Rákosfalva (Magyarország)
| Rákosfalva | |
 | |
| Rákosfalva, Vértes utca 1954-ben | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XIV. kerület |
| Alapítás ideje | 1871 |
| Városhoz csatolás | 1873 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 281 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Rákosfalva
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 08′ 28″47.507778°N 19.141111°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 08′ 28″47.507778°N 19.141111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosfalva témájú médiaállományokat. | |
Rákosfalva Budapest XIV. kerületének egyik városrésze.
Fekvése
[szerkesztés]- Határai: Rákos-patak a Füredi utcától – Kerepesi út – Örs vezér tere – Füredi utca a Rákos-patakig.
Megközelítése
[szerkesztés]- M2-es metróval az Örs vezér teréig.
- A H8-as és H9-es HÉV-vel az Örs vezér terei végállomásig vagy Rákosfalva megállóhelyig,
- 3-as, 62-es, 62A villamosokkal az Örs vezér tere zuglói oldaláig.
- 31-es, 32-es, 44-es, 45-ös, 67-es, 131-es, 144-es, 174-es, 231-es, 231B, 244-es autóbuszok, valamint 80-as, 81-es, 82-es és 82A trolibuszok.
Története
[szerkesztés]Rákosmező, a régi Pest, Kőbánya, Szentmihálypuszta közt elterülő síkság, a melyet a Rákospatak szel át, amelyről nevét is nyerte, az 1800-as években kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé vált. Középtáján, a Kerepesi út és Rákos-patak szögében állt Sárga-Csikó vendéglő – ami 1888 májusában már állt, ugyanis megállót kérvényeztek a budapesti közúti vaspályatársaságnál,[2] és 1929-ben még működött.[3]
Területének tulajdonosa és a környező földek birtokosa 1854-től[4] Zsivora György ügyvéd-politikus volt, aki kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn, de e mellett korának ismert mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt. Rákosi birtokán gyakran vendégeskedtek, mulattak színész- és művészbarátai, Szigligeti Ede, Megyeri Károly, Kántorné Engelhardt Anna, akik nevét a telep utcái is viselték. Az 1870-es évektől fölparcellázta területét, hogy Rákosmezőn telepet alkotni. A telepet az 1871-ben megnyílt községi iskola irattárában található hivatalos iratain a Rákosmező név szerepelt a postahivatal felállításáig. A Rákosfalva név ekkor került elő először, mikor is parcellázott területeit ezen a néven kezdte árusítani.[5][6][7]
A főváros létrehozásakor 1872-ben Rákosfalvát a Budapest VII. kerületéhez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták. Közigazgatásilag egészen 1894-ig tartozott ide, mikor is egy újabb rendelkezés Kőbányának juttatta. Zuglóhoz 1930 óta, a főváros új kerületi beosztásának bevezetésétől tartozik.[8]
Az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal megkönnyítette a városközpontba és a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást, így a városrész jelentős fejlődésének indult. Rákosfalva tipikusan mezőgazdasági település volt, jobbára zöldségtermelők és tejjel kereskedők lakták. A 20. század elejére a fúrt kutak az állattartás során elfertőződtek, ami miatt egyre gyakrabban tört ki járványos fertőzés, így a főváros a helyi erők nyomására az 1910-es években rákényszerült a víz- és csatornahálózat kiépítésére. Ekkor kereken 3 ezren lakták. Az 1940-es években nőtt jelentősen a lakosság száma, ami az évtized végére már 10 ezer fő volt.[8]
1950-től hatályba lépett rendelettel, ami létrehozta „Nagy-Budapestet”, a Körvasútsoron kívüli területek az újonnan alakult XVI. kerület Sashalom városrészéhez kerültek.[9][10][11] Ahogy a főváros határa kiszélesedett, az addig szinte kivétel nélkül földszintes házak és egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakások nagy részét elbontották, helyükön 1967 és 1978 között három ütemben épült fel a Füredi utcai lakótelep. Rákosfalvára az Álmos vezér téri templom és a kertjében álló kőkereszt, az iskola és az első világháborús emlékmű emlékeztet.[8][12]
Fontosabb közterületek
[szerkesztés]- Füredi utca
- Kerepesi út (északi oldala)
- Örs vezér tere (zuglói oldal)
- Álmos vezér tere
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ A czinkotai helyiérdekű vasút ügyében, Nemzet 7. évfolyam 2058. szám, 1888. május 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Nemzeti Sport 21. évfolyam 199. szám - 1929. október 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Szentes Lajosné : A rákosszentmihályi Festetics kastély Budapest 8. évfolyam 1. szám , 1970. január (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Rákos falva néven Pest mellett egy uj nyári telep alakul, Eger - hetilap 16. szám, library.hungaricana.hu - 1871. ápr. 20.
- ↑ Rákosfalva — Rákosmező, Rákos Vidéke, 5. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1905. július 9.
- ↑ Ivánszky János: Pest-Rákosi puszta ismertetése Pestmegyében 1861. évről, Gazdasági Lapok (597-599. és 612. oldal), Herz, 1862.
- ↑ a b c Repedt járda és madárszar az Örsön - képriport Archiválva 2018. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben „Stalker-helyszín-feeling”, gondola.hu (paulik, zuglo.netkey.hu nyomán) - 2006. október 17.
- ↑ Nagy-Budapest, Világosság 5. évfolyam 296. szám - 1949. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest XVI. kerület - Budapest térképeinek katalógusa 5102 BFL XV.16.g.218/6, maps.hungaricana.hu Budapest XIV. kerület - Budapest térképeinek katalógusa 5060 BFL XV.16.g.216/4, maps.hungaricana.hu - 1950.
- ↑ Szolnok megye Budapesten, Szolnok Megyei Néplap 8. évfolyam 194. szám, library.hungaricana.hu - 1956. augusztus 19.
- ↑ Ézsiás Erzsébet: A Mágus, portré Gyurkovics Tiborról, K.u.K., Budapest, 1998 ISBN 9637846891 (online: dia.pool.pim.hu
Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7