Ugrás a tartalomhoz

IV. Ramszesz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Ramszesz
előd
egyiptomi fáraó
utód
III. Ramszesz
XX. dinasztia
V. Ramszesz


Uralkodásai. e. 1156 – 1150
(vagy i. e. 1151 – 1145)
Prenomen
<
raHqAmAat
>

Hekamaatré
Az igazság uralkodója Ré
Nomen
<
ramsssw
>

Ramszesz
Ré gyermeke
ApjaIII. Ramszesz
AnyjaTiti
FőfeleségeDuatentopet
GyermekeiV. Ramszesz
SírjaKV2
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ramszesz témájú médiaállományokat.

IV. Ramszesz (uralkodói nevén Hekamaatré; i. e. 1200 k. – i. e. 1150. júliusa/augusztusa) az ókori egyiptomi XX. dinasztia harmadik fáraója 1156-tól haláláig. Uralkodása alatt folytatódott Ámon főpapja hatalmának növekedése és az egyiptomi birodalom fényének hanyatlása.

Családi háttere

[szerkesztés]

A dinasztiaalapító Széthnaht unokája volt, a dinasztia legnagyobb fáraójának, III. Ramszesznek a fia egyik főfeleségétől, Titi királynétól.[1] Korábban a másik főfeleség, Iszet Ta-Hemdzsert fiának tartották.[2] Apjának ötödik fia volt; miután négy bátyja meghalt, Ramszesz lett a trónörökös, a 22. uralkodási év körül.[3]

Felesége nevét sehol nem említik, de feltételezhetően Duatentopet volt az, aki valószínűleg a testvére is volt.[4] Egy gyermekük ismert, a későbbi V. Ramszesz.[5]

Uralkodása

[szerkesztés]

Már trónörökössé történt kinevezése után aktív szerepet vállalt, a 27. évben például ő nevezte ki Mut főpapjává Amenemopetet, mint azt Amenemopet sírjában (TT148) ábrázolják.[6]

Már az ő uralkodása alatt fejeződött be a bírósági eljárás az ún. Hárem-összeesküvés ügyében, melynek résztvevői Tije királyné fiát, Pentawert akarták a trónra juttatni. Nem tudni, III. Ramszesz a merényletnek esett-e áldozatul. Az eseményekről a fáraó uralkodása alatt készült egyik legfontosabb dokumentum, a nagy Harris-papirusz számol be.[3]

IV. Ramszesz uralkodása alatt erősödek a birodalom hanyatlását mutató tényezők. A Dejr el-Medina-i munkások ellátmánya rendszeresen késett, Ámon papságának hatalma pedig egyre nőtt. Ámon főpapja, Ramszesznakht elkísérte a munkások ellátmányát kiosztó tisztviselőket, ami azt mutatja, ebben az időben már legalább részben nem az állam, hanem az Ámon-templom fizette a munkásokat. Ramszesznakht családja egyre hatalmasabbá vált, több családtagja is fontos pozíciót töltött be; fia, Uszermaatrénakht például Ámon birtokainak felügyelőjeként gyakorlatilag nemcsak a templom, hanem az állam földbirtokainak nagy részét is igazgatta. Ramszesznakhtot két fia követte a főpapi tisztségben, és az örökletessé váló tisztség egyre inkább függetlenné vált a fáraótól.[7]

Hadjáratai

[szerkesztés]

IV. Ramszesz uralkodásából nem sok katonai eseményről van feljegyzés. Harmadik uralkodási évében sor került egy tengeri csatára, feltehetőleg a tengeri népek ellen, akik már apja uralkodása alatt is zaklatták Egyiptomot. Ezen kívül nem nagyon van bizonyíték Ramszesznek az országhatárokon kívüli tevékenységére, bár a núbiai alkirály, Hori neve ismert; apja a XIX. dinasztia idején Sziptah alatt szolgált.[6]

Építkezései

[szerkesztés]

Ramszesz nagy építkezésekbe kezdett trónra lépésekor. Ehhez megkettőzte a Dejr el-Medina-i munkások számát (120 főre). A Vádi Hammamátban talált feliratokból úgy tűnik, a fáraó nagy expedíciókat küldött ide, hogy szobraihoz követ szerezzen. Az egyik expedíció 8368 résztvevője közt kb. 2000 katona is volt; őket minden valószínűség szerint nem is annyira a munkások védelmezésére, mint inkább kordában tartására küldték. Hasonló expedíciók indultak a Szerabit el-Khadim-i türkizbányákhoz és a timnai rézbányákba is, valamint Núbiába, a buheni erődhöz.[3][6]

Dejr el-Bahariban, Hatsepszut halotti templomától északra Ramszesz völgytemplomot építtetett, mely mára teljesen elpusztult, csak alapítási lerakatait, pár kőtömböt és kisebb tárgyakat találtak a régészek.[8] Szintén elpusztult kis temploma, melyet Medinet Habuban emelt, nem messze III. Amenhotep templomától.[9] Karnakban folytatta apja tevékenységét, és kibővítette Honszu templomát Ámon-Ré szentélykörzetében.[6]

Sírja és múmiája

[szerkesztés]

Ramszesz körülbelül hat és fél évnyi uralkodás után halt meg, és a Királyok völgye 2. sírba temették. Múmiáját 1898-ban találták meg II. Amenhotep sírjában (KV35). A trónon fia, V. Ramszesz követte.[6]

Titulatúra

[szerkesztés]
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E2
D40
S34mH6nb
O23
Z3W19it
f
Z1
f
p
t
V28A52
Kenankhmimaat Nebhebusedmiitef-Ptahtatjenen
Hatalmas, az igazságban élő; a szed-ünnepek ura, mint atyja, Ptah-Tatjenen
Nebti-név
G16
Aa11
D36
kI6
Aa15
t
O49
G45Z7
D43
T10
t
Z3Z3Z3
Mekemetuafpediet
Egyiptom védelmezője, az idegenek eltiprója
Arany Hórusz-név
G8
wsrsM4M4M4G36
r
n
M3
Aa1 t
D43
Z3
Uszerrenpetwernaht
Kinek tartósak évei; a nagy győzelmű
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
N5S38C10C12U21
n
Hekamaatré Szetepenamon
Az igazság uralkodója ; Ámon választottja
Ré fia
G39N5
 
N5C2C12N36S38F31
z
H6
Ramszesz Hekamaat Meriamon
Ré gyermeke, az igazság uralkodója, Ámon kedveltje

Források

[szerkesztés]
  1. Mark Collier, Aidan Dodson, & Gottfried Hamernik, P. BM EA 10052, Anthony Harris, and Queen Tyti, JEA 96 (2010) pp.242-246
  2. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.186
  3. a b c szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.321
  4. Dodson–Hilton, op.cit., pp.186,190
  5. Dodson–Hilton, op.cit., p.186
  6. a b c d e Jimmy Dunn: Ramesses IV
  7. Shaw, op.cit., p.322
  8. Wilkinson, Richard H. Az ókori Egyiptom templomai. Pécs: Alexandra (2006). ISBN 963-369-556-2 , p.181
  9. Wilkinson, op.cit., p.190

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Ramses IV
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ramszesz témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
III. Ramszesz
Következő uralkodó:
V. Ramszesz