Ugrás a tartalomhoz

Fáraók listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egyiptomi fáraók listája szócikkből átirányítva)
Az úgynevezett torinói királylista egy papirusz kézirat, amelyre a II. Ramszesz (Kr. e. 13. század) előtti fáraók listáját írták össze. Bár az egy példányban ismert mű jelentős része elpusztult az idők során, hiányosan is az egyiptomi fáraó-listák egyik alapját képezi.

Az ókori Egyiptom fáraóinak listáját összeállítani nem könnyű feladat. Ennek oka, hogy nem ismert az ókorból egyetlen olyan kézirat vagy felirat sem, amely a kezdetektől (Kr. e. 3000 előtt) az utolsó fáraóig, XV. Ptolemaiosz haláláig (Kr. e. 30) valamennyi fáraó neve szerepelne. Bár egyes korszakokra nézve léteznek különböző listák (Torinói királylista, Abüdoszi királylista) ezek azonban gyakran sérültek, töredékesek, és egymástól többé-kevésbé eltérnek mind a fáraók nevét, mind uralkodási idejüket tekintve – nem beszélve arról, hogy a későbbi korok uralkodóira nézve természetesen hallgatnak. Egyes görög történetírók is említenek több fáraót, ők azonban még a fentebbi listáknál is pontatlanabbaknak tekinthetők. Kivétel lehetett a Kr. e. 4. század táján, tehát kevéssel az utolsó fáraók ideje előtt élt Manethón egyiptomi pap, aki Egyiptom történetét Aigüptiaká című művében rendszerezve dolgozta fel. Sajnálatos módon az Aigüptiaká mára már elveszett, de egyes részleteit későbbi (ókori és középkori) görög tudósok (Iosephus Flavius, Eusebios, Geórgiosz Szünkellosz, Julius Africanus) kivonatolták, átmentették az utókorra, mivel az ő idejükben még ismert volt az eredeti forrás. Mindezeket ismerve a fáraók listájának megszerkesztése rendkívül bonyulult feladatnak tekinthető, mert a számos töredékes forrás együttes figyelembevételével lehet csak megalkotni – pontatlanul.

Az uralkodási idők pontos hosszának megkapása után lehet más időpontokkal, más országok uralkodólistáinak közös adataival összehangolni a fáraók listáját. Mivel ilyen időpontok évszámra pontosan csak a késői (Kr. e. 6. század után) állnak rendelkezésre, az időben visszafelé haladva az évszámok egyre pontatlanabbak, ezért a különböző kronológiai kézikönyvek / Egyiptom történetek rendre változtatják adataikat az újabb kutatások figyelembe vételével. Így kijelenthető, hogy az úgynevezett Újbirodalom (Kr. e. 16. századtól) előtti legtöbb évszám csak becslés. (Ahol külön nincs jelölve, minden évszám a keresztény időszámítás előtt értendő.)

A fáraók felosztása

[szerkesztés]

Manethón nyomán az egyiptomi fáraók listáját 30 dinasztiára szokás felosztani, ezt a későbbi kutatások még korai (Alsó- és Felső Egyiptom egyesítése előtti), és Manethón utáni dinasztiákkal szokták kiegészíteni.

Emellett bevezetésre került különböző történelmi kutatások alapján az Óbirodalom, a Középbirodalom, és az Újbirodalom, valamint a Későkor kifejezése is, köztük úgynevezett Átmeneti korokkal. Jelenleg a következő besorolás van használatban:

  • Korai időszak (i. e. 3200 körül – i. e. 2686, Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése előtti idők, illetve az I–II. dinasztia)
  • Óbirodalom (i. e. 2686 – i. e. 2181, III–VI. dinasztia)
  • Első átmeneti kor (i. e. 2181 – i. e. 1991, VII–XI. dinasztia)
  • Középbirodalom (i. e. 1991 – i. e. 1803, XII. dinasztia)
  • Második átmeneti kor (i. e. 1803 – i. e. 1550, XIII–XVII. dinasztia)
  • Újbirodalom (i. e. 1550 – i. e. 1077, XVIII–XX. dinasztia)
  • Harmadik átmeneti kor (i. e. 1077 – i. e. 732, XXI–XXIII. dinasztia)
  • Későkor (i. e. 732 – i. e. 30, XXIV–XXXIII. dinasztia)

Korai időszak

[szerkesztés]

Ebbe az időbe tartozik az egyesítés előtti idő, amikor Alsó- és Felső-Egyiptomot még külön kormányozták, valamint az első és a második dinasztia.

Felső-Egyiptom („0.” dinasztia)

[szerkesztés]

Az itt következő lista feltehetőleg nem teljes, a dátumok legalább másfél évszázados hibahatárral értendők. Székhelyük Nehen városa volt.

Név Uralkodása Megjegyzések
Hórpenabu I. e. 3200 körül Vagy Elefánt király
Bika I. e. 3200 körül
I. Skorpió I. e. 3200 körül (?) Abüdosznál (Umm el-Kaáb) talált sírja az egyik legrégebbi ismert fáraósír
Hórhedzsu I. e. 3200 körül Vagy I. Sólyom, esetleg Három Buzogány
Hórni I. e. 3200–3100 körül Vagy II. Sólyom
Két Sólyom I. e. 3200–3100 körül
Hórnineith I. e. 3200–3100 körül Alsó-Egyiptomban
Kaneith I. e. 3200–3100 körül Alsó-Egyiptomban, a „névtelen szereh” tulajdonosa
Hórhat I. e. 3100 körül Vagy I. Hór
Szehendet I. e. 3100 körül Vagy Krokodil király
Iri-Hór I. e. 3100 körül Vagy II. Hór, bizonytalan, uralkodott-e
I. Ka (Zehen) I. e. 3100 körül
II. Skorpió I. e. 3100 körül
Narmer I. e. 3100 körül Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítője

Az itt következő lista valószínűleg nem teljes, a palermói kő hét nevet tartalmaz, akiket alsó-egyiptomi uralkodókként azonosítottak. Az uralkodók székhelye Per Uadzset városa. Az alábbi I. dinasztiával egyidőben uralkodhattak.

Név Uralkodása Megjegyzések
Szeka időpontja nem ismert
Haju időpontja nem ismert Vagy Nesemiu
Tiu időpontja nem ismert
Tjes időpontja nem ismert Vagy Itis, Itjes
Niheben időpontja nem ismert
Unegbu időpontja nem ismert Vagy Anedzs, Uadzs, Uadzs Adzs, Uasz Mer, Wazner
Imihet időpontja nem ismert Vagy Meh

Az uralkodási dátumok a kronológia jelen állása szerint ±100 év hibahatárral értendők. Székhelyük eleinte talán Nehen, később Thini városa, a görög Thisz.

Név Uralkodása Megjegyzések
Meni I. e. 3100–3050 körül Lehetséges, hogy ugyanaz, mint Narmer, Hór-Aha vagy II. Skorpió, esetleg közülük ketten vagy mindhárom azonos.
Hór-Aha I. e. 3050 körül Lehetséges, hogy Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítője.
I. Teti I. e. 3050 körül Vagy Iteti
Dzser I. e. 3050–3000 körül Vagy Iteti
Dzset (Uadzset) I. e. 3000 körül
Meritneith I. e. 3000 körül Régens Den helyett; nem tisztázott, uralkodott-e, de neve több helyen uralkodóként van feltüntetve. Nem egyértelmű, hogy Dzser vagy Dzset felesége volt.
Den I. e. 30. század Dzset testvére vagy fia. Talán Heszepti nevével is azonosítható
Anedzsib I. e. 30. század
Szemerkhet I. e. 30. század
II. Ka I. e. 30–29. század fordulója
Szeneferka I. e. 29. század

A dátumok ±100 év hibahatárral értendők. Székhely Thini (Thisz).

Név Uralkodása Megjegyzések
Hotepszehemui I. e. 29. század
Nebré I. e. 29. század
Ninetjer I. e. 28. század
Uneg I. e. 28. század Csak Északon uralkodott, Peribszennel egyidőben
Uadzsnesz I. e. 28. század Az abüdoszi királylistáról ismert név
Szenedzs I. e. 28. század Csak Északon uralkodott, Peribszennel egyidőben
Nubnofer I. e. 28. század Születési név, több uralkodónévvel azonosítják
Peribszen I. e. 28. század Csak Délen uralkodott Eredeti neve: Szehem-ib
Hór Sza I. e. 28. század Északi uralkodó a dinasztia végén, talán azonos valamelyik másik királlyal
Hór Szekhemib-Perenmaat I. e. 28. század Lehetséges, hogy azonos Peribszennel
Haszehem I. e. 28. század
Haszehemui I. e. 28. század Valószínűleg azonos Haszehemmel
I. Noferkaré I. e. 28. század
Noferkaszokar I. e. 28. század Csak Alsó-Egyiptomban
I. Hudzsefa I. e. 28. század Csak Alsó-Egyiptomban

Az Óbirodalom a 3. évezredben az az időszak, amikor Egyiptomban először alakult ki és maradt fenn hosszabb ideig magas szintű civilizáció. Ebben az időben épültek piramisok a fáraók temetkezési helyéül. A főváros Memphisz (ókori nevén Mennefer vagy Hut-Ka-Ptah volt, utóbbi névből származik görög közvetítéssel az Egyiptom szó.)

Az Óbirodalom uralkodóházai a harmadik dinasztiával kezdődtek és a hatodik dinasztia zárta a sort. Több egyiptológus idesorolja a VII. és a VIII. dinasztiákat is, mert az adminisztráció központja továbbra is Memphisz volt az uralmuk alatt. Az Óbirodalmat egy zavaros, politikai és gazdasági hanyatlást mutató időszak követte, az első átmeneti kor.

I. e. 2700–2600 (±50 év). Székhely Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.

Név Uralkodása Megjegyzések
Szanaht
i. e. 2686 – 2668
Lehet, hogy a II. dinasztia végén uralkodott
Dzsószer (Netjerihet)
i. e. 2668 – 2649
A Nebka névvel is kapcsolatba hozható, valamint a Szanahttal való azonossága is felmerült
Szehemhet
i. e. 2649 – 2643
Nebka
?
Csak néhány utalásban fennmaradt név, semmi bizonyos nem állítható róla
Haba
i. e. 2643 – 2637
Bizonytalan személy
II. Hudzsefa
?
Vagy Szedzsesz, talán azonos Habával
II. Noferkaré
?
Bizonytalan személyazonosságú, talán valamelyik másik, közelebbről ismeretlen uralkodóval azonos
Nebkaré
?
Bizonytalan személyazonosságú, talán Nebkával azonos
Huni
i. e. 2637 – 2613
Mivel vélhetően Sznofru apja, már csak az egyiptológus-konvenció miatt sorolandó a III. dinasztiába. Hufut a család harmadik uralkodójának nevezik a feliratok

Manethón teljesen azonosíthatatlan nevei: Μεσώχρις (Meszókhrisz) és Σωύφις (Szóüphisz)

A dátumok ±50 év bizonytalansággal értendők. Székhely Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.

Név Uralkodása Megjegyzések
Sznofru
i. e. 2613 – 2589
Valószínűleg Huni fia
Hufu
i. e. 2589 – 2566
Sznofru fia, a korai feljegyzésekben úgy említik, mint családjából a harmadik uralkodót, így feltételezik, hogy lehetett egy fáraó Sznofru és Hufu közt, akinek a neve nem maradt fenn.
Dzsedefré
i. e. 2566 – 2558
Hufu fia, más néven Radzsedef.
Hafré
i. e. 2558 – 2532
Hufu fia
Dzsedefhór
?
Hufu fia, uralkodása nem bizonyos, kártusba írt neve feltűnik
Baka
?
Hufu fia, uralkodása bizonytalan, közvetlen adat nincs, csak kártusba írt neve
Baufré
?
Hufu fia, uralkodása bizonytalan, közvetlen adat nincs, talán azonos Bakával
Menkauré
i. e. 2532 – 2503
Hafré fia
Sepszeszkaf
i. e. 2503 – 2498
Menkauré fia
Dzsedefptah
i. e. 2500 körül
Sepszeszkaf fia, uralkodása bizonytalan

A dátumok ±50 év bizonytalansággal értendők. A dinasztia székhelye Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.

Név Uralkodása Megjegyzések
I. Hentkauesz
i. e. 2498
Sepszeszkaf özvegye, csak feltételezés, hogy uralkodott.
Uszerkaf
i. e. 2498 – 2491
Dzsedefré unokája, Noferhotepesz hercegnő fia. Uralkodási jogcíme valószínűleg Sepszeszkaf özvegyének feleségül vétele volt.
Szahuré
i. e. 2491 – 2477
Hentkauesz vagy Noferhotepesz fia, apja Sepszeszkaf vagy Uszerkaf.
Noferirkaré
i. e. 2477 – 2467
Hentkauesz vagy Szahuré fia, édesapja vitatott (Sepszeszkaf, Uszerkaf vagy Szahuré).
Sepszeszkaré
i. e. 2467 – 2460
Szahuré fia.
Noferefré
i. e. 2460 – 2458
Noferirkaré fia.
Niuszerré
i. e. 2458 – 2422
Noferirkaré fia.
Menkauhór
i. e. 2422 – 2414
Neuszerré fia.
Dzsedkaré Iszeszi
i. e. 2414 – 2375
Noferefré fia.
Unisz
i. e. 2375 – 2345
Iszeszi Dzsedkaré fia.

Székhely Ineb Hedzs, a dátumok ±50 év hibahatárral értendők.

Név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
II. Teti
i. e. 2345 – 2333
Uszerkaré
i. e. 2333 – 2332
Teti fia.
I. Pepi Meriré
i. e. 2332 – 2283
Teti fia.
I. Nemtiemszaf Merenré
i. e. 2283 – 2278
I. Pepi fia.
II. Pepi Noferkaré
i. e. 2278 – 2184
I. Pepi fia.
II. Nemtiemszaf Merenré
i. e. 2184
II. Pepi fia. Nem biztos, hogy uralkodott.
Netjerkaré
?
Neithiqret
i. e. 2184 – 2181
II. Pepi leánya; alakja a legendák ködébe vész, valószínűleg azonos az előbbi névvel is.

Első átmeneti kor (i. e. 2181i. e. 1991)

[szerkesztés]

Az első átmeneti kor kezdete egyes szerzőknél a IX. dinasztia, mivel a VII. és VIII. dinasztia még Memphiszben uralkodott. Ez zavargásokkal teli időszak volt az Óbirodalom és a Középbirodalom között. II. Pepi halála után a birodalom összeomlott, Alsó- és Felső-Egyiptom egysége felbomlott, éhínség tört ki. I. e. 2160 körül egy új dinasztia megpróbálta egyesíteni Alsó-Egyiptomot székhelyéből, a 20. nomosz fővárosából, Hut-neni-neszuból. Eközben egy másik uralkodóház, melynek székhelye Uaszetben (Théba) volt, újraegyesítette Felső-Egyiptomot, és elkerülhetetlenné vált az összecsapás a két dinasztia közt. I. e. 2055 körül a felső-egyiptomi uralkodó legyőzte Alsó-Egyiptom fáraóját, és trónra lépett egyesítve a két országot. Ő volt II. Montuhotep, a XI. dinasztia és a Középbirodalom első fáraója.

16 király volt a tagja, közülük az alábbiak ismertek: I. Széthi abüdoszi templomának királylistája alapján:

  • VII. dinasztia
Név Uralkodása Megjegyzések
II. Noferkaré
i. e. 2181 – ?
Noferkaré Nebi
i. e. 22. század
Dzsedkaré Semai
i. e. 22. század
Noferkaré Hendu
i. e. 22. század
Merenhór (?)
i. e. 22. század
Noferkamin Sznoferka
i. e. 22. század
Nikaré
i. e. 22. század
Noferkaré Tereru
i. e. 22. század
Noferkahór
i. e. 22. század
  • VIII. dinasztia
Név Uralkodása Megjegyzések
Noferkaré Pepiszeneb
i. e. 22. század
Noferkamin Anu
i. e. 22. század
Kakauré Ibi (Aba)
i. e. 2169 – 2167
Noferkauhór
i. e. 2163 – 2161
II. Noferirkaré
i. e. 2161 – 2160

A X. dinasztiával párhuzamosan uralkodó 18 király, közülük az alábbiak ismertek:

Név Uralkodása[1] Megjegyzések
I. Meriibré Heti (I. Akhthoész)
i. e. 2160 – ?
II. Meriibré (II.) Heti
i. e. 22. század
VII. Noferkaré
i. e. 22. század
Nebkauré (III.) Heti (II. Akthoész)
i. e. 22. század
Szetut
i. e. 22. század
I. Uahkaré (IV.) Heti
i. e. 22. század
Merikaré
i. e. 22. század
Nebkauré fia.
II. Uahkaré (V.) Heti
i. e. 22. század
I. Montuhotep
i. e. 22. század
III. Uahkaré (VI.) Heti
i. e. 22. század
VII. Heti
i. e. 22. század

Itt bizonytalan nevek következnek

A tizedik dinasztia Alsó-Egyiptom fölött uralkodott egy ideig.

Név Uralkodása Megjegyzések
Merihathor
i. e. 2130 – ?
VIII. Noferkaré
i. e. 22–21. század
Uahkaré Heti
i. e. 22–21. század
Merikaré
i. e. 22–21. század
IX. Heti
i. e. ? – 2040

Ismeretlen nevű uralkodó következik

XI. dinasztia (i. e. 2134i. e. 1991)

[szerkesztés]

A XI. dinasztia Felső-Egyiptom fölött uralkodott egy ideig, majd egyesítette a folyamvölgyet.

Név Uralkodása[1] Megjegyzések
Antef kormányzó
?
I. Montuhotep Tepi-aa (az Ős)
?
I. Antef
i. e. 2134 – 2118
I. Montuhotep fia.
II. Antef
i. e. 2118 – 2069
I. Montuhotep fia.
III. Antef
i. e. 2069 – 2061
II. Antef fia.
II. Montuhotep
i. e. 2061 – 2010
III. Antef fia.
III. Montuhotep
i. e. 2010 – 1998
II. Montuhotep fia.
IV. Montuhotep
i. e. 1998 – 1991

Középbirodalom (i. e. 1991i. e. 1803)

[szerkesztés]

A Középbirodalom az első átmeneti kor végétől a második átmeneti korig tart. A XII. dinasztia mellett, melyet az ókori egyiptomiak egyik legnagyobb uralkodócsaládjuknak tartottak, több tudós idesorolja a XI., XIII. és XIV. dinasztiákat is. Ebben az időben felvirágzott a kereskedelem, Egyiptom nyitottabbá vált a külvilág felé; ez okozta végül a Középbirodalom bukását előidéző hükszósz megszállást.

XII. dinasztia (i. e. 1991 – i. e. 1803)

[szerkesztés]
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Amenemhat (Ammanemész) Szehotepibré Uhemmeszu
i. e. 1991 – 1962
I. Szenuszert (Szeszosztrisz) Heperkaré
i. e. 1971 – 1926
I. Amenemhat fia.
II. Amenemhat (Ammanemész) Nebkauré
i. e. 1926 – 1895
I. Szenuszert fia.
II. Szenuszert (Szeszosztrisz) Haheperré
i. e. 1895 – 1878
II. Amenemhat fia.
III. Szenuszert (Szeszosztrisz) Hakauré
i. e. 1878 – 1839
II. Szenuszert fia.
III. Amenemhat (Ammanemész) Nimaatré Menmaatré
i. e. 1860 – 1814
III. Szenuszert fia.
IV. Amenemhat (Ammanemész) Maaheruré
i. e. 1815 – 1806
Szobeknoferuré (Szkemiophrisz) Szobekkaré
i. e. 1806 – 1802
III. Amenemhat leánya.

Második átmeneti kor (i. e. 1803i. e. 1550)

[szerkesztés]

A második átmeneti kor egy zűrzavaros időszak a Középbirodalom vége és az Újbirodalom kezdete között. Leginkább a hükszosz megszállásról ismert; ők alkotják a XV. és XVI. dinasztiát.

A XIII. dinasztia sokkal gyengébb volt az előzőnél, és nem volt képes megtartani egész Egyiptomot. Egy helyi uralkodócsalád a nyugati deltában elszakadt tőlük és megalapította a XIV. dinasztiát.

A hükszoszok IV. Szobekhotep uralma alatt jelentek meg, és 1720 körül elfoglalták későbbi fővárosukat, Avariszt. A XV. dinasztia alapítója, Szalitisz vezetésével I. Dudimosze fáraó uralkodása alatt elfoglalták Egyiptomot. Körülbelül mikor Memphiszt is elfoglalták, a thébai uralkodócsalád kinyilvánította függetlenségét és megalapította a XVII. dinasztiát, mely végül visszaűzte a hükszoszokat Ázsiába.

XIII. dinasztia (i. e. 1803 – i. e. 1649)

[szerkesztés]

Legalább 65 király, közülük az alábbiak ismertek: A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn. Székhely Uaszet (Théba) és Hsou (Hahninszu, Hut Neni-niszut, Xoisz).

width="100%"}

A következő királyok helyzete bizonytalan:

width="100%"}

XIV. dinasztia (i. e. 1705i. e. 1690)

[szerkesztés]

A XIV. dinasztia egy helyi uralkodócsalád volt a keleti Deltában, Hutwaret (Avarisz) városban és környékén. A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn.

76 uralkodónév, megállapíthatatlan sorrendben és székhellyel. Talán Uaszet és Hsou városok uralkodói is köztük vannak, egy részük egyidőben uralkodhatott.

  • Neheszi (núbiai, Uaszetben)
  • Hatiré
  • Nebfautré
  • Szehebré
  • Merdzsefaré
  • Szeuadzskaré
  • Ubenré
  • (...?)dzsefaré
  • (...?)ubenré
  • Auibré
  • Hóribré
  • Nebszenré
  • Szeheperenré
  • Dzsedheruré
  • Szaanhibré
  • Nofertumkaré
  • Szehem(…?)ré
  • Kakemutré
  • Noferibré
  • I(...?)(ré?)
  • Ha(...?)ré
  • Aa(...?)karé
  • Szemen(...?)ré
  • Dzsed(...?)ré
  • Szanofer(...?)ré
  • Menibré
  • Dzsed(...?)(ré)
  • Ink(...?)
  • A(...?)
  • Ap(...?)
  • Hibi
  • Abed
  • Hape
  • Semszi
  • Meni(...?)
  • Urka
  • (...?)ka(ré?)
  • (...?)ka(ré)
  • (...?)en(ré) Hap(...?)
  • (...?)ka(ré?) (...?)nat
  • (...?)ka(ré) (...?)Bebenme
  • Széth
  • Szainu
  • III. Hór
  • Enibef
  • Herhimwet (?)
  • Huhimwet? (az utóbbi kettő talán azonos
  • IX. Szobekhotep Maatré feltehetőleg szintén ehhez a dinasztiához sorolandó

XV. dinasztia (i. e. 1649i. e. 1540)

[szerkesztés]

A XV. dinasztia uralkodói a hükszoszok közül kerültek ki, ebből a nomád népből, akik elfoglalták a Nílus-delta nagy részét. Székhelyük Hutwaret.

Név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Szelek Szehaenré
i. e. 1649 – ?
Sesi Maaibré
I. e. 17. század
1 vagy 3 évig uralkodott
Jakubher Meruszerré
I. e. 17. század
Szekirhar ?
i. e. ? – 1621
Hian Szeuszerenré
i. e. 1621 – 1581
I. Apepi
i. e. 1581 – 1541
Talán 3 különböző uralkodó
Hamudi Aaszehré
i. e. 1541 – 1540

XVI. dinasztia (i. e. 1649i. e. 1582)

[szerkesztés]

17 király, közülük az alábbiak ismertek: A XVI. dinasztia a Sínai-félsziget északi partján uralkodott.

Név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Dzsehuti Szehemré Szementaui
i. e. 1648 – 1645
VIII. Szobekhotep Szehemré Szeuszertaui
i. e. 1645 – 1629
III. Noferhotep Szehemré Szanhtaui
i. e. 1629 – 1628
Montuhotepi
i. e. 1628 – 1627
I. Nebirierau Szuadzsenré
i. e. 1627 – 1601
II. Nebirierau Noferkaré
i. e. 1601
? Szemenré
i. e. 1601 – 1600
Bebianh Szeuszerenré
i. e. 1600 – 1588
? Szehemré Seduaszet
i. e. 1588
I. Dedumosze Dzsedhotepré
i. e. 1588 – ?
II. Dedumosze Dzsednoferré
i. e. 1580-as évek
Montuemszaf
i. e. 1580-as évek
VI. Montuhotep Szanhenré
i. e. 1580-as évek
IV. Szenuszert
i. e. ? – 1582

XVII. dinasztia (i. e. 1580 – i. e. 1550)

[szerkesztés]

A felső-egyiptomi XVII. dinasztia székhelye valószínűleg Uaszet (Théba) városa volt.

Név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Rahotep Szehemré Uahhau
i. e. 1580 – 1576
I. Szobekemszaf Szehemré Uadzshau
i. e. 1576 – 1573
V. Antef Szehemré Wepmaat
i. e. 1573 – 1571
I. Szobekemszaf fia.
VI. Antef Nubheperré
i. e. 1571 – 1566
V. Antef testvére.
VII. Antef Szehemré Herihermaat
i. e. 1566
Rokonsága nem tisztázott.
II. Szobekemszaf Szehemré Sedtaui
i. e. 1566 – 1559
Rokonsága nem tisztázott.
Szenahtenré Jahmesz Szenahtenré (Szekenenré Dzsehuti-Aa, Taaken)
i. e. 1559 – 1558
II. Szobekemszaf fivére.
Szekenenré Ta-aa Szekenenré
i. e. 1558 – 1554
Szenahtenré fia.
Kamosze Uadzsheperré
i. e. 1554 – 1550
Szekenenré fia.

Újbirodalom (i. e. 1550i. e. 1077)

[szerkesztés]

Az Újbirodalomhoz a XVIII., XIX. és XX. dinasztia tartozik.

Egyiptom az Újbirodalom idején érte el legnagyobb kiterjedését, nagy területei voltak Núbiában és a Közel-Keleten. A mai Szíria területéért a Hettita Birodalommal folytattak harcokat. Az Újbirodalom legismertebb fáraói közé tartoznak Hatsepszut, Ehnaton, Tutanhamon és II. Ramszesz.

Székhelyük Uaszet.[2] (Théba, Dioszpolisz hé Megalé) városa. A dátumok bizonytalansága 1-2 évtized.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Jahmesz (Amószisz) Nebpehtiré
i. e. 1550 – 1525
Kamosze öccse.
I. Amenhotep (Amenophisz) Dzseszerkaré
i. e. 1526 – 1506
I. Jahmesz fia.
I. Thotmesz (Thutmoszisz) Aaheperkaré
i. e. 1506 – 1493
I. Amenhotep sógora.
II. Thotmesz (Thutmoszisz) Aaheperenré
i. e. 1493 – 1479
I. Thotmesz fia.
Hatsepszut (Amesszisz) Maatkaré
i. e. 1479 – 1458
I. Thotmesz leánya
III. Thotmesz (Thutmoszisz) Menheperré
i. e. 1479 – 1426
II. Thotmesz fia
II. Amenhotep (Amenophisz) Aaheperuré
i. e. 1427 – 1401
III. Thotmesz fia.
IV. Thotmesz (Thutmoszisz) Menheperuré
i. e. 1401 – 1391
II. Amenhotep fia.
III. Amenhotep (Amenophisz) Nebmaatré
i. e. 1391 – 1353
IV. Thotmesz fia.
Ehnaton, azaz IV. Amenhotep (Amenophisz) Noferheperuré Waenré
i. e. 1353 – 1336
III. Amenhotep és Tia királyné fia.
Nofernoferuaton Anhetheperuré
i. e. 1335 – 1333
Társuralkodó Ehnaton mellett; személyazonossága nem tisztázott.
Szemenhkaré (Rathotisz) Anhheperuré
i. e. 1336 – 1333
Társuralkodó Ehnaton mellett.
Tutanhamon Nebheperuré
i. e. 1333 – 1324
Ehnaton fia.
Ay (Akherrész) Heperheperuré
i. e. 1323 – 1319
Az előtte uralkodók idején Ré papja volt.
Horemheb (Armeszisz) Dzseszerheperuré Szetepenré
i. e. 1319 – 1292
Korábban tábornok.
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Ramszesz (Ramesszisz) Menpehtiré
i. e. 1292 – 1290
Horemheb katonatársa, majd vezírje
I. Széthi (Szethosz) Menmaatré
i. e. 1290 – 1279
I. Ramszesz fia.
II. Ramszesz (Ramesszisz) Uszermaatré Szetepenré
i. e. 1279 – 1213
I. Széthi fia.
Merenptah (Ammenephthisz) Baenré
i. e. 1213 – 1203
II. Ramszesz fia.
Amenmessze (Ammenemész) Menmiré
i. e. 1203 – 1200
Merenptah fia (?).
II. Széthi (Szethosz) Uszerheperuré
i. e. 1203 – 1197
Merenptah fia.
Merenptah Sziptah Ahenré
i. e. 1197 – 1191
II. Széthi fia.
Tauszert (Thuorisz) Szitré Meritamon
i. e. 1191 – 1190
II. Széthi felesége.

XX. dinasztia (i. e. 1190i. e. 1077)

[szerkesztés]
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Széthnaht Uszerhauré
i. e. 1190 – 1186
III. Ramszesz (Ramesszisz) Uszermaatré Meriamon
i. e. 1186 – 1155
Széthnaht fia.
IV. Ramszesz (Ramesszisz) Hekamaatré
i. e. 1155 – 1149
III. Ramszesz fia.
V. Ramszesz (Ramesszisz) Uszermaatré
i. e. 1149 – 1145
IV. Ramszesz fia.
VI. Ramszesz (Ramesszisz) Nebmaatré Meriamon
i. e. 1145 – 1137
III. Ramszesz fia.
VII. Ramszesz (Ramesszisz) Uszermaatré Meriamon
i. e. 1137 – 1130
VI. Ramszesz fia.
VIII. Ramszesz (Ramesszisz) Uszermaatré Ahenamon
i. e. 1130 – 1129
III. Ramszesz fia.
IX. Ramszesz (Ramesszisz) Noferkaré Szetepenré Haemuaszet
i. e. 1129 – 1111
VIII. Ramszesz unokaöccse.
X. Ramszesz (Ramesszisz) Hepermaatré
i. e. 1111 – 1107
IX. Ramszesz fia.
XI. Ramszesz (Ramesszisz) Menmaatré Szetepenptah
i. e. 1107 – 1077
X. Ramszesz fia. Herihór főpap megfosztotta hatalmától.

Harmadik átmeneti kor (i. e. 1077i. e. 732)

[szerkesztés]

A harmadik átmeneti kor jelezte az Újbirodalom végét. A birodalom összeomlott, új, líbiai származású dinasztiák jutottak hatalomra, innen ezt az időszakot líbiai kornak is hívják.

XXI. dinasztia (i. e. 1077 – i. e. 943)

[szerkesztés]

A XXI. dinasztia fővárosa az alsó-egyiptomi Tanisz volt. Elméletben egész Egyiptom felett uralkodtak, gyakorlatilag hatalmuk csak Alsó-Egyiptomra terjedt ki. Felső-Egyiptom fölött Ámon papsága uralkodott.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Neszubanebdzsed (Szmendész) Hedzsheperré
i. e. 1077 – 1051
XI. Ramszesz veje.
Amenemniszu (Nepherkerész) Noferkaré
i. e. 1051 – 1047
I. Paszebahaenniut (Pszuszennész) Aaheperré
i. e. 1047 – 1001
I. Neszubanebdzsed fia.
Amenemopet Uszermaatré
i. e. 1001 – 992
I. Paszebahaenniut fia.
Oszorkhór (Oszorkon)
i. e. 992 – 986
Nem tagja a dinasztiának.
Sziamon Netjeriheperuré
i. e. 986 – 967
Amenemopet fia.
II. Paszebahaenniut (Pszuszennész) Titheperuré
i. e. 967 – 943
I. Paszebahaenniut dédunokája.

XXII. dinasztia (i. e. 943i. e. 716)

[szerkesztés]

A XXII. dinasztia fáraói líbiaiak voltak.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Sesonk (Szeszonkhisz) Hedzsheperré Szetepenré
i. e. 943 – 922
Oszorkhór unokaöccse.
I. Oszorkon (Oszorkhón) Szehemheperré Szetepenré
i. e. 922 – 887
I. Sesonk fia.
II. Sesonk (Szeszonkhisz) Hekaheperré Szetepenré
i. e. 887 – 885
I. Oszorkon fia.
I. Takelot (Takhelótisz) Hedzsheperré Szetepenré
i. e. 885 – 872
I. Oszorkon fia.
Harsziésze Hedzsheperré Szetepenamon
i. e. 880 – 872
II. Sesonk fia. Lázadó Thébában.
II. Oszorkon (Oszorkhón) Uszermaatré Szetepenré
i. e. 872 – 837
I. Takelot fia.
III. Sesonk (Szeszonkhisz) Uszermaatré Szetepenré
i. e. 837 – 798
II. Oszorkon unokája.
IV. Sesonk (Szeszonkhisz) Hedzsheperré Szetepenré
i. e. 798 – 785
Pami Uszermaatré Szetepenré
i. e. 785 – 778
III. Sesonk fia.
V. Sesonk (Szeszonkhisz) Aheperré
i. e. 778 – 740
Pami fia.
II. Pedubaszt (Petubasztisz)
i. e. 740 – 730
IV. Oszorkon (Oszorkhón) Aheperré Szetepenamon
i. e. 730 – 716
V. Sesonk fia.

XXIII. dinasztia (i. e. 818i. e. 715)

[szerkesztés]

A XXIII. dinasztia ismét egy líbiai eredetű, helyi uralkodócsalád. Székhelyük Leontopoliszban volt.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
II. Takelot (Takhelótisz)
?
II. Oszorkon fia. Korábban a XXII. dinasztiához tartozónak tartották.
I. Pedubaszt (Pedubasztisz) Uszermaatré
i. e. 818 – 793
Lázadó, elfoglalta Thébát.
I. Juput Uszermaatré
i. e. 804 – 803
VI. Sesonk (Szeszonkhisz) Uszermaatré
i. e. 793 – 787
Takelot utóda.
III. Oszorkon (Oszorkhón) Uszermaatré
i. e. 787 – 759
II. Takelot fia. Visszafoglalta Thébát és királlyá kiáltotta ki magát.
III. Takelot (Takhelótisz) Uszermaatré
i. e. 764 – 757
III. Oszorkon fia.
Rudamon Uszermaatré
i. e. 757 – 754
III. Oszorkon fia.
II. Juput
i. e. 754 – 720
VII. Sesonk (Szeszonkhisz) Uasznutjerré
i. e. 720 – 715

A libu törzs (i. e. 805i. e. 732)

[szerkesztés]

A dinasztiák közé nem számolt libu nomád törzs volt Líbiában, amely i. e. 805 és i. e. 732 közt hatalma alatt tartotta a Nílus-deltát.

Név Uralkodása Megjegyzések
Inamunnifnebu
i. e. 805 – 795
?
i. e. 795 – 780
Niumateped
i. e. 780 – 755
Titaru
i. e. 763 – 755
Ker
i. e. 755 – 750
Rudamon
i. e. 750 – 745
Anhhór
i. e. 745 – 736
I. Tefnaht
i. e. 736 – 732

A későkor i. e. 732-től Egyiptom római provinciává válásáig, i. e. 30-ig tart. Ez alatt az idő alatt núbiaiak, perzsák és makedónok uralták.

A XXIV. dinasztia rövid ideig uralkodó rivális dinasztia volt a nyugati deltában lévő Szaiszból. Csak két uralkodójuk volt, i. e. 732 és i. e. 720 között.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Tefnaht (Tephnakhthosz) Sepszesz-Ré
i. e. 732 – 725
Bakenranef (Bokkhórisz) Uah-ka-Ré
i. e. 725 – 720
Tefnaht fia.

XXV. dinasztia (núbiai/kusita uralom) (i. e. 752i. e. 653)

[szerkesztés]

Régi források hibásan etióp dinasztiaként is említik.
I. e. 732-ben núbiaiak szállták meg Egyiptomot, és megalapították az i. e. 656-ig uralkodó XXV. dinasztiát.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Piye, más néven Pianhi Uszermaatré, Szenoferré
i. e. 744 – 714[3]
A 20. évben foglalta el Egyiptomot.
Sabataka (Szabakosz) Dzsedkauré
i. e. 714 – 705[3]
Sabaka (Szebikhosz) Noferkaré
i. e. 705 – 690[3]
Taharka (Tarakosz) Nofertumhuré
i. e. 690 – 664
Peye fia.
Tanutamon (Tementhész) Bakaré
i. e. 664 – 656
Sabaka fia. Csak i. e. 653-ban halt meg.

Végül visszaűzték őket Núbiába, ahol Napatában (i. e. 656 – i. e. 590), majd Meroéban (i. e. 590 – i. sz. 4. század) alapítottak királyságot.

Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Nékó (Nekaó)
i. e. 672664
I. Pszammetik (Pszammétikhosz) Uah-ib-ré
i. e. 664610
I. Nékó fia.
II. Nékó (Nekaó) Uhem-ib-ré
i. e. 610595
I. Pszammetik fia.
II. Pszammetik (Pszammétikhosz) Nofer-ib-ré
i. e. 595589
II. Nékó fia.
II. Uahibré (Apriész) Haaibré
i. e. 589570
II. Pszammetik fia. Csak i. e. 567-ben hunyt el.
II. Jahmesz (Amaszisz) Hanem-ib-ré
i. e. 570526
Valójában új dinasztiát nyitott.
III. Pszammetik (Pszammétikhosz) Anh-ka-ré
i. e. 526525
II. Jahmesz fia.

Egyiptomot i. e. 525-ben elfoglalta az Óperzsa Birodalom és i. e. 404-ig megszállás alatt tartotta.

Perzsa és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Kambúdzsija (Kambüszész) Meszutiré
i. e. 525522
Bardíja (Szmerdész)
i. e. 522
Kambudzsija fivére.
I. Dárajavaus (Dareiosz)
i. e. 522486
Kambúdzsija sógora.
I. Khsajársá (Xerxész)
i. e. 486465
I. Dárajavaus fia.
I. Artakhsaszjá (Artaxerxész)
i. e. 465424
I. Khsajársá fia.
II. Dárajavaus (Dareiosz)
i. e. 423404
I. Artakhsaszjá fia.
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Amonardisz (Amürtaiosz)
i. e. 404399
A szaiszi fáraók (XXVI. dinasztia) leszármazottja.
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
I. Nefaarud (I. Nepheritész) Ba-en-Ré Merinetjeru
i. e. 399394
Hornebkha (Muthisz)
i. e. 394
I. Nefaarud fia.
Pszenmut (Pszammuthisz)
i. e. 394
Hakór (Hakórisz) Maát-ib-Ré
i. e. 393380
Valójában új dinasztiát nyitott.
II. Nefaarud (II. Nepheritész)
i. e. 380
Hakór fia.
Egyiptomi és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
Nahtnebef (Nektanebész) Heper-ka-Ré
i. e. 380362
Dzsedhór (Teósz, Takhósz) Ir-maat-en-Ré
i. e. 362360
Nahtnebef fia.
Nahthórhebit (Nektanebosz) Szenedzsem-ib-Ré
i. e. 360342
Dzsedhór unokaöccse.

Egyiptom újra a perzsa Akhaimenidák uralma alá került. Manethón nyomán ez az időszak újabb dinasztiaszámot kapott.

Perzsa és görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
II. Artakhsaszjá (Artaxerxész)
i. e. 342338
II. Dárajavaus unokája.
III. Artakhsaszjá (Artaxerxész)
i. e. 338336
II. Artakhsaszjá fia.
III. Dárajavaus (Dareiosz)
i. e. 336332
II. Dárajavaus dédunokája. Csak i. e. 330-ban hunyt el.

Argoszi (XXXII.)-dinasztia (i. e. 332309)

[szerkesztés]

Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, ezután a makedón királyok uralkodtak 305-ig, de Alexandrosz halála (323) után már I. Ptolemaiosz volt az ország tényleges ura, mint satrapa.

Görög név Uralkodói név Uralkodása Megjegyzések
III. Alexandrosz
i. e. 332323
Nagy Sándor néven is ismert.
III. Philipposz
i. e. 323317
III. Alexandrosz fivére.
IV. Alexandrosz
i. e. 323309
III. Alexandrosz fia.

Általában a feleségeikkel uralkodtak, kik gyakran saját nővéreik voltak. Több királynő gyakorolt királyi hatalmat, köztük a leghíresebb és legsikeresebb VII. Kleopátra volt. (Viszont nem minden királynő uralkodott, még ha sorszáma is van.) Előbb egyik, majd másik testvérével, utóbb fiával, mint névleges társuralkodókkal uralkodott. Az azonos nevű uralkodók azonosítására több számozási rendszer is létezik; az itt használt felsorolás a modern tudósok között a leginkább elterjedt változat.

width="100%"

Melléklet

[szerkesztés]

Tabló

[szerkesztés]
Egyiptomi KésőkorIII. Átmeneti korEgyiptomi ÚjbirodalomII. Átmeneti korEgyiptomi KözépbirodalomI. Átmeneti korEgyiptomi ÓbirodalomPredinasztikus kor

Uralkodói családfák a világhálón

[szerkesztés]
Dinasztia Hivatkozás Dinasztia Hivatkozás
I. dinasztia [2] XVII. dinasztia [3] [4]
II. dinasztia XVIII. dinasztia A XVIII. dinasztia családfája, [5], [6], [7]
III. dinasztia [8] XIX. dinasztia A XIX. dinasztia családfája, [9]
IV. dinasztia A IV. dinasztia családfája, [10] XX. dinasztia XX. dinasztia, [11]
V. dinasztia [12] XXI. dinasztia A XXI. dinasztia családfája, [13]
VI. dinasztia [14] XXII. dinasztia [15]
VII. dinasztia XXIII. dinasztia [16]
VIII. dinasztia XXIV. dinasztia
IX. dinasztia XXV. dinasztia [17]
X. dinasztia XXVI. dinasztia A XXVI. dinasztia családfája, [18]
XI. dinasztia [19] XXVII. dinasztia [20]
XII. dinasztia A XII. dinasztia családfája, [21] XXVIII. dinasztia
XIII. dinasztia [22] (hiányos), [23] (hiányos) XXIX. dinasztia [24]
XIV. dinasztia XXX. dinasztia
XV. dinasztia [25] XXXI. dinasztia [26]
XVI. dinasztia XXXIII. dinasztia [27], [28][halott link], [29], [30], [31], [32], [33], Ptolemaida királynék listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  , 15. o.
  2. A várost az Újbirodalom korától Uaszet ent Amon henut en demi neb teljes néven ismerték, azaz: Théba, Amon városa, minden városok úrnője.
  3. a b c F. Payraudeau, Retour sur la succession Shabaqo-Shabataqo, Nehet 1, 2014, p. 115-127

Források

[szerkesztés]
  • Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0 
  • Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 
  • Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  , 25–34. oldal
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9  , „Egyiptom a fáraók korában” c. rész, 13–20. oldalig
  • Marczali Henrik (szerk.). I. kötet – A Kelet ókori népeinek története, Nagy képes világtörténet. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda – Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (Elektronikus kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. és Magyar Elektronikus Könyvtár) (1898–1905). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 8. 


További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap