Ugrás a tartalomhoz

Földes Gábor (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Földes Gábor (egyértelműsítő lap).
Földes Gábor
Született1923. május 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1958. január 15. (34 évesen)[1]
Győr
Állampolgárságamagyar
HázastársaUngvári Irma
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1956)
Halál okakivégzés
Sablon • Wikidata • Segítség

Földes Gábor (Budapest, 1923. május 31. – Győr, 1958. január 15.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, az 1956-os forradalom mártírja.

Élete a forradalomig

[szerkesztés]

Budapesten született zsidó családban. Később szüleivel és anyai nagyszüleivel Mosonmagyaróvárra, később Hévízre költöztek, ahol elvégezte az elemi iskolát. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A zsidótörvények miatt elsőre nem vették fel a Színművészeti Akadémiára. Egy pesti nyomdában dolgozott betűszedőként. 1944-ban munkaszolgálatra hívták, ahonnan visszaszökött Budapestre. A nyilas uralom utolsó napjait egy védett házban, svájci védlevéllel vészelte át.[3][4] 1949-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően színész-rendező a Honvéd- illetve Bányász Színházban, később főrendező a Győri Kisfaludy Színházban. 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, majd belépett az abból alakult MDP-be.

1953-ban Nagy Imre miniszterelnök reformpolitikájának lett a híve. Részt vett a budapesti Petőfi Kör több vitáján, ennek hatására alakította meg a győri Petőfi Kört.

Családja

[szerkesztés]

1951-ben megnősült, egy gyermeke született. Felesége Földes Gáborné (Ungvári Irma) az 1960-as évektől a Vígszínházban dolgozott mint fodrász.[5]

Szerepe a forradalomban

[szerkesztés]
Földes Gábor emléktáblája Budapesten, a Corvin mozi falán

Miután Budapesten kitört a forradalom, Győrött is hasonló megmozdulások kezdődtek. Október 25-én tüntetésre került sor, amelyben a színház többi tagjának élén Földes is részt vett. Beszédet is tartott, amelyben hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, valamint az ország szuverenitása érdekében követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását. A megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, ezt követően mindenáron igyekezett a vérontást megakadályozni.

Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, amiben ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig – azok kérésére – elvitt gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével.

Október 28-án Szigethy Attila egy szélsőséges tüntetés hatására lemondatta pozíciójáról, aminek hatására átmenetileg visszavonult és csak a szovjet csapatok november 4-ei támadása után tért vissza a politikai életbe. Felvette a Hazánk című lap szerkesztőivel a kapcsolatot, cikkeket is írt. Színházi rendezvényekkel próbálta ébren tartani a forradalom eszméjét. (Utolsó bemutatója 1957. április 16-án volt. Guy de Maupassant Fogadósné a határon című darabját rendezte.) Mindezek miatt 1957. május 3-án letartóztatták, majd halálra ítélték. Hiába járt közben érdekében Magyarország számos híres színművésze, az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.[6]

1990-ben, akárcsak a többi '56-os elítéltet, őt is rehabilitálták.

Színházi munkáiból

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendező-25; színész-10.[7]

Színész

[szerkesztés]

Rendezései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Győrben az Árpád úton, az egykori munkahelye a régi színházépület falán 2004 októberében Sándor József Péter által készített csempeportré lett elhelyezve.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04645.htm, Földes Gábor, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. ↑ A szabadság hőse: egy keszthelyi gimiből a mártíromságig (magyar nyelven). Bennem élő eredet, 2021. március 14. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  4. ↑ Arcok 56-ból - Földes Gábor (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  5. ↑ "Frizurák és bajuszok mesternője" - 90 éves Földes Gáborné Irmi, aki 58 éve dolgozik a Vígben (magyar nyelven). Színház.online, 2021. április 15. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
  6. ↑ Földes Gábor tragédiája - A főrendező, akinek Kádár írta a finálét, hetek.hu
  7. ↑ 2012. január 22-i lekérdezés
  8. ↑ Első regisztrált szerepe a Színházi Adattárban. Színhely: Belvárosi Színház, a bemutató időpontja: 1948. december 1. Partnerei voltak főiskolás társai, Szirtes Ádám és Molnár Tibor is.
  9. ↑ Szerepkettőzés Tándor Lajossal.
  10. ↑ Utolsó, regisztrált színpadi szerepe. A bemutató helyszíne: Győri Kisfaludy Színház], időpontja: 1956. szeptember 15.
  11. ↑ Első regisztrált rendezése a Színházi Adattárban. A darabot az Állami Bányász Színház mutatta be 1949. október 5-én Dorogon.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Földes_Gábor_(színművész)&oldid=26684583”