Ugrás a tartalomhoz

Erwin Ackerknecht

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erwin Ackerknecht
Született1880. december 15.[1][2][3][4]
Baiersbronn[5]
Elhunyt1960. augusztus 24. (79 évesen)[1][2][3][4]
Ludwigsburg[6]
Állampolgárságanémet
GyermekeiErwin Ackerknecht
Foglalkozása
IskoláiTübingeni Egyetem
SablonWikidataSegítség

Erwin Ackerknecht (Baiersbronn, 1880. december 12.Ludwigsburg, 1960. augusztus 24.) német irodalomtörténész, könyvtáros, a felnőttképzés és a népi könyvtári mozgalom úttörője.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Julius Ackerknecht a stuttgarti gimnázium tanára, nagybátyja, Albert Schwegler filozófus és történész volt. A stuttgarti Karls-gimnázium tanulója volt, ezután a Tübingeni Egyetemen filozófiát, történelmet és teológiát hallgatott. 1902-ben doktori, 1904-ben államvizsgát tett. Tanulmányai alatt az AMV Stochdorphia Tübingen tagja lett.[7] 1904-ben a poseni Kaiser Wilhelm Könyvtár kutatási asszisztense lett. 1905-ben a stettini városi könyvtár könyvtárosa lett, ahol a következő negyven évben egy, Németországban egyedülálló könyvtári és népi oktatási rendszert épített fel. A városi könyvtárat 1907 és 1945 közt vezette. A könyvtár átvételekor a könyvállomány 20 000 kötet volt, ezt ő egy tudományos és egy nyilvános könyvtárral, összesen 200 000 kötettel bővítette. 1919-ben megnyitotta a Stettini Felnőttképzési Központot, amelynek igazgatója volt, de mint oktató is tevékenykedett benne. 1923-ban megalapította a Pomerániai Túrakönyvtárat, 1932-ben a Stettini Állami Könyvtári Iskolát. A Német Népi Könyvtárosok Szövetsége megalapításának egyik kezdeményezője volt (1921), ez mára összeolvadt az Információs Könyvtár Szakmai Egyesülettel. A felnőttképző központot 1934-ben zárták be. 1944-ben munkái kéziratai egy bombatalálat következtében megsemmisültek. 1945. március 10-én el kellett hagynia Stettint.

A második világháború után a ludwigsburgi Kulturamtnál dolgozott, s az államigazgatás nevében a könyvtári rendszer felállításán fáradozott. 1945-ben megalapította a városi könyvtárat s a Ludwigsburgi Felnőttképző Központot. Ugyanebben az évben a marburgi múzeum igazgatója lett, amelyet a 1947. szeptember 20-án nyitottak meg újra. 1948 májusában a Német Schiller Társaság elnökévé választották, e tisztét 1954-ig töltötte be. 1946-ban részt vett a stuttgarti Délnémet Könyvtári Iskola helyreállításában, itt előadóként is tevékenykedett. A közkönyvtárak kézírásos katalógusaihoz egy új, könnyen elsajátítható szabvány betűtípust fejlesztett ki, amelyet az egyetemi könyvtárakban is használtak. Számos kitüntetést kapott, a Stuttgarti Műszaki Egyetem professzora volt. A szczeczini városi könyvtár felépítése 110. évfordulója alkalmából róla nevezték el a ma ott működő Książnica Pomorska (Pomerániai Könyvtár) olvasótermét 2015. október 5-én.[8]

Bátyja, Eberhard Ackerknecht (18831968) az állatorvosi anatómia professzora, fia, Erwin Heinz Ackerknecht (19061988) kommunista politikus, orvos volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. Verband Alter SVer (VASV): Anschriftenbuch und Vademecum. Ludwigshafen am Rhein 1959, S. 17.
  8. Marta Kurzyńska, „110-lecie biblioteki publicznej w Szczecinie. Od Stadtbibliothek do Książnicy Pomorskiej 1905-2015“, auf: Stowarzyszenie Bibliotekarzy Polskich Okręg Zachodniopomorski Archiválva 2017. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, abgerufen am 16. Mai 2019.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Erwin Ackerknecht című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.