Erőss család
_(1767).svg)
A csíkszentmiklósi, lengyelfalvi és bethlenfalvi nemes és gróf Erőss család Erdély egyik legrégebbi székely nemesi családjainak egyike. Már 1250-ben említést tesznek a család egyik felmenőjéről (Ereus de Ete), mint csallóközi udvarnokról,[1] a csíkszentmiklósi Erős család első fellelhető nemesi oklevele 1277-ből származik. Már az 1291. és 1294. évi adománylevelekben comes-ként szerepelnek.[2][3] Oklevelekben előforduló írásmódjai Ereus, Ereos, Ereivs, Ewrus, Eivrws, Erews, Eres, Ereős, Ereőss, Erős.
A család fokozatosan, az 1810-től az 1930-as évekig tartó időszakban Erős-ről Erőss-re változtatta a nevét. Erőss József prédikátor, Erős István tabajdi birtokos fia volt az első Erőss, aki két ss-el írta a nevét, úgy, hogy az első s-t németes ß-szal, vagyis Erőßs-nek írta. Ezt az írásformát őrzik a patai egyház anyakönyvei és krónikái.
A családnak két főága és több alága létezik. A csíkszentmiklósi, lengyelfalvi és bethlenfalvi főág túlnyomórészt római katolikus, míg a dercsikai főág túlnyomórészt református. Az évszázadok folyamán rokonságba kerültek többek közt az Almásy,[4] az egyházpakai Andrássy, illetve csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy,[5] Becsky,[6][7] Bíró,[8] Dombrády,[9] Forgách, Fráter,[10][11] Gutmann,[12] Kállay,[13] Majláth,[14] Mikó, Nagy, Perényi[15] és Ujhelyi[16] családokkal.
Jelenleg a csíkszentmiklósi, lengyelfalvi és bethlenfalvi főág alágainak leszármazottai Erdélyben, Észak-Alföldön, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában élnek, a dercsikai főág alágainak leszármazottai pedig a Dunántúlon, Felvidéken és Brazíliában.
Jelentősebb családtagok
[szerkesztés]- Erős Ferenc Modest (18. század – 19. század) ferences rendi szerzetes
- Erős Pál (1733–?) jezsuita rendi pap, kanonok
- Erőss Alfréd (1909–1950) katolikus pap, költő, tanulmányíró
- id. Erőss Elek (1816–1900) főjegyző, országgyűlési követ, főbíró, majd haláláig - 50 éven keresztül Csíkszereda polgármestere
- ifj. Erőss Elek (?–1884) ügyvéd, Csík vármegye és Csíkszereda város tisztiügyésze
- Erőss Gábor (1779–1815) rézmetsző, tipográfus, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) első elkészítője rézmetszetben
- Erőss Gyula (1855–1925) orvos, pedagógus
- Erőss István (1964) grafikusművész
- Erőss János (1777–1808) rajzoló, rézmetsző, kabai református lelkész, Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) megrajzolója
- Erőss János (1889–1962) ügyvéd, FgKP politikus, közellátási miniszter 1945. november 20. – 1947. szeptember 27. között
- Erőss József (1745–1826) prédikátor, református „templomépítő” lelkész
- Erőss József (1868–1932) erdélyi magyar történész
- Erőss Lajos (1805–1870) országgyűlési képviselő
- Erőss Lajos (1857–1911) debreceni tanár, lelkész, református püspök
- Erőss Lajos (1919–2004) nagyprépost
- Erőss László (1911–1993) kántortanító, -tanár, tanfelügyelő, helytörténész
- Erőss Sándor (1796–1858) református „templomépítő” lelkész, ifj. széki gróf Teleki László nevelője
Képtár
[szerkesztés]-
A felsőmocsoládi kúria -
A fényeslitkei kúria -
A gyöngyösi, Fő utcai kúria -
A gyöngyösi, Erőss-Bíró kúria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Roland nádor Nádasdi Mihály fiait a csallóközi udvarnokok ellenében szabadságaikban megerősíti. Oltva, 1250. dec. 4.. [2021. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
- ↑ A budai káptalan előtt Ereus fia Fekete Miklós comes a thusmali határban fekvő szőllejét és Bukenfelde nevű birtokát a nyúl-szigeti apáczáknak adományozza. 1291.. [2021. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
- ↑ A budai káptalannak bizonyságlevele, hogy Péntek, Buda-Felhévvizi lakosnak fiai bizonyos házukat a nyúlszigeti apácazárdának átengedték. 1294.. [2021. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 30.)
- ↑ Genealogy.eu: Almásy de Zsadány et Törökszentmiklós family. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok - Andrássy (egyházpakai). (Hozzáférés: 2021. február 24.)
- ↑ Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
- ↑ Széchy Károly: Gvadányi József, 1725–1801. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
- ↑ műemlékem.hu: Erőss-Bíró kúria Gyöngyös. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
- ↑ Báró Horváth család levéltára 1340-1954. (Hozzáférés: 2021. február 26.)[halott link]
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IV. kötet [Ebeczky - Gyürky]. Pest: Ráth Mór. 1858.
- ↑ Fráter-család. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
- ↑ Gutmann Family Genealogy. (Hozzáférés: 2013. október 6.)
- ↑ A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században, 313 old.. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai / Majláth család. (Székhelyi, gróf és nemes.). (Hozzáférés: 2021. február 26.)
- ↑ Genealogy.eu: Baron Imre Perényi de Perény. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
- ↑ Szinnyei: Tiszaujhelyi István. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
