Miklóssy Gábor
| Miklóssy Gábor | |
 | |
| Miklóssy Gábor mester | |
| Született | 1912. október 25. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1998. december 21. (86 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, művészpedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miklóssy Gábor (Nagyvárad, 1912. október 25. – Kolozsvár, 1998. december 21.) erdélyi magyar festőművész és művészpedagógus.
Életpályája
[szerkesztés]Katolikus mérnökcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot Nagyváradon. Eredetileg hegedűművésznek készült, (Bécsben és Budapesten végzett zenei tanulmányokat, ígéretes előadóművészi pályájáról azonban lábának megbénulása miatt le kellett mondania). Kitüntetéssel végezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát (1940), majd Rudnay Gyula mesteriskolájában folytatta tanulmányait (1940-42). Már pályakezdéskor számottevő sikereket ért el: 1942-ben Római Díjat szerzett, ugyanez évben a nagybányai Szent István Díj nyertese a Munkáján keresztül becsüld az embert! című kötött tárgyú pályázaton. 1948-ban elnyerte a Nagyváradi Múzeum 1848-49-es szabadságharc-pályázatának I. és II. díját.
1945-től 1949-ig a nagyváradi képzőművészeti középiskolában tanított, itt volt tanítványa Tolnai Tibor. 1949-től a Kolozsvárt megszervezett képzőművészeti főiskola tanára lett, itt volt egyetemi tanár, innen vonult nyugalomba 1978-ban. Művészpedagógusi működése során a növendékek több nemzedékének adta át elméleti és gyakorlati tudását. Érdemeiért 1954-ben Állami Díjjal tüntették ki és a Művészet Érdemes Mestere címet kapta meg. Képalkotó művészete drámai hatású nagy kompozíciós művekben és metaforákra építő, modern hangvételű képekben ért el csúcseredményeket. Kötött témájú, tömegjeleneteket ábrázoló nagyméretű festményein az 1950-es évek dogmatikus szemléletű elvárásai mellett is jelentős művészi értékeket tudott teremteni (Lupény, 1929; Grivica, 1933). 1961-től ironikus, áttételesen a rendszert bíráló, egy meghasonlott társadalmat drámai kompozíciókban bemutató művek sorát (Partizánok, A gonosz macska; Asztal mellett; Fürdőzők) állította ki. Festményeinek, rajzainak reprodukciói és irodalmi művekhez készített illusztrációi jelentek meg erdélyi folyóiratokban. Portréiban több jeles kortársát – Gaál Gábort, Kacsó Sándort, Szabó T. Attilát – örökítette meg.
Néhány kisebb egyéni kiállításon kívül (Szentes, 1942; Nagyvárad, 1948; Kolozsvár, 1981) összegező jellegű tárlatot nem szervezett, de rendszeresen részt vett hazai és külföldi csoportkiállításokon. Munkái szerepeltek az 1954-es Velencei biennálén, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának 1996-os kiállításán. Posztumusz szerepeltették műveit a stockholmi Magyar Házban szervezett 1999-es magyar képzőművészeti tárlaton, amelyet Tamás Gáspár szervezett.[1] Szintén a művész halála után került megrendezésre Miklóssy Gábor és növendékei cím alatt a Budapesten, majd Marosvásárhelyen bemutatott kiállítás, a kiállításokat Murádin Jenő nyitotta meg.[2][3] Vallásos témájú kompozícióiból 2000 őszén rendeztek kiállítást Nagyváradon.[4] Alkotásait őrzik budapesti, nagyváradi, kolozsvári, bukaresti és pekingi múzeumokban.
Családja
[szerkesztés]Felesége Kondorosi Vilma festő, házasságukból egy gyermek született, Miklóssy Gyula (1954), aki a fényképész mesterséget választotta. Miklósy Gábor házassága válással végződött.
Jeles tanítványaiból
[szerkesztés]- Kosztándi Jenő képzőművész, népművelő
- Macskásy József festő
- Makár Alajos[5] festő
- Péterfy László szobrász
- Veress Pál festő
- Jakab Ilona festő
- Jakobovits Miklós festő
- Victor Man festő[6]
Kötetei
[szerkesztés]- A szépség a szellem rangja. Művészeti írások, levelek; vál., utószó Sümegi György, szerk. Kerekes György; Komp-Press, Kolozsvár, 2004
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. Szabadság (Kolozsvár), 1999. szeptember 11. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).
- ↑ Gáspár Miklós: Miklóssy Gábor és növendékei. Szabadság, (Kolozsvár), 2000. március 18. (U.F. nyomán.)
- ↑ Sümegi György művészettörténész: Orbis Pictus - Kolozsvárról. Népújság (Marosvásárhely), 2000. március 25. (U.F. nyomán.)
- ↑ Miklóssy-kiállítás Nagyváradon. Szabadság (Kolozsvár), 2000. november 24.
- ↑ Home (angol nyelven). Zsolt Fustos-Makar. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ Apsara Diquinzio: Victor Man. Arta, 2–3. sz. (2011)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk
[szerkesztés]- Banner Zoltán: Arcképvázlatok. Miklóssy Gábor. Igaz Szó, 1963/7.
- PÖG Pogány Ödön Gábor: Miklóssy Gábor. Művészet, Budapest, 1972/2.
- Ditrói Ervin: Koloratúr-téma variációkkal. Előszó a Korunk Galéria kiállítási katalógusához. Kolozsvár, 1981.
- Misztikus alkotások a múltból, Miklóssy Gábor festői stílusáról
- Kolozsvár Társaság
- Sümegi György: Miklóssy Gábor; Kriterion, Kolozsvár, 2009
.svg){kind=small}
