Füredi utcai lakótelep

Füredi utcai lakótelep
Dán technológia alapján épült lakóházak egyike 1973-ban
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XIV.
Alapítás ideje	1967
Irányítószám	1144
Népesség
Teljes népesség	24 000 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	119 m
Elhelyezkedése
Füredi utcai lakótelep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 08′ 47″47.507222222222, 19.146388888889

A budapesti Füredi utcai lakótelep (röviden Füredi lakótelep, Zuglói lakótelep néven is ismert) Magyarország hatodik, a főváros ötödik, Zugló legnagyobb lakótelepe több mint 12 000 lakással az Örs vezér téri autóbusz-állomás, metróvégállomás és HÉV-végállomás közelében.

Története

Az M2-es metróvonal első (Fehér út – Deák tér) szakaszát 1970-ben adták át, ezt megelőzően a Fővárosi Tanács arra a döntésre jutott, hogy a keleti végállomás mellett koncentrált lakásépítésre van szükség a kialakuló kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználása céljából. A városvezetés döntése értelmében a jórészt lepusztult kertvárosias telep, Rákosfalva területe bizonyult erre a legalkalmasabbnak, a telepet 1966-ban kezdték elbontani, a szanálás előtt felmérték a bontásra ítélt 1500 lakás állapotát, ezek 15%-a jó állapotúnak, 32%-a még megfelelőnek, 55%-a bontandónak bizonyult, az összes lakás 40%-a állami tulajdonban volt, így jelentős értékek nem pusztultak el és a magántulajdont sem sértette jelentősen a rendezési terv. Rákosfalvából csak a kis katolikus templomot és a Kós Károly Gimnázium (korábban elemi iskola) épületét hagyták meg. 1966-ban 13 000 lakás megépítését irányozták elő jelentős szolgáltató létesítményekkel együtt.

A panelépületek összeállítását 1967-ben kezdték meg a dán Larsen-Nielsen cég nagypaneles technológiája alapján. (A lakótelep épületeit a köznyelv ezért dán panelnek is nevezi) Három ütemben tervezték felépíteni, az 1. ütem keretében a Füredi út – Rákos-patak – Fogarasi út – Zsálya utca – Vezér utca közötti területet, másodikként a Füredi út – Örs vezér tere – Kerepesi út – Szentmihályi út – Gvadányi utca által közrezárt területet, a 3. ütem a Nagy Lajos király útjának északkeleti oldalát érintette volna az Örs vezér terétől az Egressy térig, azonban ez a része nem épült meg. 1967 és 1978 között felépült 12 422 lakás (más források szerint 12 547, illetve 13 000), ebből 777 öröklakás, 4894 szövetkezeti, 6751 tanácsi lakás volt a megépülte után. 1966 és 1970 között átlagosan 1913 lakás épült évente.

A felépült lakások közül 380 (3%) garzonlakás, 375 (3%) egyszobás, 8184, a túlnyomó többség (65%) másfél szobás, 1926 (15%) kétszobás, 1562 (13%) két és fél szobás és 120 (1%) háromszobás illetve nagyobb, a lakások átlagos alapterülete 50 m² és mindegyik távfűtéssel ellátott, 75%-uk tízemeletes, a többi 16, 4 és 5 emeletes panelépületekben helyezkedik el. A tervezésekor 15,3 m² alapterületet számoltak egy főre. A lakóegységek mellett kiszolgáló létesítmények; áruház, mozi, könyvtár, szakorvosi rendelő, vendéglátóipari egységek, óvodák és iskolák is épültek, összesen 1300 óvodai férőhely, 660 bölcsődei férőhely, 106 általános iskolai tanterem 22 tanulószobával, 8400 m² kereskedelmi üzlet, 3500 m² szolgáltató ipari üzlet, 600 m² orvosi rendelő, 350 m² gyógyszertár és 700 m² közösségi létesítmény. A városrész térszerkezetét Mester Árpád, a lakóépületeket Gáspár Tibor és Vadász György, a közösségi létesítményeket Ágoston Miklós, az üzleteket szintén Vadász György, az iskolákat és óvodákat Kévés György tervezte.

Közösségi közlekedés

• Először a 31B autóbuszjárat indult meg 1970-ben, amely a telep első üteme és a 2-es metró Örs vezér terén átadott végállomása között teremtett kapcsolatot. 1977-ben 131-esre számozták át. Utána 1976-ban a második ütemet feltáró 31C jelzésű busz indult el, ami szintén az Örs vezér teréhez járt. 1977-ben átszámozták 133-asra.
• A két járat forgalmát, a telep legsűrűbb követésű viszonylataként az 1979-ben kiépülő 81-es trolibusz vette át az Örs vezér tere és a Fogarasi út (Fischer István utca) között.
• A Baross tér és a Csertő utca között közlekedő 19-es busz helyett szintén 1979 óta a 80-as troli jár azonos útvonalon. A két trolibusz viszonylat először a 2004-es metrófelújítás idején közlekedett összevonva (80–81), a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között, ami 2005-ben és 2007-ben ismétlődött meg. 2008 óta csak munkanapokon este és hétvégén, 2020 nyarától a hétköznapi csúcsidőszak kivételével mindig az összevont 80-as jár. Csupán a csúcsban vált külön a 81-es és 80A. 2021 áprilisától a meghosszabbított 80-ast a 81-es már csak hétköznap reggelente sűríti az Örs vezér tere felé.
• A városrész a Füredi utca - Vezér utca útvonalon Rákosszentmihályra és Rákospalotára tartó 131-es, 231-es és 231B buszjárattal is megközelíthető.
• A Bosnyák tértől a Vezér utca - Füredi út sarkáig közlekedő 64-es villamos 1979-ben szűnt meg. Egy évvel később, szerepét részben a 82-es troli vette át.
• Az Örs vezér téri végállomásról induló, Gödöllő és Csömör felé tartó H8-as és H9-es HÉV Rákosfalva megállóhellyel érinti a lakótelep délkeleti csücskét.

Képek

• 
  Az egyik 15 emeletes toronyház
• 
  A Rákos-patak a lakótelep keleti szélén folyik
• 
  A forgalmas Örs vezér tere, háttérben a lakótelep egyik sávházával

Források

• Berza László (szerk.): Budapest lexikon, második kötet L-Z, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993, p. 668-669, ISBN 963-05-6411-4
• Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, Bp. 2003, p. 124-125, ISBN 963-657-214-3
• Heim Ernő: Új városrész születik - a zuglói új lakónegyed részletes rendezési terve, Budapest, a Főváros folyóirata, IV. évfolyam, 3. szám, 1966. június, p. 26-28
• Heim Ernő: a zuglói új lakónegyed (különkiadás), Budapest folyóirat, Révay Nyomda, Bp. 1973

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest lakótelepeinek listája
• 1972-es zuglói paneltűz