Ugrás a tartalomhoz

Földi István (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földi István
Élete
Született1903. április 23.
Kézdivásárhely Magyar 1867-1918
Elhunyt1967. június 28. (64 évesen)
Dombóvár Magyarország

Földi István (Kézdivásárhely, 1903. április 23.Dombóvár, 1967. június 28.) pedagógus, író, lapszerkesztő, tankönyvíró.

Élete

[szerkesztés]

Erdélyben született. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, a Minoritarendi Főgimnáziumban érettségizett 1921-ben, majd Budapesten tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1929-től szülőföldjén – de már Romániában – kezdett tanítani. A történelmi változások során ismét magyar fennhatóság alá került Erdélyben 1941-től a székely vármegyék népművelését irányította.

A második világháború után Budapestre költözött családjával. 1946-ban a Tolna vármegyében letelepített székely gyermekeknek Tevelen iskolát szervezett Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. 1953-ban Dombóvárra került és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt.

Munkássága, irodalmi kapcsolatai

[szerkesztés]

1930-ban szerkesztésében jelent meg Sepsiszentgyörgyön a Délkelet című hetilap, 1931-től 1941-ig a Székelyföld című hetenként kétszer megjelenő újság. 1941-től 1944-ig Sepsiszentgyörgyön népművelési titkár s a Székely Nép című napilap főmunkatársa.

Több pedagógiai témájú írása jelent meg a szaklapokban. Fontosabb művei a Nemerefúvás (1937) és a Gábor Áron (1942) című regénye. Nagy jelentőségűek szociográfiai írásai is, például Századelő az udvartereken,[1] amely a Mádéfalvától a Dunántúlig című monográfiával együtt csak halála után jelent meg. Könyv formába rendezett önéletrajzi visszaemlékezése Székelynek születtem címmel 2014-ben került kiadásra szülőföldjén. Színműveket is írt, 1955-ben Kőrösi Csoma Sándor címmel írt színdarabot, amelyet a dombóvári gimnázium tanulói Gömöry József tanár rendezésében mutattak be.

Az erdélyi írókat szinte mind ismerte személyesen, de a háború után nem tudott kapcsolatot tartani velük, csak Tamási Áronnal találkozott néha. Igen meghitt barátság fűzte Domokos Pál Péterhez is.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Szülővárosában utcát neveztek el róla.[2][3]2007
  • Kerámia portréja megtalálható Dombóváron az Ivanich üzletház árkádjában a Dombóvári Pantheonban – 2012
  • Dombóváron könyvtárat neveztek el róla – 2018
  • Gábor Áron emlékezete; összeáll. Szőcs Géza; magánkiadás, Kézdivásárhely, 2007

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szerkesztette, sajtó alá rendezte Incze László Antal Árpáddal és Szabó Judittal (Kolozsvár, 2004)
  2. Háromszék: Négy utca nevet kapott (Kézdivásárhely)
  3. Google térkép: Földi István utca, Kézdivásárhely, Románia

További információk

[szerkesztés]
  • Földi István: Életem a XX. század kényszerútjain (háromszéki háborús zsebnapló)
  • Nemere-fúvás. Regény; Könyvbarátok Társasága, Cluj, 1937 (Erdélyi könyvesház)
  • Gábor Áron; Jókai Ny., Sepsiszentgyörgy, 1942
  • Felszabadulás. Színdarab; Minerva Ny., Kézdivásárhely, 1942
  • Mádéfalvától a Dunántúlig; szöveggond. Tamás Menyhért, szerk. Lovas Henrik; Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1987
  • Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia; szerk. Szabó Judit, Incze László, Antal Árpád; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004 (Kriza könyvtár)
  • Székely Tanintézet Tevelen. A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében; sajtó alá rend. Fábián Margit; Fábián Margit, Érd, 2016
  • Siculicidium. Madéfalvi veszedelem. Történelmi színjáték 5 részben; szöveggond. Szabó Imre; Földi István Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Dombóvár, 2018
  • Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2021 (Székely könyvtár)