Ugrás a tartalomhoz

Dragon (űrhajó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dragon űrhajó
A Dragon űrhajó
A Dragon űrhajó
Általános adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Rendeltetésteherűrhajó és személyszállítás
Első repülés2010. december 8.
Űrhajósokmax. 7 fő
Rakomány2500 kg
Műszaki adatok
HordozórakétaFalcon 9 v1.0
Falcon 9 v1.1
Falcon 9 v1.2
Magasság2,9 m
Átmérő3,6 m
Össztömeg4,2 t

A Dragon részben újrafelhasználható amerikai űrhajó, melyet a Space Exploration Technologies (SpaceX) magáncég fejlesztett ki a COTS program keretében. Az első tesztrepülését 2010. december 8-án hajtotta végre. Az űrhajó teher- és személyszállító változatban készül, utóbbi hét személyt képes a Nemzetközi Űrállomásra szállítani. A teherszállító változat első kereskedelmi célú indítására 2012 májusában került sor, ennek során kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyszállító változat első tesztrepülése 2019. március 2-án történt; a hétszemélyes utastérben élő űrhajósok helyett csak egy szenzorokkal felszerelt életnagyságú bábu utazott. Az első emberes kilövésre 2020. május 30-án került sor.

Önálló manőverezésre csak korlátozottan képes, ezért az űrállomáshoz annak Canadarm2 robotkarja csatlakoztatja, hasonlóan a japán H–II Transfer Vehicle teherűrhajóhoz. Hordozórakétája a szintén a SpaceX által fejlesztett Falcon 9. Az űrhajó visszatérése vízfelszínre történik, ejtőernyős fékezéssel, a teherszállító változat teljes rakománnyal képes a leszállásra.

Története

[szerkesztés]

2008. december 23-án a NASA szerződést kötött a SpaceX és a Cygnus teherűrhajót gyártó Orbital Sciences Corporation cégekkel a Nemzetközi Űrállomás ellátására. A SpaceX a Dragonnal a 2009. január 1. és 2016. december 31. közti időszakban 12 repüléssel összesen 20 tonna ellátmányt tervez az űrállomásra juttatni, 1,6 milliárd dollárért.[1][2]

Változatok

[szerkesztés]

Dragon CRS

[szerkesztés]

A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására épített teherszállító változat. Utoljára a CRS–20 küldetés során repült 2020. március 9-én.

DragonLab

[szerkesztés]

A DragonLab egy tervezett szabadon repülő újrafelhasználható típus. A küldetés közben a fedélzetén lenne lehetőség kísérletek elvégzésére a mikrogravitációs térben. Raktere nyomás alatti és nem nyomás alatti részekből állna.[3]

Tulajdonságai

[szerkesztés]
  • 6000 kg maximálisan szállítható teher
  • 3000 kg maximális visszatérő teher
  • 10 m³-es nyomás alatti rekesz
  • 14 m³-es nyomás nélküli rekesz
  • A küldetés időtartama 1 hét és 2 év közötti tetszőleges időintervallum lenne
  • A rakomány berakodásának időpontja:
    • rendes esetben az indítás előtt legalább 14 nappal
    • késői rakodás esetén a start előtt legalább 9 órával

Dragon 2

[szerkesztés]
Bővebben: Dragon 2
Dragon 2 űrhajó a Nemzetközi Űrállomásról fotózva, az első tesztrepülés közben

A Falcon 9–Dragon rendszert eleve úgy tervezték, hogy később, továbbfejlesztése után képes legyen űrhajósok szállítására is. Az Augustine-jelentés 2009. végi nyilvánosságra hozatala után világossá vált, hogy a tervezett Orion űrhajó fejlesztési ütemterve nem tartható, emellett a Constellation-tervben a Nemzetközi Űrállomás fenntartására sem maradna pénz, teljes elkészülte után szinte azonnal lehetetlenné válna a használata a Space Shuttle-repülések leállítása miatt.

Az áthidaló megoldást egy olcsó, magánfejlesztésű újrafelhasználható személyszállító űrhajó jelentheti, emiatt Barack Obama gazdaságélénkítő csomagjának ráeső egymilliárd dollárjából a NASA 50 millió dollárt különített el egy nem általa fejlesztett személyszállító űrhajó koncepciójának kidolgozására. A CCDev program egyik indulója a SpaceX Dragon űrhajóján alapuló, hét- vagy nyolcfős személyszállító űrhajó.[4]

Red Dragon

[szerkesztés]
Bővebben: Red Dragon

Típus tervezet (2011-2017),[5] melyben egy automatizált Dragon 2 teherszállító űrhajó repült volna a Marsra. A program alacsony költségvetéssel juttatott volna kísérleti eszközöket a felszínre, vagy ellátmányt a jövőbeli emberes küldetések számára. A változatot 2017-ben Elon Musk elvetette, mivel az áttervezett Dragon 2 nem alkalmas a marsi leszállásra, de magát a programot nem.[6]

Repülések

[szerkesztés]
Küldetés neve Űrhajó száma[7] Indítás dátuma[8] Megjegyzés
SpX–C1 C101 2010. december 8. Az űrhajó első teszt repülése.
SpX–C2+ C102 2012. május 22. Az űrhajó második teszt repülése. Randevú a Nemzetközi Űrállomással.
SpaceX CRS–1 C103 2012. október 8. A NASA-val kötött Commercial Resupply Services (CRS) szerződés keretében végrehajtott első repülés.
SpaceX CRS–2 C104 2013. március 1. A második CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–3 C105 2014. április 18. A harmadik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–4 C106.1 2014. szeptember 21. A negyedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–5 C107 2015. január 10. Az ötödik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–6 C108.1 2015. április 14. A hatodik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–7 C109 2015. június 28. A hetedik CRS utánpótlás küldetés. Repülés közben rakományával együtt megsemmisült.
SpaceX CRS–8 C110.1 2016. április 8. A nyolcadik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–9 C111.1 2016. július 18. A kilencedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–10 C112.1 2017. február 19. A tizedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–11 C106.2 2017. június 3. A tizenegyedik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula első újrafelhasználása.
SpaceX CRS–12 C113.1 2017. augusztus 14. A tizenkettedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–13 C108.2 2017. december 15. A tizenharmadik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–14 C110.2 2018. április 2. A tizennegyedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–15 C111.2 2018. június 29. A tizenötödik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–16 C112.2 2018. december 5. A tizenhatodik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–17 C113.2 2019. május 4. A tizenhetedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–18 C108.3 2019. augusztus 27. A tizennyolcadik CRS utánpótlás küldetés. A Dragon kapszula harmadik újrafelhasználása.
SpaceX CRS–19 C106.3 2019. december 5. A tizenkilencedik CRS utánpótlás küldetés.
SpaceX CRS–20 C112.3 2020. március 6. A huszadik, egyben utolsó CRS utánpótlás küldetése a Dragon CRS űrhajónak.[9][10]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Frey, Sándor: Magán-teherűrhajókkal az űrállomáshoz. Űrvilág.hu, 2008. december 26. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  2. ↑ Harwood, William: NASA calls upon commercial firms to serve space station (angol nyelven). Spaceflight Now, 2008. december 23. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  3. ↑ Overall Dragon Capabilities (angol nyelven) (pdf). SpaceX. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  4. ↑ Clark, Stephen: Veteran astronauts find new roles in commercial sector (angol nyelven). Spaceflight Now, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  5. ↑ John Karcz: Red Dragon (angol nyelven) (pdf), 2011. október 31. [2012. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. ↑ Stephen Clark: SpaceX informed NASA of slowdown in its commercial Mars program (angol nyelven). spaceflightnow.com, 2017. augusztus 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ SpaceX Missions Summary (angol nyelven). SpaceX Info. [2021. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ SpaceX missions (angol nyelven). [2013. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 30.)
  9. ↑ Chris Bergin: NASA lines up four additional CRS missions for Dragon and Cygnus (angol nyelven), 2015. március 3.
  10. ↑ Tyler Gray: CRS-20 – Final Dragon 1 arrives at the ISS (angol nyelven), 2020. március 9.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Dragon (spacecraft)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragon (űrhajó) témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dragon_(űrhajó)&oldid=27219753”