Ftálsav-anhidrid
Ftálsav-anhidrid | |||
Ftálsavanhidrid |
|||
IUPAC-név | 1,2-benzoldikarbonsav-anhidrid | ||
Más nevek | Izobenzofurán-1,2-dion | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 85-44-9 | ||
RTECS szám | TI3150000 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H4O3 | ||
Moláris tömeg | 148,1 g/mol | ||
Megjelenés | Színtelen tűk | ||
Sűrűség | 1,53 g/cm³, szilárd[1] | ||
Olvadáspont | 131 °C[1] | ||
Forráspont | 285 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | rossz: 6,4 g/l (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[2] | ||
R mondatok | R22, R37/38, R41, R42/43[2] | ||
S mondatok | (S2), S23, S24/25, S26, S37/39, S46[2] | ||
Lobbanáspont | 152 °C[1] | ||
LD50 | 1530 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Ftálsav Ftálimid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A ftálsav-anhidrid egy szerves vegyület, a karbonsavanhidridek közé tartozik (a ftálsav anhidridje). Színtelen, hosszú, tű alakú kristályokat alkot. Hideg vízben nagyon rosszul oldódik, meleg víz jobban oldja. Jól oldható etanolban, éterben kevésbé oldódik. Gyakorlati jelentősége nagy, elsősorban a műanyaggyártásban, illetve festékek előállításához használják.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha alkálifém-hidroxidokkal főzik, a gyűrűje felnyílik és az adott alkálifém ftálsavas sója keletkezik.
Élettani hatása
[szerkesztés]Ingerli a szem kötőhártyáját, illetve a légutak nyálkahártyáit. Emiatt kötőhártyagyulladást és orrvérzést okozhat.
Előállítása
[szerkesztés]A ftálsav-anhidrid ipari méretben Gibbs-Wohl naftalin oxidációval állítható elő naftalinból.[3][4] Az oxidációt levegővel vagy oxigénnel végzik, 360 °C-on, V2O5 katalizátor jelenlétében. Másik eljárás szerint a ftálsav-anhidridet o-xilol katalitikus oxidációjával nyerik. A katalizátor például vanádium-pentoxid lehet.
Felhasználása
[szerkesztés]A ftálsav-anhidridet a műanyaggyártásban használják fel. Kiindulási anyag számos festék, színezék (például ftaleinek, ftalocianinok) és festékkötőanyag előállításánál. Észtereket is előállítanak belőle, ezeket például műanyagokban alkalmazzák lágyítónak.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f A ftálsav-anhidrid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A ftálsav-anhidrid (ESIS)[halott link]
- ↑ http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/9780470638859.conrr270/abstract
- ↑ H. D. Gibbs and C. Conover, U.S. pat. 1,285,117 (1918)