Medveczky Frigyes
| Medveczky Frigyes | |
 | |
| Született | 1855. július 31.[1] Buda |
| Elhunyt | 1914. augusztus 22. (59 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filozófus |
| Tisztsége | dékán (1900–1902, ELTE Bölcsészettudományi Kar) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (17/1-1-51)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medveczky Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medvedzei és kisbisztereczi Medveczky Frigyes (Buda, 1855. július 31. – Budapest, 1914. augusztus 22.) filozófus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Német nyelvterületen tudományos munkáiban névváltozata: Friedrich von Bärenbach.[3]
Pályája
[szerkesztés]Medveczky Árpád kapitány és Pintér Róza fia. Középiskoláit a fővárosban, az egyetemet külföldön végezte. 1882-ben a budapesti egyetemre rendkívüli, 1886-ban rendes tanárnak nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagjává, 1912-ben rendes tagjává választotta. A Magyar Filozófiai Társaság és a Felsőoktatásügyi Egyesület elnöke volt.
Munkái
[szerkesztés]- Herder als Vorgänger Darwins und der modernen Naturphilosophie (Berlin, 1877)
- Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. Historisch und kritisch dargestellt (Jena, 1877)
- Gedanken über Teleologie in der Natur. Ein Beitrag zur Philosophie der Naturwissenschaften (Berlin, 1878)
- Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie (Leipzig, 1879)
- Grundlegung der kritischen Philosophie (Leipzig, 1879)
- A nemzetközi jog elmélete Kant philosophiája szerint (Budapest, 1881)
- Die Socialwissenschaften. Zur Orientierung in den socialwissenschaftlichen Schulen und Systemen der Gegenwart. Kritisch und gemeinfasslich dargestellt (Leipzig, 1882; Friedrich v. Bärenbach néven jelent meg)
- Társadalmi elméletek az ókorban (Budapest, 1885; különnyomat a Budapesti Szemléből)
- Társadalmi elméletek és eszmények. Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődés-történetéhez. (Budapest, 1887)
- A normativ elvek jelentősége az etikában. (Székfoglaló. Budapest, 1889)
- Tanulmányok Pascalról. (Budapest, 1910)
- A római stoicizmus társadalomelméletei. (Székfoglaló. Budapest, 1913).
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Medveczky Frigyes három munkája a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában.
- Hell Judit: Medveczky Frigyes (Akadémiai Kiadó, 1995).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=88&layout=s
- ↑ Kozák Péter: Medveczky Frigyes, medvedzei és kisbisztereczi. Névpont.hu, 2013
