Ugrás a tartalomhoz

Alsóvásárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolné Trhovište szócikkből átirányítva)
Alsóvásárd (Dolné Trhovište)
Alsóvásárd zászlaja
Alsóvásárd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
PolgármesterJaroslav Mrváň
Irányítószám920 61
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség610 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület10,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 25″, k. h. 17° 53′ 25″48.440278°N 17.890278°E
Alsóvásárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvásárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvásárd (szlovákul Dolné Trhovište, korábban Dolné Vašardice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Gellénfalu tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Galgóctól 9 km-re keletre fekszik. A Nyitrai fennsíkon, a Vásárdi patak (szk. Trhovištský potok) – a Radosna patak (szk. Radošina) mellékága – völgyében található a település.

Története

[szerkesztés]

A Pri plánkach, Rúbanice és Pasienky nevű dűlőkben a neolitikum korából való cserepeket és kőszerszámokat, míg a Turná dűlőben – légi fényképezés útján – állítólag objektumokat (sőt rondelt) is dokumentáltak. A Zlatárky dűlőben a felszíni leletek alapján a latén és római korban is éltek itt emberek, Fornószeg és Alsóvásárd között, a Galanovka patak jobb partján, a Kíčer vagy Kičír dűlőben pedig középkori település nyomaira bukkantak a 12-13. századból. Alapos régészeti kutatásuk azonban még várat magára. Az egyik ház udvarán – körülbelül 200 m-re délnyugatra a mai templomtól – 2 kelta sírt tártak fel a nagyszombati múzeum munkatársai.

1156-ban Vascard néven említik először.[2] Neve a magyar vásár főnévből származik.

1574-ben a Vásárdi és Tomaszeghi családok osztoztak a birtokon.[3]

Vályi András szerint "Alsó, ’s Felső Vasárd. 2 Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Bossányi, és több Urak, fekszik egygyik Pásztóhoz közel, és annak filiája; határbéli földgyeik termékenyek, szőlőhegyeik nagyok, és jók, piatzok Galgóczon, legelőjök szoross, fájok tűzre tsekély."[4]

Fényes Elek szerint "Alsó-Vásárd, Nyitra m. tót falu, Pásztó filial., 178 kath., 7 evang., 19 zsidó lak. Ut. p. Nagy-Ripény."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 623 lakosából 616 szlovák volt.

2011-ben 650 lakosából 633 szlovák volt.

2021-ben 610 lakosából 1 magyar, 1 (+2) ruszin, 591 (+6) szlovák, 7 (+1) egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században, román stílusban épült. Harangja 1761-ből származik.
  • Gellénfalui (szk. Jeleňová, korábban Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]

További információk

[szerkesztés]