Erzsébet út (Kolozsvár)
Erzsébet út (Str. Prof. Emil Racoviță) | |
Erzsébet út 29. | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Település | Kolozsvár |
Városrész | Belváros |
Korábbi nevei | Bácsi út, Fellegvár utca, Kőmáli út, Str. Elisabeta, Str. Regina Elisabeta |
Irányítószám | 400165 |
Körzethívószám | +40 264 |
Földrajzi adatok | |
Hossza | 0,6 km |
Távolság a központtól | 1 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 23° 35′ 04″46.775278°N 23.584444°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 31″, k. h. 23° 35′ 04″46.775278°N 23.584444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet út témájú médiaállományokat. |
Az Erzsébet út (románul Strada Prof. Emil Racoviță) Kolozsvár belvárosában, Hídelvén található. A Ferenc József út elejétől indul balra, fel a Fellegvárra. Az utca tetején a „Hét utcának” nevezett útkereszteződés található.[1]
Neve
[szerkesztés]A 19. század végéig Bácsi út volt a neve, mert a szomszédos Kisbács falu felé vezetett, de nevezték Kőmáli útnak is. 1898-ig Új utcának nevezték, azonban két térképen ettől eltérő elnevezés található: 1893-ban a Bácsi út név után zárójelben megjelent a Herczegovina megnevezés is, 1894-ben pedig az utca város felőli részének Fellegvári út volt a neve, a második része maradt Bácsi út. 1899-ben már megjelent az Erzsébet út elnevezés. A román hatalomátvételt követően Strada Elisabeta, majd az 1930-as évek végén Strada Regina Elisabeta lett. A második bécsi döntés után visszakapta az Erzsébet út nevet. A második világháború után Emil Racoviță barlangkutatóról nevezték el, aki korábban az utca 1. számú házában lakott.[2]
Története
[szerkesztés]A 19. század elején szőlők és gyümölcsöskertek között vezetett az út Kisbácsba. Egy 1809-es városi jegyzőkönyv szerint „a bácsi utat a szöllők között bel- és külmonostor, bel- és kül-, alsó- és felső szénutczai városnegyed” köteles karbantartani. Még 1898 körül is csak az utca alján volt néhány ház.[3] A 19. század végén az utca tetején a Hercegovina nevű nyári vendéglő állt.[4] A 19–20. század fordulóján az utca kezdett kiépülni, eleinte a vagyonosabb polgárok nyaralói álltak itt, később a villák állandó lakhelyül is szolgáltak.[5] Az 1910-es években az utca végén, jobboldalt a tetőn az Unitárius Kollégium sporttelepe állt, amelyet Berbécs-kertnek is neveztek, mert az unitárius diákok tréfás neve "berbécs" volt.[6]
Az 1919. október 1-jén megalakult Román Nyelvi Múzeum székháza a 21-es számú házban, Sextil Pușcariu villájában kapott helyet. 1948-tól az intézet a Román Akadémia Nyelvészeti és Irodalomtudományi Intézete lett.[7] Az 1940-es években itt működött az Erdélyi Tudományos Intézet.[8]
A második bécsi döntés után az 1. szám alatt francia konzulátus működött. A második világháborút követően, 1949-től 1955-ig[9] a magyar útlevélhivatal a 8. számú házban folytatta tevékenységét.[10]
1949-től az 1950-es évek közepéig a Pionírház a 22-es számú házban kapott helyet, ezt követően a Majális utcába költözött.[11] Az 1970-es években Fehér Ház (Casa Alba) néven étterem és vendéglő nyílt az épületben,[12] 2016-ban pedig a Banca Transilvania private banking üzletága költözött ide.[13]
2000-ben a református egyház missziós házat nyitott az 59. szám alatt az utcagyerekek megsegítésére.[14]
2010-ben az utcát korszerűsítették.[15]
Neves lakói
[szerkesztés]- 1. szám: Emil Racoviță biológus, barlangkutató[5]
- 3. szám: Márton Gyula nyelvész, nyelvjáráskutató[5]
- 4. szám: Jakó Zsigmond történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja[16]
- 6. szám: Balogh Ernő geológus, barlangkutató[16]
- 10. szám: Ferenczy Zsizsi énekművésznő; Kese György orvos, nőgyógyász[16]
- 16. szám: Delly Ferenc színművész, Xántus János természettudós[16]
- 18. szám: Miklóssy Gábor festőművész[16]
- 21. szám: Sextil Pușcariu nyelvész, a Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem első rektora.[7]
- 22. szám: Farkas Mózes gyáriparos[16]
- 29. szám: Botár István szobrász, utóbb Török Zoltán geológus és felesége, Karácsony Emmy festőművésznő[16]
- 30. szám: Pálffi Márton nyelvész, költő, az unitárius kollégium tanára[17]
- 39. szám: Pataki Jenő orvostörténész[16]
- 44. szám: Boros György teológus, unitárius püspök[17]
- 46–48. szám:Hintz György gyógyszerész, a Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke[17]
- 51. szám: Spáda János építőmester,[16] Orbán Béla matematikus[4]
- 57. szám: Gaál Gábor író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus;[16] Fodor Sándor író és felesége, Fodor Nagy Éva festőművésznő[18]
Közlekedés
[szerkesztés]Az utcában a 37-es (Széchenyi tér – Tetarom Ipari Park) és 38-as (Széchenyi tér – Vadász utca) buszjáratok közlekednek.[19][20] 2009-től az utcát egyirányúsították: a dombnak felfelé haladó forgalom az Erzsébet úton, a lefelé irányuló forgalom a Kismező (Crișan) utcában zajlik.[21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Európában egyedülálló ez a kolozsvári útkereszteződés. www.maszol.ro (2014. január 4.) (Hozzáférés: 2020. május 10.) arch
- ↑ Szabó T. 1946 : 55. és 117. o.; Asztalos 2004 : 63–64. és 515. o.; Gaal 2011 : 266. o.
- ↑ Szabó T. 1946 : 29. o.
- ↑ a b Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 2.
- ↑ a b c Gaal 2011 : 266. o.
- ↑ Asztalos 2004 : 73. o.
- ↑ a b Institutul de Lingvistică şi Istorie Literară „Sextil Puşcariu”: Istoric. inst-puscariu.ro (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
- ↑ Gaal 2011 : 266–267. o.
- ↑ Lipcsey Ildikó: Adalékok a magyar-román külkapcsolatok történetéhez, 1945-1955. Külügyi Szemle, V. évf. 3–4. sz. (1999) 232–235. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Asztalos Lajos: Konzulátusok Kolozsvárt. Szabadság, IX. évf. 44. sz. (1997. február 4.) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 2.
- ↑ Asztalos Lajos: Hadtestparancsnokság, iskola, Majális utca 23., Szeku. Szabadság, (2011. október 17.) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 2.
- ↑ Asztalos 2004 : 147. o.
- ↑ BT Private Banking Cluj-Napoca s-a mutat in Casa Alba, unul din brandurile orasului. www.ziardecluj.ro (2016. április 11.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.) arch
- ↑ Horváth Gyöngyvér: A szeretet lelkével történő cselekedetek. Református otthon utcagyerekeknek. Szabadság, (2000. szeptember 18.)
- ↑ Circulaţie restricţionată pe strada Emil Racoviţă. ziuadecj.realitatea.net (2010. július 16.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.) arch
- ↑ a b c d e f g h i j Gaal 2011 : 267. o.
- ↑ a b c Gaal 2011 : 268. o.
- ↑ Ferencz Zsolt: Csipikéről, első találkozásról, szakmáról, életről. Szabadság, (2001. február 9.) arch Hozzáférés: 2018. szeptember 2.
- ↑ Orare –Linii urbane – Linia 37. ctpcj.ro (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
- ↑ Orare –Linii urbane – Linia 38. ctpcj.ro (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
- ↑ Sensuri unice pe strazile Emil Racovita si Crisan din cartierul Gruia. gazetadecluj.ro (209. március 17.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Asztalos 2004: Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- ↑ Gaal 2011: Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. ISBN 978 606 92279 0 9
- ↑ Szabó T. 1946: Szabó T. Attila: Kolozsvár település a XIX. század végéig. Kolozsvár: Minerva. 1946.