Medveczky Frigyes
| Medveczky Frigyes | |
 | |
| Született | Buda |
| Elhunyt | 1914. augusztus 22. (59 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filozófus |
| Tisztsége | dékán (1900–1902, ELTE Bölcsészettudományi Kar) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medveczky Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medvedzei és kisbisztereczi Medveczky Frigyes (Buda, 1855. július 31. – Budapest, 1914. augusztus 22.) filozófus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Német nyelvterületen tudományos munkáiban névváltozata: Friedrich von Bärenbach.[6]
Pályája
[szerkesztés]Medveczky Árpád kapitány és Pintér Róza fia. Középiskoláit a fővárosban, az egyetemet külföldön végezte. 1882-ben a budapesti egyetemre rendkívüli, 1886-ban rendes tanárnak nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagjává, 1912-ben rendes tagjává választotta. A Magyar Filozófiai Társaság és a Felsőoktatásügyi Egyesület elnöke volt.
Munkái
[szerkesztés]- Herder als Vorgänger Darwins und der modernen Naturphilosophie (Berlin, 1877)
- Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. Historisch und kritisch dargestellt (Jena, 1877)
- Gedanken über Teleologie in der Natur. Ein Beitrag zur Philosophie der Naturwissenschaften (Berlin, 1878)
- Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie (Leipzig, 1879)
- Grundlegung der kritischen Philosophie (Leipzig, 1879)
- A nemzetközi jog elmélete Kant philosophiája szerint (Budapest, 1881)
- Die Socialwissenschaften. Zur Orientierung in den socialwissenschaftlichen Schulen und Systemen der Gegenwart. Kritisch und gemeinfasslich dargestellt (Leipzig, 1882; Friedrich v. Bärenbach néven jelent meg)
- Társadalmi elméletek az ókorban (Budapest, 1885; különnyomat a Budapesti Szemléből)
- Társadalmi elméletek és eszmények. Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődés-történetéhez. (Budapest, 1887)
- A normativ elvek jelentősége az etikában. (Székfoglaló. Budapest, 1889)
- Tanulmányok Pascalról. (Budapest, 1910)
- A római stoicizmus társadalomelméletei. (Székfoglaló. Budapest, 1913).
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Medveczky Frigyes három munkája a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában.
- Hell Judit: Medveczky Frigyes (Akadémiai Kiadó, 1995).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Trinity College Library
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Kozák Péter: Medveczky Frigyes, medvedzei és kisbisztereczi. Névpont.hu, 2013
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánjai | |
|---|---|
Medveczky Frigyes (1900–01) · Medveczky Frigyes (1901–02) · Pauer Imre (1902–03) · Ballagi Aladár (1903–04) · Lóczy Lajos (1904–05) · Pasteiner Gyula (1905–06) · Hegedűs István (1906–07) · Lánczy Gyula (1907–08) · Asbóth Oszkár (1908–09) · Szinnyei József (1909–10) · Békefi Remig (1910–11) · Beke Manó (1911–12) · Fináczy Ernő (1912–13) Mágócsy-Dietz Sándor (1913–14) · Alexander Bernát (1914–14) · Petz Gedeon (1915–16) · Kövesligethy Radó (1916–17) · Goldziher Ignác (1917–18) · Angyal Dávid (1918–19) · Angyal Dávid (1919–20) · Haraszti Gyula (1920–21) · Siegescu Ferenc (1921–23) · Siegescu József (1922–23)
· Kuzsinszky Bálint (1923–24) · Áldásy Antal (1924–25) · |
