Ugrás a tartalomhoz

Török Zoltán (geológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Török Zoltán
Született1893. november 23.
Marosvásárhely
Elhunyt1963. április 12. (69 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaKarácsony Emmy
Foglalkozásageológus,
földrajztudós,
egyetemi tanár
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Török Zoltán (Marosvásárhely, 1893. november 23.Kolozsvár, 1963. április 12.) erdélyi magyar geológus, földrajztudós, egyetemi tanár. Felesége Karácsony Emmy.

Életútja

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd a kolozsvári egyetemen tanult tovább, ahol Szádeczky-Kardoss Gyula professzor hatására bontakozott ki érdeklődése a geológia iránt. Professzora életéről és munkásságáról később a Földrajzi Közleményekben (1962/4) közölt tanulmányt. Diplomájának megszerzése után gyakornoknak nevezték ki a földtani tanszékre. Az első világháborúban az olasz frontra került, ahonnan 1919-ben tért haza, rövid ideig újra az egyetemen dolgozott, de a magyar egyetem megszüntetésekor elvesztette állását. 1919-től Déván, később Segesváron középiskolai tanár. Tudományos munkásságát ebben az időben a bukaresti Földtani Intézet külső munkatársaként a Kelemen-havasokban végezte.

A bécsi döntés után, 1940 őszétől, a kolozsvári román líceum igazgatója 1942-ig, majd a Kolozsvári Gyakorló Gimnáziumban kapott tanári beosztást. Ezekben az években mint a budapesti Földtani Intézet külső munkatársa és a Kolozsvári Egyetem tiszteletbeli tanársegéde folytatta a Kelemen-havasok földtani térképezését. 1945 után a Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karán a földtani tanszék professzorává nevezték ki. Fiatal geológusok sokaságát képezte az igényes és gyakorlati haszonnal járó tudományos kutatási módszerek elsajátítására. 1959-ben, a Bolyai Tudományegyetem megszűnésekor nyugdíjazták.

Tudományos munkássága

[szerkesztés]

Első tudományos szakdolgozatát (Gödemesterházától keletre, a Leul, Onás és Tárnica hegyek andezitjének leírása) az I. Ferenc József Tudományegyetem Almanachjában közölte 1916-ban. Tudományos munkásságának további eredményeit az Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Acta Geologica, Földtani Közlöny, Studia Universitatum Babeş et Bolyai, a pozsonyi Geologicke Práce, a moszkvai Izvesztyija Akad. Nauk SZSZSZR Seria Geol., továbbá segesvári iskolájának évkönyvei (Anuarul Liceului Principele Nicolae, 1929 és 1933), a Román Földtani Intézet, ill. a Földtani Bizottság beszámolókötetei (Dări de seamă ale Şedinţelor Institutului Geologic Român. Bukarest, 1930, 1953, 1956), valamint a Magyar Földtani Intézet beszámolói (Budapest, 1942), az EME X. és XII. vándorgyűléseinek Emlékkönyvei (Kolozsvár, 1930; Kolozsvár, 1935), a Szádeczky-Kardoss Gyula Emlékkönyv (Kolozsvár, 1938) és a Bolyai Tudományegyetem 1945–1955. c. jubileumi kötet (Kolozsvár, 1956) közölte.

Önállóan vagy különnyomatban megjelent munkái

[szerkesztés]
  • Adatok a Nagy­küküllő megyei neogén ismeretéhez (Kolozsvár, 1931)
  • Coralii arhitecţi ai stîn­cilor calcaroase (1933)
  • Cercetări geologice în judeţul Târnava Mare (1933)
  • Geomorfológiai tanulmányok Segesvár vidékéről (Kolozsvár, 1939)
  • Mun­ţii Căliman (Bukarest, 1963)

Egyetemi jegyzete

[szerkesztés]
  • Kontinensek természeti földrajza. I–II. (Kolozsvár, 1959)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Székyné dr. Fux Vilma: Török Zoltán emlékezete. Földtani Közlöny, 1963/4. (irodalommal)
  • Mészáros Nicolae: In memoriam prof. Dr. Zoltán Török. 1893–1963. StUBB, Geologia-Geographia, 1964/2.
  • Marosi Pál: Egy alkotó szellem nyugtalanságának emlékére. A Hét, 1973/19.
  • Tövissi József: Török Zoltánra emlékezünk. Szabadság, 1993. április 7.