Ugrás a tartalomhoz

Brada Ede

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brada Ede
Született1879. március 14.[1]
Bécs
Elhunyt1955. május 8. (76 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMáder Józsa
(h. 1905–1941)
Gyermekeihárom gyermek:
Brada Rezső
Foglalkozása
  • koreográfus
  • balett-táncos
  • tánctanár
SírhelyeFarkasréti temető (3/1-12-30)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Brada Ede témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brada Ede, Eduard Bradac[4] (Bécs, 1879. március 14. – Budapest, 1955. május 8.) balett-táncos, koreográfus, balettmester. A budapesti Operaház első jelentős férfitáncosa. Balettmesteri munkájával jelentősen emelte a társulat színvonalát. Brada Rezső édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Bradac János és Matejiček Ludovika fiaként született. A bécsi Udvari Opera kebelében működő balettiskolában tanult, és itt volt kartáncos 1895-től. Egy vendégjátékot követően, 1902-ben Wlassics Gyula kultuszminiszter a budapesti Operához szerződtette, a Bécsben működő Nicola Guerra balettmesterrel együtt. Itt vezető férfitáncos lett a szerény képességű Enrico Pini („Pini Henrik”) mellett. A következő évben az intézmény saját balettiskolájának tanárává is kinevezték. 1912-ben a londoni Coliseumban lépett fel. 1915-ben megkapta a magántáncosi címet. 1917-ben, A fából faragott királyfi ősbemutatóján a Fabábot táncolta. A koreográfiával nem boldoguló Otto Zöbisch helyett Balázs Bélával maga dolgozta ki a táncokat. 1924-ben vonult vissza a színpadi szerepléstől.

Bár már 1919-től ellátott balettmesteri feladatokat, hivatalosan csak 1924-ben nevezték ki, és 1931. szeptember 1-jei operai nyugdíjazásáig megtartotta a posztot. Az 1920-as években több koreográfiát is készített, de ezen a téren nem mutatott fel olyan kiváló képességeket, mint tanárként. 1927-ben ő készítette elő a Diótörő magyarországi bemutatóját.

A század elejétől keresett tánctanár volt arisztokrata körökben, ennek köszönhette, hogy József főherceg gyermekeit is oktathatta tizenegy éven át. 1925-től 1936-ig a Színművészeti Akadémián, a Ludovikán és hasonló helyeken is tanított. Elnökölte a Magyarországi Táncmesterek Egyesületét, oktatott a táncmesterképző iskolában. Vállalt koreografálást Bécsben is.

Magániskolát is fenntartott Budapesten, itt fokozatosan bevonta családtagjait is az oktatásba. Tanítványai közé tartoztak többek között: Brada Rezső, Csiki Júlia, Hidas Hedvig, Tatár György és Vécsey Elvira is.

Az 1940-es években meg kellett érnie felesége és hivatását továbbvivő fia halálát. Előbb Brada Rezső balettmester özvegyéhez, majd 1953-ban a közgazdász János fiához költözött.

Legnevesebb koreográfiái

[szerkesztés]
  • A fából faragott királyfi (bemutató: 1917, Bartók zenéje)
  • Mályvácska királykisasszony (bemutató: 1921, Máder Rezső zenéje)
  • Argyrus királyfi (bemutató: 1924, Gajáry István zenéje)
  • Petruska (1926, Sztravinszkij zenéje)
  • Diótörő (bemutató: Budapesten 1927, Csajkovszkij zenéje)
  • Az ezüst kulcs (1928)
  • Pesti karnevál (bemutató: 1930, Liszt zenéje)

Családja

[szerkesztés]

Felesége Máder Józsa (1884–1941) volt, Máder Rezső (1856–1940) karmester, zeneszerző és Kreuter Karolina lánya, akit 1905. január 14-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]

Gyermekei:

  • Brada Rezső (1906–1948) balett-táncos, koreográfus
  • Brada János (1907–1996) közgazdász
  • Brada Sándor

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02267.htm, Brada Ede, 2017. október 9.
  2. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 20.
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 250521/1928 VIII
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 42/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 19.)

Források

[szerkesztés]
  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brada_Ede&oldid=27167445”