Földes Gábor (színművész)
Földes Gábor | |
Született | 1923. május 31.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1958. január 15. (34 évesen)[1] Győr |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Ungvári Irma |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949) |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1956) |
Halál oka | kivégzés |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földes Gábor (Budapest, 1923. május 31. – Győr, 1958. január 15.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, az 1956-os forradalom mártírja.
Élete a forradalomig
[szerkesztés]Budapesten született zsidó családban. Később szüleivel és anyai nagyszüleivel Mosonmagyaróvárra, később Hévízre költöztek, ahol elvégezte az elemi iskolát. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A zsidótörvények miatt elsőre nem vették fel a Színművészeti Akadémiára. Egy pesti nyomdában dolgozott betűszedőként. 1944-ban munkaszolgálatra hívták, ahonnan visszaszökött Budapestre. A nyilas uralom utolsó napjait egy védett házban, svájci védlevéllel vészelte át.[3][4] 1949-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően színész-rendező a Honvéd- illetve Bányász Színházban, később főrendező a Győri Kisfaludy Színházban. 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, majd belépett az abból alakult MDP-be.
1953-ban Nagy Imre miniszterelnök reformpolitikájának lett a híve. Részt vett a budapesti Petőfi Kör több vitáján, ennek hatására alakította meg a győri Petőfi Kört.
Családja
[szerkesztés]1951-ben megnősült, egy gyermeke született. Felesége Földes Gáborné (Ungvári Irma) az 1960-as évektől a Vígszínházban dolgozott mint fodrász.[5]
Szerepe a forradalomban
[szerkesztés]Miután Budapesten kitört a forradalom, Győrött is hasonló megmozdulások kezdődtek. Október 25-én tüntetésre került sor, amelyben a színház többi tagjának élén Földes is részt vett. Beszédet is tartott, amelyben hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, valamint az ország szuverenitása érdekében követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását. A megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, ezt követően mindenáron igyekezett a vérontást megakadályozni.
Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, amiben ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig – azok kérésére – elvitt gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével.
Október 28-án Szigethy Attila egy szélsőséges tüntetés hatására lemondatta pozíciójáról, aminek hatására átmenetileg visszavonult és csak a szovjet csapatok november 4-ei támadása után tért vissza a politikai életbe. Felvette a Hazánk című lap szerkesztőivel a kapcsolatot, cikkeket is írt. Színházi rendezvényekkel próbálta ébren tartani a forradalom eszméjét. (Utolsó bemutatója 1957. április 16-án volt. Guy de Maupassant Fogadósné a határon című darabját rendezte.) Mindezek miatt 1957. május 3-án letartóztatták, majd halálra ítélték. Hiába járt közben érdekében Magyarország számos híres színművésze, az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.[6]
1990-ben, akárcsak a többi '56-os elítéltet, őt is rehabilitálták.
Színházi munkáiból
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendező-25; színész-10.[7]
Színész
[szerkesztés]- Mándi Éva: Vetés (Marci)[8]
- Sándor Kálmán: A harag napja (Sós Ferenc)[9]
- Rahmanov: Viharos alkonyat (Kuprijanov)
- Herczeg Ferenc: Bizánc (Dukasz)[10]
Rendezései
[szerkesztés]- Szofronov: Moszkvai jellem[11]
- Jókai Mór–Hevesi Sándor: A kőszívű ember fiai
- George Bernard Shaw: Szerelmi házasság
- Katona József: Bánk bán
- Fast: Harminc ezüstpénz
- Urbán Ernő: Tűzkeresztség
- Illyés Gyula: Fáklyaláng
- George Bernard Shaw: Pygmalion
- Bródy Sándor: Tanítónő
- Strozzi: Játék és valóság
- Iszajev-Galics: Nem magánügy
- Herczeg Ferenc: Bizánc
- Karel Čapek: Édesanyám
- Eduardo de Filippo: Vannak még kísértetek
- Bartha Lajos: Szerelem
Emlékezete
[szerkesztés]Győrben az Árpád úton, az egykori munkahelye a régi színházépület falán 2004 októberében Sándor József Péter által készített csempeportré lett elhelyezve.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1956)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04645.htm, Földes Gábor, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ A szabadság hőse: egy keszthelyi gimiből a mártíromságig (magyar nyelven). Bennem élő eredet, 2021. március 14. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ Arcok 56-ból - Földes Gábor (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ "Frizurák és bajuszok mesternője" - 90 éves Földes Gáborné Irmi, aki 58 éve dolgozik a Vígben (magyar nyelven). Színház.online, 2021. április 15. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ Földes Gábor tragédiája - A főrendező, akinek Kádár írta a finálét, hetek.hu
- ↑ 2012. január 22-i lekérdezés
- ↑ Első regisztrált szerepe a Színházi Adattárban. Színhely: Belvárosi Színház, a bemutató időpontja: 1948. december 1. Partnerei voltak főiskolás társai, Szirtes Ádám és Molnár Tibor is.
- ↑ Szerepkettőzés Tándor Lajossal.
- ↑ Utolsó, regisztrált színpadi szerepe. A bemutató helyszíne: Győri Kisfaludy Színház], időpontja: 1956. szeptember 15.
- ↑ Első regisztrált rendezése a Színházi Adattárban. A darabot az Állami Bányász Színház mutatta be 1949. október 5-én Dorogon.
Források
[szerkesztés]- Édesapa most elutazik. Az mno.hu cikke Földes Gáborról Archiválva 2018. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 24.)
- Szarka Lajos: Letört olajág, 2006, ISBN 9789630612012
- Egymásranézve és szembenézve
További információk
[szerkesztés]- Életrajza az 56-os Intézet honlapján
- 1923-ban született személyek
- 1958-ban elhunyt személyek
- Magyar színészek
- Magyar színházrendezők
- Az 1956-os forradalom szereplői
- 1956-os tevékenységük miatt kivégzett emberek
- MKP-tagok
- MDP-tagok
- Győriek
- Győr díszpolgárai
- Budapesten született személyek
- A kommunizmus üldözöttei Magyarországon
- Zsidó származású magyarok
- Munkaszolgálatosok
- A holokauszt magyar túlélői