Dolha
Dolha (Довге) | |||
Dolhai panoráma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Dolha község (2020–) | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1454 | ||
Irányítószám | 90154 | ||
Körzethívószám | +380 3144 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6790 fő (2001) | ||
Népsűrűség | 145,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 172 m | ||
Terület | 46,66 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.367500°N 23.286944°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 03″, k. h. 23° 17′ 13″48.367500°N 23.286944°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolha témájú médiaállományokat. |
Dolha (ukránul: Довге [Dovhe], oroszul: Долгое [Dolgoje], szlovákul: Dlhé) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Nevének eredete
[szerkesztés]Régi magyar neve Hosszúmező és mai neve is nyilvánvalóan a szláv dlhá (= hosszú) melléknévből származik.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre, a Dolha-patak és Borzsa folyó összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]1454-ben Nagh Dolha néven említik. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 14. századi eredetű falu, a Dolhay család egykori birtoka. 1454-ben királyi rendeletre helyezték át Bereg vármegyéből Máramarosba.
A Dolhai család 15. századi várkastélyát Mátyás hűtlenség miatt 1471-ben leromboltatta. Itt lepte meg 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel a gyanútlanul táborozó kurucokat. 1902-ben ma is álló kuruc emlékoszlopot állítottak a csatahelyre, a város főterére.
1751-ben a bádogkészítő üzem, 1760-ban a papírgyár, 1780-ban a szövöde, 1830-ban a vasgyár termelése indult meg, de mára csak az 1900-ban alapított fűrészüzem maradt meg. A falu egykor vashámorairól volt híres.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Dolhai járásának székhelye volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 3524 lakosából 2226 ruszin, 509 német, 383 magyar és 332 szlovák anyanyelvű volt.
Ma 6000 lakosából 200 (3%) a magyar.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 15. századi, gótikus eredetű, 1938-ban átépítették, ma már nem működik.
- Mai Teleki-kastélya a 17. században épült, 1712-ben bővítették, majd erődfallal és bástyákkal erősítették meg. Mai formáját 1798-ban nyerte el, ma elhanyagolva áll, egykori épületeinek egy részében tüdőkórház működik.
Képek
[szerkesztés]-
Templomok
-
Iskola
-
Kuruc emlékoszlop
-
Zsidó temető
-
Az egykori Teleki-kastély egyik bástyája a főút felől
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára (1914) ISBN 963 85683 3 X
- A Kárpátinfó a kárpátalja egykori vaskályhagyártásáról[halott link]
- A Beregi Múzeum, Vásárosnamény öntöttvaskályha történeti gyűjteménye és kiállítása