Békés Sándor
| Békés Sándor | |
| Élete | |
| Született | 1940. augusztus 18. (84 éves) Tarcal |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
Békés Sándor (Tarcal, 1940. augusztus 18. –)[1] író, újságíró.[1]
Pályája
[szerkesztés]1958-ban érettségizett a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban.[1] Nagyszülei Dombóváron laktak. Az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásáért bíróság elé állították. Csupán megrovásban részesült ennek köszönhetően folytathatta gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után nyomdász szakmunkásvizsgát tett 1961-ben Budapesten.[1] Elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. Főiskolai tanulmányok: Janus Pannonius Tudományegyetem Főiskolai Kara (magyar-népművelés), Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Kara (vadgazdálkodási szakmérnök). 1960-1964 között betűszedő a pécsi Szikra Nyomdában,[1] 1964-1976 között a Dunántúli Napló szerkesztőségében munkatárs, majd főszerkesztő helyettes, 1976-tól a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának alapító stúdióvezetője, 24 évig főszerkesztője volt.[1]
Békés Sándornak fontos szerep jutott abban, hogy az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója igazi értékközvetítő, szellemi alkotóműhellyé vált. 1978-ban az országban elsőként elindultak a nemzetiségi műsorok, 1981-ben pedig a Sorstársak című rehabilitációs magazin. Emellett – kezdettől fogva – bátor, sokszínű dokumentumfilmek készültek a Pécs Stúdióban, amelynek alkotói a természet értékeinek bemutatását is fontosnak vélték. Az MTV Pécs számos alkalommal kapcsolódott be élő, országos körkapcsolásos műsorokba.[2]
1995-ben vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett.[1]
Főbb művei
[szerkesztés]Megjelent kötetei: Elbeszélések (Bp.1963) Áradás (Bp. 1966), Útközben (antológia, szerk., Pécs, 1969), Végtelen utakon (Bp. 1970), Épületek hitvallása (Pécs, 1971), Pécsbánya (riportok 1977), Őszi szivárvány (antológia, szerk., Pécs, 1978), Az első évtized (az MTV Pécsi Stúdiójának története Pécs, 1986), Húszévesek (A regionális televíziózás Magyarországon-on, 1996, Vadászetika (Bp. 1996), Lángoló határ (A délszláv háború, Pécs, 1999), Puskával, tollal (Vadásztörténetek, elbeszélések, Bp. 1999).
Filmjei: történelmi dokumentumfilmek: Hol vannak a katonák (1990-1992), Kéri Kálmán (1991), Jány Gusztáv (1993), Égi veteránok (1994), Hazatérés (gr. Bethlen István és Deseő László földi maradványainak hazaszállítása Oroszországból, 1994), Végtisztesség (A doni hős végleg hazatért, 1999).
Természetfilmek: Egy táj négy arca (1978), A Baláta-ősláp (1984), Őzek a város szélén (1992), A Kárpáti Nemzeti Park (1994), A Napisten szent állatai (1996). Televíziós sorozat: Alpok-Duna-Adria nemzetközi magazin (1978-1999).
Kitüntetései
[szerkesztés]- Kiváló Munkáért, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat
- KISZ Érdemérem
- Közbiztonsági Érem arany fokozat
- Munka Érdemrend[1]
- MTV Nívó- és Életműdíj
Somogy megye újságírói díja Baranya megye Közművelődési díja
- Magyar Lajos-díj
- SZOT-díj (1989)
- Honvédelemért I. osztálya
- Nimród-érem
- MÚOSZ Aranytoll (2008)[1]
- Köztársasági Elnöki Aranyérem (1999)[1]
Tisztségei
[szerkesztés]A Magyar-Román Baráti Társaság tagja, az MVSZ Baranya Megyei Szervezete és az Izrael Pécsi Barátainak Köre alapító tagja, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetének alelnöke, a Kulturális Tanács elnöke. A MÚOSZ elnökségének tagja, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének címzetes docense.
Titkosszolgálati tevékenysége
[szerkesztés]1976 és 1990 között szigorúan titkos állományú tisztként titkosszolgálati feladatokat látott el. „Munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemző, nagy politikai hozzáértésről tesz tanubizonyságot, komoly áttekintőképességgel rendelkezik. [...] Elvhű kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemző." – szerepel 1984-es minősítésében.[2] Archiválva 2023. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]Forrás
[szerkesztés]- Békés Sándor: Ünnep és gyász c. könyve - 2020
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- http://www.baranyanet.hu/kikicsoda/2001/b/bekes.htm Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ki Kicsoda a Hírközlésben; Ki Kicsoda 2000; Szakmai életrajz
- Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról.
- Tévékönyv 1985
- Gerner András: A mi képernyőnk. Underground Kiadó, Budapest, 2015.