Ugrás a tartalomhoz

Diószegi István (történész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Diószegi István (egyértelműsítő lap).
Diószegi István
Diószegi István 2008-ban
Diószegi István 2008-ban
Született1930. szeptember 20.
Szeged
Elhunyt2020. május 26. (89 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
A Magyar Történelmi Társulat elnöke
Hivatali idő
1991 – 1999
ElődBalogh Sándor
UtódKosáry Domokos
A Wikimédia Commons tartalmaz Diószegi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Diószegi István (Szeged, 1930. szeptember 20. – Budapest, 2020. május 26.[2]) magyar történész, 1991-től 1999-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Kutatási területe

[szerkesztés]

Főleg az Osztrák–Magyar Monarchia történelmével és diplomáciatörténettel foglalkozott.

Életpályája

[szerkesztés]

Az ELTE történeti könyvtárának munkatársa (1953–57), ezután az új és legújabb kori egyetemes történeti tanszéken tanár, majd tanszékvezető (1978–95), a BTK dékánja (1979–82), a Magyar Történelmi Társulat elnöke 1992–99-ben, a magyar–osztrák, magyar–francia, magyar–lengyel történész vegyesbizottság és az MTA történelemtudományi bizottsága, valamint az Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae és a Történelmi Szemle szerkesztőbizottsági tagja, kandidátus (1962), akadémiai doktor (1978) és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének a tagja.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után: 1878–1879. Budapest: Akadémiai. 1961. = Értekezések a Történeti Tudományok Köréből,  
  • Ausztria–Magyarország és a francia–porosz háború: 1870–1871. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Újkori és legújabbkori egyetemes történet: Nemzetközi kapcsolatok története: 1789–1914. Budapest: Tankönyvkiadó. 1966.  
  • Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Nemzetközi kapcsolatok története: 1789–1918. Budapest: Tankönyvkiadó. 1969.  
  • Hazánk és Európa. Budapest: Magvető. 1970. = Elvek és Utak,  
  • Két világháború árnyékában: Nemzetközi kapcsolatok története 1919–1939. Budapest: Gondolat. 1974.  
  • Nemzet, dinasztia, külpolitika. Budapest: Magvető. 1979. = Gyorsuló Idő,  
  • Hungarians in the Ballhausplatz: Studies on the Austro-Hungarian common foreign policy. Budapest: Corvina. 1983. = Corvina Books, ISBN 963-13-0933-9  
  • A magyar külpolitika útjai: Tanulmányok. Budapest: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-371-5  
  • Die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, 1871-1877. Wien: Böhlaus; Budapest: Akadémiai. 1985. ISBN 963-05-5036-9  
  • A nemzetközi politika története 1914–1939. Budapest: Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskola, Nemzetközi Politika Tanszék. 1985.  
  • A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. [Budapest]: Kossuth. 1987. = Népszerű Történelem, ISBN 963-09-3121-4  
  • Üllő és kalapács: Nemzetiségi politika Európában a XIX. században. Budapest: Magyarságkutató Intézet. 1991. = A Magyarságkutatás Könyvtára, 9. ISBN 963-8105-08-9  
  • A két világháború közötti időszak diplomáciatörténete, 1919–1939. Budapest: Ikva. 1992. = Korszerű Történelem Érettségizőknek És Felvételizőknek, ISBN 963-7757-06-6  
  • Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1883–1895. Bearb. von István Diószegi. [Budapest]: Akadémiai ny. 1993. ISBN 963-05-6365-7  
  • A hatalmi politika másfél évszázada, 1789–1939. Budapest: História; MTA Történettudományi Intézet. 1994. = História Könyvtár / Monográfiák, ISBN 963-8312-15-7  
  • Diószegi István – Galántai József – Sipos Péter: Háborúból háborúba, békétől békéig. 1914–1947. Összeáll., kieg., szerk. Szigeti László, térképek Bíró László. Budapest: Ikva. 1994. = Történelmi Kézikönyvtár, ISBN 963-265-033-6  
  • A kulisszák mögül…: A diplomácia története 1919-től 1939-ig. [Budapest]: Paginarium. 1996. = Diákkönyvtár Történelemből, ISBN 963-85390-2-X  
  • Bismarck és Andrássy: Magyarország a német hatalmi politikában a XIX. század második felében. Budapest: Teleki László Alapítvány. 1998. ISBN 963-03-6038-1  
  • A Ferenc József-i kor: Magyarország története 1849–1918. Budapest: Vince. 1999. ISBN 963-9192-28-7  
  • Bismarck und Andrássy: Ungarn in der deutschen Machtpolitik in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Németre ford. Albrecht Friedrich. Wien; München: Oldenbourg; Budapest: Teleki László Stiftung. 1999. ISBN 963-03-8262-8  
  • Egyetemes történeti szöveggyűjtemény, 1789–1914. Szerk. Diószegi István. Budapest: Korona. 2001. ISBN 963-9191-76-0  
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája, 1867–1918. Budapest: Vince. 2001. ISBN 963-9323-25-X  

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk

[szerkesztés]
  • Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára; szerk. Erdődy Gábor, Pók Attila; Korona, Bp., 2000
  • Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves; szerk. Háda Béla et al.; ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 2010
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diószegi_István_(történész)&oldid=26767795”