Ottrubay Melinda
| Ottrubay Melinda | |
| Született | 1920. május 24.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2014. augusztus 28. (94 évesen)[1] Kismarton |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Esterházy Pál Mária Lajos Antal (1946–1989)[2] |
| Szülei | Ottrubay Dezső |
| Foglalkozása | balett-táncos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ottrubay Melinda, férjezett nevén galántai Esterházy Melinda hercegné (Budapest, 1920. május 24. – Kismarton, 2014. augusztus 28.) balett-táncosnő.
Családja és származása
[szerkesztés]Jómódú középpolgári családban született. Édesapja, vitéz dr. Ottrubay Dezső, törvényszéki elnök, aradi köz- és váltó ügyvéd, anyja, Schmidt Rózsa volt.[3] Apai nagyszülei Ottrubay József (1851–1915), királyi táblabíró, jogász,[4] és Fritz Mária voltak. Apai dédszülei Ottrubay Károly (1801–1883),[5] kincstári uradalmi ügyész Aradon, és a cseh köznemesi származású schwanenheimi Hruby Jozefina (1816–1889) voltak.[6]
Élete
[szerkesztés]Brada Ede magániskolájában kezdte tanulmányait. 1931-ben egy növendékmatinén tűnt fel. 1933-ban került a budapesti Operaház balettkarába. Itt Brada Rezső balettmester vette át képzését. Második évadjától címzetes magántáncos, 1937-től magántáncos, 1942-től első magántáncos, „primabalerina assoluta" volt. Karrierje csúcsán ismerkedett meg későbbi férjével, V. Esterházy Pál herceggel, akivel 1946. augusztus 3-án Budapesten házasságot kötött, és ekkor felhagyott balett-táncosi pályafutásával.
Férjét 1949-ben, a Mindszenty-perben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult. A hercegi pár Zürichben telepedett le és ott élt egészen a herceg 1989 áprilisában bekövetkezett haláláig. Az özvegy fivérének, Ottrubay Józsefnek) fiával, dr. Ottrubay Istvánnal lett az Esterházy-vagyon kezelője.
1990-ben örökös tag címet kapott az Operaháztól.
2002-ben teljesen visszavonult a nyilvánosságtól.
Szerepei
[szerkesztés]- Bartók–Harangozó Gyula: A fából faragott királyfi – Tündér
- Bartók–Harangozó Gyula: A csodálatos mandarin – Lány
- Beethoven–Milloss Aurél: Prométheusz teremtményei – Terpszikhoré
- Delibes–Nádasi Ferenc: Sylvia – címszerep
- Ravel–Jan Cieplinski: Bolero
- Rimszkij-Korszakov–Kölling: Seherezádé
- Richard Strauss–Jan Cieplinski: József legenda – Szulamit
Könyve
[szerkesztés]- Ritmus és tánc (Budapest, 1939. Officina K.)
Filmjei
[szerkesztés]- Magyar Feltámadás (1939)
- Pénz áll a házhoz (1939)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ p33592.htm#i335916, 2020. augusztus 7.
- ↑ Központi Értesítő, 1939 (64. évfolyam)
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - VIII. Kerület - halottak - Ottrubay József halála - 1915. ápr. 12.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Ottrubay Károly idősebb
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Ottrubay Károlyné Hruby Jozefina
Források
[szerkesztés]- A NOL cikke a halálhírről
- A 168 Óra cikke az életéről készült film apropóján
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
- Koegler, Horst: Balettlexikon. A magyar kiadást szerk. Körtvélyes Géza. Budapest, 1977. Zeneműkiadó. ISBN 963330203X
- Esterházy Melinda hivatalos életrajza a családi weblapon (németül)
- Magyar színházművészeti lexikon
- IMDb oldala
