnyert egy pár olyan hazai dalfesztivált, mint az 1969-es Canzonissima. Mindjárt az első évben az RCA Italia felvette a 'Fatti mandare dalla mamma' című dalát, amellyel hazájában az évtized kedvence lett.

Gianni Morandi az Eurovíziós Dalfesztiválon, 1970-ben

1970-ben ő képviselte Olaszországot az Eurovíziós Dalfesztiválon az 'Occhi di ragazza' című dallal. Az 1970-es évekbeli némi hanyatlás után, az 1980-as években pályája újra felfelé ívelt. 1987-ben a Sanremói Dalfesztiválon a 'Si può dare di più' című számmal Enrico Ruggeri és Umberto Tozzi társaságában jelentkezett. 1995-ben második, 2000-ben pedig harmadik helyezést ért el.

Dalai, az 'In ginocchio da te', 'Non son degno di te' és 'Scende la pioggia' egy-egy millió feletti lemezpéldányt és aranylemezeket hoztak neki.[2] Számos önéletrajzi könyvet írt, és 18 filmben, több tévésorozatban szerepelt, például Claude Jade férjét, Davidét alakította 1984-ben a 'Voglia di Volaré'-ban. Gyakran vendége tévéshow-knak is.

Morandi 2011-ben a Sanremói dalfesztiválon Belén Rodriguez és Elisabetta Canalis közreműködésével Luca Bizzarri és Paolo Kessisoglu Italia 1-es szatirikus show-ját, A hiénákat mutatta be.[3] 2012-ben ismét a Sanremói Fesztivál műsorvezetője volt.[4]

2016 elejétől elindította a 'Capitani Coraggiosi Tour' turnét Claudio Baglionival. A dupla album február 5-én jelent meg.[5]

2017-ben Fabio Rovazzival elénekelte a 'Volare' című nagy slágert.

2022-ben visszatért a Sanremói Dalfesztiválra az Apri tutte le porte című dallal, amit Lorenzo Jovanotti írt. A harmadik helyen végzett, és megkapta a Lucio Dalla-díjat.

Magánélete

[szerkesztés]

1966-ban feleségül vette Laura Efrikian színésznőt, akivel a Musicarello sorozatban együtt játszottak.[6] 1979-ben elváltak, de a három megszületett gyermekükből egy lány (Marianna) meg egy fiú (Marco) felnőttek, és öt unokával ajándékozták meg őket.[7] 2004. november 10-én elvette Anna Dant,[8] akivel 1997-ben már született egy közös fiuk, Pietro, a trapzenész.

Morandi szenvedélyes futó, tíz maratont futott, hármat New Yorkban, a többit Berlinben, Londonban, Párizsban, Milánóban és Bolognában. 41 félmaratonon is részt vett 1997 és 2016 között.

Gianni Morandi nagy futballrajongó, 1988-ban ő komponálta kollégáival csapata indulóját, 2010 óta pedig a 'Bologna Football Club 1909' tiszteletbeli elnöke.

Lemezek

[szerkesztés]
Gianni Morandi és Oliviero Pigini
  • Gianni Morandi (1963)
  • Ritratto di Gianni (1964)
  • Gianni 3 (1966)
  • Per amore, per magia (1967)
  • Gianni 4 (1967)
  • Gianni 5 (1968)
  • Gianni 6 (1969)
  • Gianni 7 (1970)
  • Un mondo di donne (1971)
  • Il mondo cambierà (1972)
  • Jacopone (1973)
  • Il mondo di frutta candita (1975)
  • Per poter vivere (1976)
  • Old Parade (1977)
  • Gianni Morandi 2 (1978)
  • Abbracciamoci (1979)
  • Cantare (1980)
  • Morandi (1982)
  • La mia nemica amatissima (1983)
  • I grandi successi - Grazie perchè (1984)
  • Immagine italiana (1984)
  • Uno su mille (1985)
  • Morandi in teatro (1986)
  • Le italiane sono belle (1987)
  • Amici miei (1987)
  • Dalla-Morandi (1988)
  • Varietà (1989)
  • Morandi, Morandi (1992)
  • Morandi 2 (1995)
  • Celeste, azzurro e blu (1997)
  • 30 volte Morandi (1998)
  • Come fa bene l'amore (2000)
  • L'amore ci cambia la vita (2002)
  • A chi si ama veramente (2004)
  • Grazie a tutti (2007)

Filmek, amelyekben szerepelt

[szerkesztés]
Gianni Morandi és Laura Efrikian a Térden állva jövök hozzád egyik jelenetében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gianni Morandi in numeri - Pop - News - Virgilio Musica. Musica.virgilio.it, 2012. szeptember 20. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
  2. Murrells, Joseph. The Book of Golden Discs, 2nd, London: Barrie and Jenkins Ltd, 179& 264. o. (1978). ISBN 0-214-20512-6 
  3. Renato Franco. „Festival di Sanremo, ok a Morandi. Ci saranno anche Belen ed Elisabetta”, Corriere della Sera, 2010. május 10., 41. oldal (Hozzáférés: 2011. február 6.) (olasz nyelvű) 
  4. Il Morandi bis sul palco di Sanremo. Adesso è ufficiale: lo condurrò io (italian nyelven). La Stampa, 2011. október 13. [2011. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
  5. Baglioni e Morandi, il gran ritorno: Capitani coraggiosi di nuovo in tour. Spettacoli - La Repubblica . (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  6. Enrico Lancia, Roberto Poppi. Dizionario del cinema italiano - Le Attrici. Gremese Editore, 2003. ISBN 888440214X 
  7. Vivì Zizzo. „Laura Efrikian torna a parlare. Intervista esclusiva alla prima moglie di Gianni Morandi”, Oggi , 2011. február 1. (Hozzáférés: 2014. január 8.) 
  8. Fiori d'arancio per Gianni Morandi, 2014. november 12. [2014. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]