Frankofónia
Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation internationale de la Francophonie) | |
A szervezet zászlaja | |
Frankofón országok. | |
Mottó | „Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.” |
Alapítva | 1970. március 20. |
Jogelőd | Agence de coopération culturelle et technique |
Székhely | Párizs |
Tagság | 54 tagállam, 2 társult ország, 20 megfigyelő ország (köztük Magyarország) |
Nyelvek | francia |
főtitkár | Louise Mushikiwabo |
Kulcsemberek | Abdou Diouf Michaëlle Jean Léopold Sédar Senghor Habib Burgiba Hamani Diori Norodom Szihanuk |
Költségvetés | 180 millió euró (2010) |
Dolgozók száma | 300 felett |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″48.860000°N 2.303333°E | |
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete témájú médiaállományokat. |
Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.
A frankofónia (kisbetűvel) elnevezés a francia földrajztudós Onésime Reclus -től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagybetűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]
A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója „egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás” (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.
Szerveződése
[szerkesztés]Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.
- 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
- 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
- 1998. december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)
Főtitkárai
[szerkesztés]- Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom): 1997. november 16. – 2002. december 31.
- Abdou Diouf (Szenegál): 2003. január 1. – 2014. december 31.
- Michaëlle Jean (Haiti): 2015. január 5. – 2019. január 2.
- Louise Mushikiwabo (Ruanda): 2019. január 3. –
Csúcstalálkozók
[szerkesztés]Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.
Csúcstalálkozók:
- Párizs, Franciaország (1986)
- Québec, Kanada (1987)
- Dakar, Szenegál (1989)
- Párizs, Franciaország (1991)
- Mauritánia (1993)
- Cotonou, Benin (1995)
- Hanoi, Vietnám (1997)
- Moncton, Kanada (1999)
- Bejrút, Libanon (2002)
- Ouagadougou, Burkina Faso (2004)
- Bukarest, Románia (2006)
- Québec, Kanada (2008) (Québec város alapításának 400. évfordulójának alkalmából.)
- Montreux, Svájc (2010)
- Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság (2012)
- Dakar, Szenegál (2014)
- Antananarivo, Madagaszkár (2016)
- Jereván, Örményország (2018)
Minisztériumi konferenciák
[szerkesztés]Állandó Tanácsa
[szerkesztés]A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.
Kormányközi Ügynöksége
[szerkesztés]Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Párizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnám).
Zászlaja
[szerkesztés]A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.
Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).
Küldetése
[szerkesztés]Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivóban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.
A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége
[szerkesztés]A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.
Béke, demokrácia és emberi jogok
[szerkesztés]A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.
Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.
Tagok
[szerkesztés]A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.
Tagállamok
[szerkesztés]Tagság felfüggesztve
Ország | Státusz | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|---|
1. | Albánia | Tag | 1999 | Albán hivatalos nyelv | hozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6] |
2. | Andorra | Tag | 2004 | Katalán hivatalos nyelv | Franciaország elnöke Andorra hercege is egyben. |
3. | Belgium | Tag | 1970 | hivatalosan háromnyelvű, francia is | A lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít. |
3. | Vallónia | Tag | 1980 | Francia hivatalos nyelv | Belgium régiójának közössége. |
4. | Benin | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
5. | Bissau-Guinea | Tag | 1979 | Portugál | hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat |
6. | Bulgária | Tag | 1993 | Bolgár hivatalos nyelv | 9% beszél franciául |
7. | Burkina Faso | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
8. | Burundi | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat |
9. | Ciprus | Tag | 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) | Görög és Török hivatalos nyelvek | A lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból). |
10. | Csád | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
11. | Comore-szigetek | Tag | 1977 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat |
12. | Dominikai Közösség | Tag | 1979 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. |
13. | Dzsibuti | Tag | 1977 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat |
14. | Egyiptom | Tag | 1983 | Arab hivatalos nyelv | Történelmi frankofón elit. |
15. | Egyenlítői-Guinea | Tag | 1989 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt spanyol gyarmat |
16. | Elefántcsontpart | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
17. | Franciaország | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | |
18. | Gabon | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
19. | Ghána | Tag | 2024 (2006-2024 között részt vevő állam volt) | Angol hivatalos nyelv | Franciául beszélő államok veszik körül.[7] |
20. | Görögország | Tag | 2004 | Görög hivatalos nyelv | A lakosság 8%-a érti és használja a franciát. |
21. | Guinea | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
22. | Haiti | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat |
23. | Kambodzsa | Tag | 1993 | Khmer hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
24. | Kamerun | Tag | 1991 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | több, mint 90%-a francia gyarmat volt |
25. | Kanada | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes). |
26. | Új-Brunswick | Részt vevő kormány | 1977 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | Kanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország). |
27. | Quebec | Részt vevő kormány | 1971 | Francia hivatalos nyelv | Kanada tartománya; volt francia gyarmat. |
28. | Kongói Demokratikus Köztársaság | Tag | 1977 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat |
29. | Kongói Köztársaság | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
30. | Közép-afrikai Köztársaság | Tag | 1973 | Hivatalosan kétnyelvű, francia is | volt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[8] |
31. | Laosz | Tag | 1991 | Lao hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
32. | Libanon | Tag | 1973 | Arab, Francia hivatalos nyelvek | 1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti. |
33. | Luxemburg | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | |
34. | Észak-Macedónia | Tag | 2001 | Macedón hivatalos nyelv | |
35. | Madagaszkár | Tag | 1970-1977 1989 |
Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat |
36. | Mali | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
37. | Mauritánia | Tag | 1980 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve |
38. | Mauritius | Tag | 1970 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják |
39. | Moldova | Tag | 1996 | Román hivatalos nyelv | |
40. | Monaco | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia protektorátus |
41. | Marokkó | Tag | 1981 | Arab hivatalos nyelv | volt francia protektorátus, a franciát általánosan használják |
42. | Niger | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
43. | Örményország | Tag | 2012 (2004-2012 között részt vevő állam volt) |
Örmény hivatalos nyelv | Az örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él. |
44. | Románia | Tag | 1993 | Román hivatalos nyelv | A lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát. |
45. | Ruanda | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt belga gyarmat. |
46. | Saint Lucia | Tag | 1981 | Angol hivatalos nyelv | volt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. |
47. | São Tomé és Príncipe | Tag | 1999 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. |
48. | Seychelle-szigetek | Tag | 1976 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják. |
49. | Svájc | Tag | 1996 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | A svájciak 20%-a francia anyanyelvű. |
50. | Szenegál | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
51. | Togo | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
52. | Tunézia | Tag | 1970 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, a franciát általánosan használják |
53. | Vanuatu | Tag | 1979 | Hivatalosan háromnyelvű | volt francia gyarmat és angol gyarmat. |
54. | Vietnám | Tag | 1970 | Vietnámi hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
55. | Zöld-foki Köztársaság | Tag | 1996 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. |
Részt vevő államok
[szerkesztés]Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Egyesült Arab Emírségek | 2010 | Arab hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
2. | Katar | 2012 | Arab hivatalos nyelv | A francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban. |
3. | Koszovó | 2014 | albán hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
4. | Szerbia | 2006 | Szerb hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában tanítják a franciát. |
5. | Új-Kaledónia | 2016 | Francia és helyi új-kaledón nyelvek hivatalos nyelvek | Jelenleg még Franciaország speciális státuszú, autonóm tengerentúli területe, mely lassú folyamat során válik le az anyaországról és válik függetlenné |
Megfigyelő államok
[szerkesztés]Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Angola | 2024 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat |
2. | Argentína | 2016 | Spanyol hivatalos nyelv | |
3. | Ausztria | 2004 | Német hivatalos nyelv | A lakosság 10%-a ért franciául. |
4. | Bosznia-Hercegovina | 2010 | Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv | |
5. | Chile | 2024 | Spanyol hivatalos nyelv | |
6. | Costa Rica | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | |
7. | Csehország | 1999 | Cseh hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. |
8. | Dél-Korea | 2016 | Koreai hivatalos nyelv | |
9. | Dominikai Köztársaság | 2010 | Spanyol hivatalos nyelv | A francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat. |
10. | Észtország | 2010 | Észt hivatalos nyelv | |
11. | Francia Polinézia | 2024 | Francia hivatalos nyelv | Francia tengerentúli terület |
12. | Gambia | 2018 | Angol hivatalos nyelv | Az országot teljes mértékben francia nyelvű Szenegál veszi körül. |
13. | Grúzia | 2004 | Grúz hivatalos nyelv | |
14. | Horvátország | 2004 | Horvát hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. |
15. | Írország | 2018 | Ír és Angol hivatalos nyelv | |
16. | Lengyelország | 1996 | Lengyel hivatalos nyelv | A lakosság 3%-a ért franciául. |
17. | Lettország | 2008 | Lett hivatalos nyelv | |
18. | Litvánia | 1999 | Litván hivatalos nyelv | A lakosság 1%-a ért franciául. |
19. | Louisiana | 2018 | Angol hivatalos nyelv. A francia nyelv is használható. | Egykori francia gyarmat. Az Amerikai Egyesült Államokban itt él a legtöbb francia nyelvű lakos. |
20. | Magyarország | 2004 | Magyar hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában francia az idegen nyelv. |
21. | Málta | 2018 | Máltai és Angol hivatalos nyelv. | |
22. | Mexikó | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | A második mexikói császárság ideje alatt, III. Napóleon francia császár által támogatott bábállam.[9] Jelentős számú francia bevándorló,[10] egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
23. | Montenegró | 2010 | Montenegrói hivatalos nyelv | |
24. | Mozambik | 2006 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat |
25. | Ontario | 2016 | Angol hivatalos nyelv | Kanada egyik tartománya. Jóllehet nem kétnyelvű kanadai tartomány (a francia nem hivatalos nyelv), de egy jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét |
26. | Saar-vidék | 2024 | Német hivatalos nyelv | |
27. | Szlovákia | 2002 | Szlovák hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. |
28. | Szlovénia | 1999 | Szlovén hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. |
29. | Thaiföld | 2008 | Thai hivatalos nyelv | Thaiföld határos kettő volt francia gyarmattal (Laosz és Kambodzsa), ahol ma is a francia a hivatalos nyelv. Egyes thai iskolákban a francia az egyik idegen nyelv. Tagságát 2014. június 27-én felfüggesztették.[11] |
30. | Ukrajna | 2006 | Ukrán hivatalos nyelv | |
31. | Uruguay | 2012 | spanyol hivatalos nyelv | |
32. | Új-Skócia | 2024 | Angol és Francia hivatalos nyelv | Kanada egyik tartománya. Kétnyelvű kanadai tartomány jelentős francia nyelvű kisebbség él a tartományban, mely széleskörűen használhatja anyanyelvét. |
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ FRANCOPHONIE 18/03/2006 Archiválva 2007. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
- ↑ Welcome Page | Page d'accueil. [2007. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 7.)
- ↑ „Radio France International”, 2006. február 16.
- ↑ La France à l’heure de la francophonie culturelle « Saisir du français pour l’imprégner de sa singularité ! » Archiválva 2008. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Radio France International
- ↑ Déclaration de Bamako. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 7.)
- ↑ Embassy of France in the US - France / Eastern Europe. [2004. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. október 12.)
- ↑ https://www.graphic.com.gh/news/general-news/ghana-joins-la-francophonie.html
- ↑ Archivált másolat. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
- ↑ Jones, Howard. Crucible of Power:A History of American Foreign Relations to 1913. Lanham, Maryland: SR Books, 212. o. (2002). ISBN 0-8420-2916-8
- ↑ Le moment mexicain dans l'histoire française de l'aventure. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.) „La conséquence de cette émigration fut que, en 1849, les Français représentaient la deuxième nationalité étrangère au Mexique, derrière les Espagnols.”
- ↑ THAÏLANDE. International Organization of the Francophonie. [2014. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 1.)
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- La Francophonie Website (francia) Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [1][halott link] Cikk a 11. Bukaresti Frankofón találkozóról magyarul.
- Agence intergouvernementale de la Francophonie (franciául).
- Amerika francia államainak zászlói (Kanada, Québec, Louisiana, Haiti...)
- Frankofón hírek franciául.
- Poszt-kolonialista olvasmány Frankofóniáról angolul.