Ugrás a tartalomhoz

Földváry Ferenc (bíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a bíróról, költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Földváry Ferenc (egyértelműsítő lap).
Földváry Ferenc
Született1790. október 6.
Szűcsi
Elhunyt1842
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaldacci (Baldácsy) Franciska
Foglalkozásaalispán, táblai bíró, országgyűlési követ, költő, színműíró
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1825–1827)
  • magyar országgyűlési követ (1832–1836)
  • magyar országgyűlési követ (1839–1840)
Sablon • Wikidata • Segítség

Földvári és bernátfalvai Földváry Ferenc (Szűcsi, 1790. október 6. – 1842[1]) alispán, királyi táblai bíró, országgyűlési követ, költő, színműíró.

Élete

[szerkesztés]

A Földváry család Pest megyei eredetű, melynek tagjai Hevesben és Nógrádban is megtelepedtek, s többen viseltek hivatalt mindhárom megyében. Címeres nemeslevelüket Miksa császár és király adományozta 1573-ban Feöldwaary Mátyásnak. Második előnevüket a bernátfalvi Bernáth családba való nősülés és az ezen a jogon szerzett örökség után kapták.[2]

Földváry György és szandai Sréter Janka (más forrás szerint Balázsovits (Zsuffa) Borbála)[2] fia volt. Felesége Baldacci (Baldácsy) Franciska bárónő.[3]

1825–1827 között[4] és 1830-ban[5] országgyűlési követe.[2] Az 1825-ös országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos vitában a magyar nyelv használata mellett szólalt fel: „Az 1811-iki országgyűlésre hivatkozva azt hangoztatja, hogy se papnak, se professzornak, se oskolamesternek senkit fel ne vegyenek, ha magyarul nem tud.”[6] 1827-ben szerepel a neve a táblabírák névjegyzékében,[7] majd 1832-ben a királyi ítélőtábla bírájának nevezték ki.[2]

Hivatali pályáját tiszteletbeli aljegyzőként kezdte 1811-ben.[2] 1814–1823 között másodszolgabíró,[8] 1823–1824 között főszolgabíró,[9] 1824–1828 között Heves és Külső-Szolnok vármegye másodalispánja,[10] 1828–1832 között alispánja.[11] Kossuth Lajos naplóbejegyzése szerint Földváry Ferenc 1837-ben tervezte, hogy megpályázza a debreceni kerületi tábla elnökségét,[1] azonban – ahogyan ez báró Wesselényi Miklós naplófeljegyzéséből megismerhető – a Lovassy László elleni perben mutatott következetes bírói magatartása miatt (az elvárt halálbüntetés helyett egyenesen a felmentésre szavazott), ezt nem kapta meg.[12]

Költeményei vannak a Szépliteraturai Ajándékban (1826.) és a Regélőben (1833–34.).

Arcképe rézmetszetben 1827-ben jelent meg.

Munkássága

[szerkesztés]

Következő színműveket fordította első előadásuk sorrendje szerint a Nemzeti Színházban Pesten:

  • Nagyravágyó nő, szinjáték 5 felv. olaszból (1839. máj. 24.),[13]
  • Olga, a moszkvai árva, szomorujáték 5 felv. Barbieri után franciából (1841. ápr. 12.),[14]
  • Don Alvaro, szomorújáték 5 felv., Don Angel de Sauvedra Duqué de Rivas után spanyolból (1842. ápr. 16.).
  • Benkő (M. Szinvilág) szerint még a Különös történet c. fordította.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • 1825–1827 között, amikor országgyűlési követ volt, Pozsonyban mellé osztották be írnoknak Bajza Józsefet, aki akkor a királyi akadémia jogi karának másodéves hallgatója.[15] Bajzához rokoni kötelék is fűzte, mivel annak unokabátyja volt.[16]
  • Házmán Ferenc, aki később Buda utolsó polgármestere volt, 1832-ben ő előtte tette le utolsó jogi vizsgáját.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bényei Miklós. Kossuth Lajos és debreceni kapcsolatának korai szakasza, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2000–2001, 84.. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  2. ↑ a b c d e Tisztviselői életpályák – Földváry Ferenc, bernátfalvi és földvári, alispán, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 398.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  3. ↑ Benedek Gyula. Adatok a Bernátfalvi (Bernárdfalvy) Földváry nemzetség történetéhez és a nemzetség leszármazási táblázata, Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737 (Documentatio Historica 7., 2002.), 182. és 216.. o.. Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  4. ↑ Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 75.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  5. ↑ Bényei Miklós. A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989–90, 471.. o. (1992). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  6. ↑ Somorjai Lehel: 18. századi tudományszervezési törekvések Magyarországon, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról, 43.. o. (1997). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  7. ↑ Farkas Gábor. Fejér vármegyei történeti archontológia II. Táblabírák, A Szent István Király Múzeum Évkönyve 30., 91.. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  8. ↑ Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 102.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  9. ↑ Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 98.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  10. ↑ Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 82.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  11. ↑ Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara (1681–)1687–1849, Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Eger: Heves Megyei Levéltár, 80.. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  12. ↑ F. A. (1913. február 18.). „Emlékezzünk régi bírákról...”. Pesti Hírlap 35. (42.), 4–5.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.) 
  13. ↑ Mályuszné Császár Edit. László József fellépései, László József (Színháztörténeti füzetek 23.), 34.. o. (1959). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  14. ↑ Mályuszné Császár Edit. László József fellépései, László József (Színháztörténeti füzetek 23.), 37.. o. (1959). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 
  15. ↑ Sas Andor (1958. március 20.). „Helyi vonatkozású jegyzet a Bajza-centenáriumhoz”. Új Szó 11. (79.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.) 
  16. ↑ Baló József (1889. március 23.). „Bajza Józsefről (Ismeretlen levelek)”. Fővárosi Lapok 26. (81.), 1–2.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.) 
  17. ↑ Czaga Viktória. Házmámn Ferenc, Buda utolsó polgármestere (1810–1894). Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 21.. o.. ISSN 1416-4949 (1997). Hozzáférés ideje: 2016. május 15. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Földváry_Ferenc_(bíró)&oldid=20277868”