Ugrás a tartalomhoz

Dukai Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dukai Géza
Személyes adatok
Születési dátum1956. május 29.[1]
Születési helyBerhida, Magyarország
Halálozási dátum2006. február 1. (49 évesen)
Halálozási helyMagyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Versenyszámmellúszás, pillangóúszás, vegyesúszás, gyorsúszás
KlubHOSC, Delfin Sportegyesület
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Paralimpiai játékok
arany
1984, New York
100 m pillangó
arany
1984, New York
100 m mell
arany
1984, New York
200 m vegyes
bronz
1984, New York
100 m gyors
bronz
1988, Szöul
100 m gyors
bronz
1988, Szöul
100 m mell
Világbajnokság
arany
1986, Göteborg
arany
1986, Göteborg
ezüst
1990, Assen
Európa-bajnokság
ezüst
1991, Barcelona
100 m mell

Dukai Géza (Berhida, 1956. május 29.2006. február 1.) háromszoros paralimpiai bajnok, világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó, az első mozgáskorlátozott, aki átúszta a Balatont.

Korai évei

[szerkesztés]

A Veszprém megyei Berhidán született és nőtt fel. Gyermekkorában tanult meg úszni, hamar kiderült, hogy jó adottságai vannak ehhez a sporthoz. Mint minden helyi fiatal, a birkózásba is belekóstolt, nem is eredménytelenül, serdülő, majd ifjúsági korosztályban területi bajnoki címet szerzett tanulás mellett is. 1973-ban tett szakmunkásvizsgát, majd a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál helyezkedett el. 1975 októberében szenvedett rendkívül súlyos közlekedési balesetet, motorjával vonatnak ütközött, melynek következtében mindkét lábát combban elveszítette.[2] Az 1976-os esztendő a rehabilitáció jegyében telt számára, majd az elkövetkezendő néhány évben több sportágat is kipróbált.

Sportolói pályafutása

[szerkesztés]

Úszás

[szerkesztés]

A 80-as évek elején kezdett úszással foglalkozni. 1982-ben kísérelte meg először átúszni a Balatont, mely végül első magyar fogyatékkal élőként 1985-ben sikerült neki.[3] Ugyanebben az évben átúszta a Velencei-tavat is, majd a nemzetközi Agria-kupán három érmet szerzett, 50 m mellen ezüstérmes lett, 50 m pillangón bronzérmet szerzett, míg 100 m mellen a férfiak között a legjobbnak bizonyult. A világversenyeken A1-es, majd az 1990-es kategória-módosítást követően SB5 sérültségi kategóriában versenyzett. Az úszócsapat tagjaként részt vett az 1984-es New York-i paralimpián, ahol három számban – 100 m mellen, 100 pillangón és 200 m vegyesen – is diadalmaskodni tudott, mindháromban világcsúccsal. Emellett 100 gyorson bronzérmet szerzett, így egy paralimpián szerzett négy érmével lett mindmáig az egyik legeredményesebb magyar paralimpikonok egyike. Az 1986-os göteborgi világbajnokságon két számban győzött.[4] Két évvel később, Szöulban két számban, 100 gyorson és 100 mellen állhatott dobogóra, mindkét alkalommal harmadik lett. 1990-ben, a hollandiai Assenben rendezett világbajnokságon ezüstérmet szerzett, majd egy évre rá 100 méter mellen megismételte ezt a teljesítményt a mozgáskorlátozottak számára rendezett Európa-bajnokságon Barcelonában.

Más sportágakban

[szerkesztés]

Az úszás mellett több más vizes sportágban is jeleskedett.

Hazánkban az első hivatalos triatlonversenyt 1985-ben rendezték, melynek úszószámában indult.[3] 1988-ban, az egyik váltócsapat tagjaként, mint olimpiai kerettag, újfent az úszószámot teljesítette, mellyel az élmezőnyben végzett.[5] 1996-ban, a Dunaújvárosban megrendezett quadratlon Európa-bajnokságon kajakozóként vett részt.[6] Kajakkal megkerülte a Szentendrei-szigetet is.[7] Ezenkívül kipróbálta magát tekében, ülőröplabdában és tájékozódási autóversenyzésben is.[7]

Eredményei

[szerkesztés]
  • Háromszoros paralimpiai bajnok (1984)
  • Kétszeres paralimpiai bronzérmes (1988)
  • Kétszeres világbajnok (1986)
  • Világbajnoki ezüstérmes (1990)
  • Európa-bajnoki ezüstérmes (1991)

Családja

[szerkesztés]

Fia, Dukai Zsolt.[8]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Az Év Mozgássérült Férfi Sportolója (Ligeti Vilma-díj) (1985)
  • Paralimpiai Érdemérem (posztumusz) (2007)

Halála

[szerkesztés]

Életének 50. évében, 2006. február 1-jén hunyt el.[7] A Paralimpiai Bizottság saját halottjának tekintette.[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nesó Sándor: Városunk híres szülöttei… Háromszoros paralimpiai bajnok úszó (pdf). berhida.hu. Önkormányzati Híradó Berhida. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
  2. Nesó Sándor: Városunk híres szülöttei… Háromszoros paralimpiai bajnok úszó (pdf). berhida.hu. Önkormányzati Híradó Berhida. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
  3. a b B. Gy: Több, mint 3000-en úszták át a Balatont: Olimpiai ötpróba. Tolna Megyei Népújság, XXXV. évf. 176. sz. (1985. július 29.) 6. o.
  4. Somlyó Zsuzsa: Miért nincsenek közöttük a legjobbak? Ország-Világ, XXXI. évf. 5. sz. (1987. február 4.) 20. o.
  5. A verseny története. sportolna.com. [2016. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  6. A triatlonosoknál a döntőbe jutás volt a tét: Triatlon. Petőfi Népe, LI. évf. 136. sz. (1996. június 12.) 8. o.
  7. a b c A Magyar Paralimpiai Érdemérem tulajdonosai. hparalimpia.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság, 2014. augusztus 11. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  8. Emlékeztető. docplayer.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság, 2007. május 19. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  9. Elhunyt Dukai Géza paralimpiai bajnok úszó. origo.hu. Magyar Távirati Iroda, 2006. február 9. (Hozzáférés: 2017. március 17.)