Delfin csillagkép
| Delfin csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Delphinus |
| Latin birtokos eset | Delphini |
| Rövidítés | Del |
| Rektaszcenzió | 20h 42m |
| Deklináció | 13° 48' |
| Területe | 189 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 69 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 70°-ig |
| Legfényesebb csillag | β Delphini (Rotanev) |
| fényessége | 3,63m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Delfin (latin: Delphinus) egy csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés]Ez a parányi csillagkép már a görögök óta delfinhez társul. Delfin mentette ki Areiónt, a dalnokot, mikor hajóján kalózok támadtak rá.
Más változat szerint a hajó legénysége lázadt fel, emiatt ugrott a tengerbe Arión.
Amphitrité egyszer elkeseredésében belevetette magát az Atlanti-óceánba. Ám egy delfin megmentette, és elvitte őt Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Hálából Poszeidón a csillagképek közé helyezte el a delfint.
Látnivalók
[szerkesztés]Csillagok
[szerkesztés]
A csillagkép két legfényesebb csillaga az α és a β Delphini.
- α Delphini - Sualocin: kékesfehér, negyedrendű, csillag, a Földtől való távolsága mintegy 240 fényév.
(7 csillagból álló társulás, a kapcsolat az A és a G között fizikai, a többi komponens között optikai.) - β Delphini - Rotanev: sárga színű, egy negyed- és egy ötödrendű komponensből álló kettőscsillag, a távolsága nagyjából 100 fényév. A felbontásához nagy nyílású távcső szükséges. (Öt csillagból álló társulás, csak az A és a B összetevők között fizikai, a többiek között optikai a kapcsolat.)
- γ Del: az egyik legszebb kettőscsillag az égen: egy 4,4 és egy 5,3 magnitúdós csillagból álló kettőscsillag, körülbelül 100 fényévnyi távolságra, kis távcsővel is szétválasztható. Ugyanebben a látómezőben található a Struve 2725 szoros csillagpár, amelynek az összetevői 7-, illetve 8 magnitúdósak.
- δ Del: negyedrendű, fehér színű óriás, a távolsága nagyjából 204 fényév.
- ε Del - Deneb Dulfim (A Delfin farka): negyedrendű, 360 fényév távolságra lévő, kékesfehér színű csillag.
- R Del: Mira-típusú változó, 285,5 napos periódussal 7,6 - 13,8 magnitúdó között változik a fényrendje.
A Sualocin-t és Rotanev-et visszafelé olvasva a Nicolaus Venator nevet adja, amely Niccolo Cacciatore latinosított neve. Így állítottak emléket az itáliai csillagásznak, aki a famulusa és utóda volt a Ceres kisbolygó felfedezőjének, Giuseppe Piazzinak, aki az itáliai Palermo Obszervatórium kutatója volt.
Az α, β, γ és δ Delphini által formált alakzat neve: Jób koporsója.
A ρ Aquilae 1992-ben áthaladt a Delfin csillagkép határán, és most benne tartózkodik, de a neve ettől nem változik meg.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]- NGC 6905 vagy Kék Villám-köd - planetáris köd
- NGC 6934 - gömbhalmaz
- NGC 7006 - gömbhalmaz
Irodalom
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Delphinus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl
