Dragon 2
Dragon 2 | |
A Dragon űrhajó | |
Általános adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Rendeltetés | személyszállító és teherűrhajó |
Első repülés | 2019. március 2. |
Űrhajósok | 4 vagy 7 fő |
Rakomány | 6000 kg (felbocsájtáskor) 3000 kg (visszatéréskor) |
Dokkolás az ISS-hez | 6 |
Műszaki adatok | |
Hordozórakéta | Falcon 9 Block 5 |
Magasság | 8,1 m |
Átmérő | 4 m |
Hasznos térfogat | 9,3 m³ |
Össztömeg | 4,2 t |
A Dragon 2 űrhajóosztály az amerikai SpaceX magáncég által fejlesztett és épített, többször felhasználható űrjármű, ami első sorban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kiszolgálására épült. A Dragon teherűrhajó utóda, az alapján épült személyszállító és teherűrhajó.
Az űrhajó meghajtásáról Falcon 9 Block 5 rakéta gondoskodik, az űrhajó visszatérése valamelyik óceán felületére történik. Elődjétől eltérően képes saját magát dokkolni az ISS-hez.
Két változata a személyzetes Dragon (Crew Dragon), ami hét űrhajóst képes szállítani; és a teherszállító Dragon (Cargo Dragon), ami az előző Dragon továbbfejlesztett változata. Mindkét változatnak az előző Dragonhoz képest új repülésvezérlő számítógépe és avionikája van.
A teherszállító Dragon első repülésére 2020. december 6-án került sor.[1] A személyszállító változat első tesztrepülése 2019. március 2-án történt;[2] a hétszemélyes utastérben élő űrhajósok helyett csak egy szenzorokkal felszerelt életnagyságú bábu utazott. Az első sikeres, emberes repülésre 2020. május 30-án került sor. Ezen Robert L. Behnken és Douglas G. Hurley vett részt.[3]
Története
[szerkesztés]A személyzetes Dragont úgy tervezték, hogy az ISS-hez tipikusan 180 napig kapcsolódik (esetleg 210 napig, ami az orosz rakéták indítási beosztásához jobban igazodik). Képes az automatikus dokkolásra, de az automatika kikapcsolható és helyette használható a NASA Docking System (NDS) is.[4][5]
A Dragon 2 részben újrafelhasználható részegységekből áll, ez hozzájárul az üzemeltetési költségek csökkentéséhez.
Változatok
[szerkesztés]Crew Dragon
[szerkesztés]A SpaceX eredeti elképzelése az volt, hogy az űrhajó a visszatéréskor szárazföldre fog leszállni, LES hajtóművet és ejtőernyőket használva, és a vízre való leszállás csak vészforgatókönyvként szerepelt. Később a szárazföldre való leszállást elvetették (talán mert ez plusz üzemanyag felhasználást, és egyúttal nagyobb súllyal való leszállást jelentett volna).
Cargo Dragon
[szerkesztés]Az eredeti elképzelések szerint a Dragon 2 hét űrhajóst szállított volna, vagy kevesebb űrhajóst, és helyettük terhet vitt volna fel az űrbe. Később a két változat kidolgozását szétválasztották.
A teherszállító Dragon 6000 kilogramm terhet képes felvinni az űrbe.[6]
Repülések
[szerkesztés]Küldetés neve | Űrhajó száma[7] | Indítás dátuma[8] | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Dragon2 Pad Abort Test | C201[9] | 2015. május 6. | Az űrhajó személyszállító változatának első mentőrakéta tesztje. |
SpaceX Demo–1 | C204[10] | 2019. március 2. | Az űrhajó személyszállító változatának tesztrepülése a Nemzetközi Űrállomáshoz. |
Dragon2 In-Flight Abort Test | C205[10] | 2020. január 19. | Az űrhajó személyszállító változatának repülés közbeni mentőrakéta tesztje. Szuborbitális repülés. |
SpaceX Demo–2 | C206.1[10] | 2020. május 30.[11] | A SpaceX első emberes repülése a Nemzetközi Űrállomáshoz. |
SpaceX Crew–1 | C207[10] | 2020. november 16. | Az első emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz. |
SpaceX CRS–21 | C208[12] | 2020. december 6. | Az első CRS-2 utánpótlás küldetése a Nemzetközi Űrállomáshoz. |
SpaceX Crew–2 | C206.2[10] | 2021. április 23. | A második emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz. |
SpaceX CRS-22 | C209[12] | 2021. június 3. | A második Dragon 2 utánpótlás a Nemzetközi Űrállomáshoz. A fedélzetén volt két darab iROSA kitekerhető napelemtábla és az amerikai RamSat, valamint a brit SOAR nanoműholdak (CubeSat).[13] |
Tervezett küldetések[14] | |||
SpaceX CRS-2 (23-26) | 2021-2024 | További CRS utánpótlás küldetések. Commercial Resupply Services 2 (CRS-2)szerződés keretében. |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Clark, Stephen: SpaceX launches first in new line of upgraded space station cargo ships – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Harwood, William: SpaceX launches first Crew Dragon ferry ship – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Clark, Stephen: NASA astronauts launch from U.S. soil for first time in nine years – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Dragon Overview. SpaceX. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
- ↑ Parma, George: Overview of the NASA Docking System and the International Docking System Standard (PDF). NASA, 2011. március 20. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 30.) „iLIDS was later renamed the NASA Docking System (NDS), and will be NASA's implementation of an IDSS compatible docking system for all future US vehicles”
- ↑ SpaceX (angol nyelven). SpaceX. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ SpaceX Missions Summary (angol nyelven). SpaceX Info. [2021. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ SpaceX missions (angol nyelven). [2013. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Crew Dragon Abort Test Vehicle (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ a b c d e Crew Dragon (angol nyelven). skyrocket.de
- ↑ Stephen Clark: SpaceX’s Crew Dragon delivered to Cape Canaveral for first flight with astronauts (angol nyelven). https://spaceflightnow.com/, 2020. február 14.
- ↑ a b Dragon CRS-21,... CRS-29 (SpX 21,... 29) (angol nyelven). Gunter's Space Page. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Űrvilág.hu - Dragon és két szál ROSA. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ UNITED STATES COMMERCIAL ELV LAUNCH MANIFEST (angol nyelven), 2018. november 18.