Ugrás a tartalomhoz

Tövissi József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tövissi József
Született1927. június 13.
Székelykakasd
Elhunyt2015. május 18. (87 évesen)[1]
Kolozsvár
GyermekeiAntal Tövissi Ildikó
Foglalkozásageográfus,
geomorfológus,
földrajzi szakíró,
egyetemi oktató
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Tövissi József (Székelykakasd, 1927. június 13.Kolozsvár, 2015. május 18.[2]) geomorfológus, földrajzi szakíró, egyetemi oktató.

Életútja

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, a Kőrösi Csoma Sándor polgári fiúiskolában (1944) és a kereskedelmi gimnáziumban (1948) végezte. 1948–52 között a Bolyai Tudományegyetem földtanföldrajz szakán tanult. 1950-ben, harmadéves korában már főgyakornok volt; 1958-ig tanársegéd, 1959–90 között – a Bolyai Tudományegyetemen, majd a BBTE-n adjunktus, előadótanár, 1991-től nyugdíjas, meghívott előadó docens. Oktatói tevékenysége során 18 földrajzi tantárgyat tanított, megszervezte és műszerekkel ellátta a földrajzi tanszék üledékvizsgálati és légifényképértelmezési laboratóriumát.

A Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja, 1990–92-ben az EKE elnöke, tiszteletbeli tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek[3] és a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaságnak.

Munkássága

[szerkesztés]

Első, geomorfológiai tárgyú tanulmányát a Studia Universitatum Babeş et Bolyai közölte (1958). További kutatásainak eredményeiről közel 60, főleg román nyelvű cikket publikált tudományos szaklapokban (Aluta, Földrajzi Közlemények, az EME Közleményei, Terra, Studia, Contri­buţii Botanice, Probleme de Geografie Aplicată) és gyűjteményes kötetekben (Viile şi vinurile din Transilvania. Bukarest, 1975; Hargita megye természet- és környezetvédelmének időszerű kérdései. Csíkszereda, 1979; Földrajzi múzeumi tanulmányok 10. Budapest, 1991; Műemlékvédelem és környezetvédelem. Szováta, 1997; Gazdaság–Eurorégiók. Kolozsvár, 1999).

Kutatási területe: földtudományok, -felszínalaktan, tájértékelés, térszerkezet, környezetkárosodások. 1978-ban doktorált, a földrajztudományok doktora címet adományozták számára.

Egyetemi jegyzetei és tankönyvei a geomorfológiai kutatási módszertanról és a légifénykép-értelmezésről (pl. Îndru­mător în cercetări de geomorfologie. Kolozsvár, 1972; Aerofotointerpretare geo­grafică. Társszerző Ion Donisă. Iaşi, 1979; tankönyvként Bukarest, 1980) többnyire román nyelven jelentek meg. Tudománynépszerűsítő írásait a Korunk, A Hét, Művelődés, Családi Tükör, Géniusz, TETT, Szabadság, Székelyföld hasábjain közölte. Középiskolai földrajz és földtan tankönyvek sorát szerkesztette és fordította magyar nyelvre. Az RMIL földtudományi szakszerkesztője.

Köteteiből

[szerkesztés]
  • Erdély természetföldrajza (Nyíregyháza 1993)
  • Ködlámpa (Ba­latonboglár–Budapest, 1997)
  • A Keleti-Kárpátok ásványvizeiről és gyógyfürdőiről (társszerző Victor Sorocovschi, Nyíregyháza 2000)
  • Az Olt folyó a Kárpát-medencében (Kolozsvár, 2006)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hargita Népe, 2015. május 26. (27. évfolyam, 97. szám)
  2. Gyászjelentés, Szabadság, Kolozsvár, 2015. május 18.
  3. Dr. Molnár Jenő ny. egyetemi tanár az EME tiszteletbeli tagja: Megérdemelt elismerés. Szabadság (Kolozsvár), 2004. április 10. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]