Ugrás a tartalomhoz

Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
TelepülésDombóvár
Cím7200 Dombóvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.
Építési adatok
Építés éve1928-29
Felhasznált anyagoktégla, beton, fa
Hasznosítása
Felhasználási területoktatás, nevelés
TulajdonosDombóvár város Önkormányzata
Alapadatok
AlaprajzL alakú
Egyéb jellemzők
Liftek számanincs lift az épületben
Nevezetességeiszobrok, emléktáblák, szekkók
Elhelyezkedése
Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (Dombóvár)
Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
Pozíció Dombóvár térképén
é. sz. 46° 22′ 30″, k. h. 18° 08′ 07″46.375047°N 18.135228°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 30″, k. h. 18° 08′ 07″46.375047°N 18.135228°E
Térkép
Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Katholikus Főgimnáziumnak helyet adó épület
Illyés Gyula emlékoszlop
Illyés Gyula grafitti a Szabadság utcában.


A Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium országosan 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb. Első elnevezése Katholikus Főgimnázium, majd Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium ill. Gőgös Ignác Gimnázium. Fennállása alatt mindössze öt igazgatója volt az iskolának. A továbbtanulási adatok alapján a tanintézet stabilan a második-harmadik helyet foglalja el Tolna vármegyében, a Garay Gimnázium után, általában fej-fej melletti versenyben a bonyhádi gimnáziummal.

Története

[szerkesztés]

Polgári kezdeményezésre a VKM engedélyezte, hogy Katholikus Főgimnázium létesüljön Dombóváron. A mai Belvárosi Iskola Szabadság utcai épületében 1913 szeptemberében 111 diák, köztük Illyés Gyula, kezdte meg tanulmányait. Az épület 1929-ig maradt használatban. 1921-ben történtek az első érettségi vizsgák. Ebben az évben vette fel az iskola a Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium nevet. 1927-ben dr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajánlatot tett egy új iskola építésére. A dombóvári iparosok közreműködésével 1928-ban Alpár Ignác vezetésével elkezdődtek az új épület kivitelezési munkálatai. 1929-ben már meg is történt az épület átadása. A harmincas, negyvenes években már 40-nél is több jelölt érettségizett évenként. 1948-ig az oktatás nyolc évfolyamon folyt. 1945-1948 között az iskola többször is nevet változtatott. Gőgös Ignác nevét viselte 1950. augusztus 31-től 1989. augusztus 31-ig. A vidéki tanulók helyzetét könnyítette hogy 1946-ban megnyitották a Gyenis Antal Népi Kollégiumot.[1] 1972-ben elkészült a 84 fős diákszálló is. 1978-ban beköltözhettek a lányok is az épületbe. A hatvanas években a létszám 600 fő fölé emelkedett, egy-egy évben négy-négy párhuzamos osztályban is tanultak gimnazisták. 1963. június 23-án volt az alapítás ötvenedik évfordulója. A tagozatos osztályok szerveződésének időszaka következett, először olasz és francia nyelvből, majd a francia nyelvet váltotta a német. Az érettségizők jelentős része felsőfokú tanulmányait műszaki egyetemeken, főiskolákon folytatta a fizika tagozatról. 1981-82-ben a tagozatos oktatást váltotta a fakultációs rendszer. Az iskola 1987-ben ünnepelte fennállásának 75. születésnapját. A tanintézmény az országban az elsők között kezdeményezte a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás bevezetését 1991 szeptemberében. A kilencvenes években speciális tantervű osztályok néven szerveződött újjá az oktatási rendszer. A matematika speciális tanterv szerinti oktatás eredményesen működött. Ezt váltotta az 1997-98-as tanévben a matematika-számítástechnika speciális tantervű csoport. Már a harmadik osztályban középfokú „C” típusú nyelvvizsgát tettek a német speciális tantervű csoport tanulói 1998-ban. 2004-ben nyelvi előkészítő osztállyal bővült az iskola palettája. A gimnázium általános tantervű, humán, testnevelés tagozatos csoportokat is indít. A testnevelés tagozat 2010-ben indult először. A diákok számára az intézmény változatos programlehetőségeket kínál.

Az intézmény vezetői

[szerkesztés]

Híres tanárai

[szerkesztés]

Híres öregdiákjai

[szerkesztés]

Alapítványok

[szerkesztés]
  • Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumért Alapítvány

Magánalapítványok

[szerkesztés]
  • Balázs György a legjobb matematikusért
  • Bárány Vera a legjobb lány tanulóért
  • Buda Imre természettudomány és idegen nyelv terén elért legjobb tanulmányi eredményért

Öregdiák Egyesület

[szerkesztés]

2017-ben jött létre az egyesület, segítendő: tehetséggondozást, versenyeztetést, jutalmazást, eszközvásárlást, felújítást, programok szervezését. Alapítók: 1987-ben a gimnáziumban érettségizett öregdiákok - dr. Szenyéri Zoltán iskolaigazgató és Tóth Tamás.

A gimnázium szobrai

[szerkesztés]

Vér Venczel,[5] Gelencsér József és Szanyi István mellszobrai épületen belül.

A gimnázium emléktáblái

[szerkesztés]

A gimnázium muráliái[6]

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A lányok egészen az ötvenes évekig csak magántanulóként tanulhattak.
  2. ↑ Gelencsér József bemutatása.
  3. ↑ A két világháború között Audi Sándor fakultatív eszperantó nyelvoktatást tartott a gimnáziumban, sok gimnazista ismerte meg általa az eszperantó nyelvet. Rendszeresen tartottak eszperantó bálokat is az intézményben. A Dél-dunántúli Regionális Alapítvány 2013-ban egy Zamenhof emléktáblát ajándékozott az iskolának.
  4. ↑ A Zamenhof tábla átadó ünnepsége.
  5. ↑ Vér Vencel bemutatása.
  6. ↑ A képek bemutatása a DomboPedia -án.
  7. ↑ Marcell György és Sarkantyu Simon: Secco

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Szenyéri Zoltán: 100 éves a Dombóvári Gimnázium - CD-ROM melléklettel - 2013
  • Takács Istvnné, Arcok Dombóvárról - 2000
  • Wessely Gábor, Polgármustra - dombóvári arcképvázlat - 2014

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dombóvári_Illyés_Gyula_Gimnázium&oldid=26519940”