Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos | |
Degré Alajos 1854 | |
Született | 1819. január 6. Lippa |
Elhunyt | 1896. november 1. (77 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Degré Miklós |
Foglalkozása | ügyvéd, író, politikus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-3-25)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Degré Alajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Degré Péter, francia származású Temes megyei főorvos volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül.
Gyermekei Makón, majd Lippán születtek.[2][3] Degré Alajos egyetlen édestestvére, aki megérte a felnőttkort, Kádas Józsefné Degré Franciska (1812-1885) volt.[4] Féltestvére, Degré Ignác gyógyszerész, Degré Péter első feleségétől, Ludvig Zsuzsannától származott. Degré Alajos teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.
1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett. Már 1848 nyarán beállt honvédnek a Földváry Károly vezette önkéntes zászlóaljba. 1848. szeptemberétől huszárkapitány volt Móga János alatt, majd a Károlyi huszárezredben. 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. A turai csata heves harcaiban több sebet is kapott. Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália lett. 1867-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választotta, 1870. október 22-én Pest megye Vác kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott.
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]Degré Alajos feleségül vette nemes Koller Amália Anna (1837-1907) kisasszonyt,[5] nemes Koller Ignác (1796-1854) Pest városa községi és városi tanácsosa,[6] és Mayer Erzsébet (†1888) lányát.[7] A házasságukból született:
- Degré Erzsébet
- dr. Degré Miklós, jogász.
- Degré Katalin, akinek a férje Klauzál Gábor miniszternek a fia, ifj. Klauzál Gábor volt.
- Degré Etel.
- Degré Andor (1869-1939), pénzügyi miniszteri osztály tanácsos,.[8]
- Degré Éva, dr. Szendey Béla (1870-1939), ügyvéd, m. kir. főkormánytanácsos neje.[9]
- dr. Degré Lajos (1882-1915), jogtudor, pozsonyi egyetem tanára.[10]
Munkái
[szerkesztés]- Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844 (Először a Nemzeti Színházban 1844. február 12.)
- Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845 (Először a Nemzeti Színházban 1845. április 14.)
- Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846 (Először a Nemzeti Színházban, 1846. február 16.)
- Kedélyrajzok. Pest, 1847 (Novellák)
- Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853. Két kötet
- Degré Alajos Novellái. Pest, 1854
- Kalandornő. Regény. Pest, 1854. Két kötet
- Salvator Rosa. Történeti regény. Pest, 1855. Három kötet
- A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856. Két kötet
- Novellák. Pest, 1857
- Játékszíni emlékkönyv 1857-ik évre. A színművészet barátainak ajánlja Csiki György / Degré Alajos: Rendkívüli előadás. Vígjáték; Sauervein Ny., Győr, 1857
- Az ördög emlékiratai. Pest, 1860. Két kötet
- A száműzött leánya. Regény. Pest, 1865 (Újabb kiadása: 1906)
- A kék vér. Regény. Pest, 1870
- A nap hőse. Regény. Pest, 1870. Két kötet
- Itthon. Regény. Budapest, 1877. Két kötet
- Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. Budapest, 1878
- Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882. Két kötet
- Pártok és vezérek az Országházból; írta Egy volt képviselő; Révai, Bp., 1882
- Visszaemlékezéseim az 1848-9-ik év előtti, alatti és utáni időkből, 1-2.; Pfeifer, Bp., 1883-1884
- Így van jól! Víg regény. Budapest, 1887
- Blaues Blut; Hartleben, Wien, 1894 (Collection Hartleben)
- Visszaemlékezéseim; összeáll., szerk., bev., jegyz. Ugrin Aranka; Szépirodalmi, Bp., 1983 (Magyar századok)
Többi színdarabja előadási sorrend szerint a Nemzeti Színházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. június 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. november 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. október 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkívüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. augusztus 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. április 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. március 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. január 29.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM51169, Degré Alajos, 2018. szeptember 3.
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYQ-92D
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYQ-98S
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-694Q-GM4?i=390&wc=M6WV-VNL%3A101519101%2C101519102%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XXJ9-VFL?i=235&wc=M6WK-M23%3A101521901%2C101811001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-68YB-GT?mode=g&i=323&wc=M6W2-4TP%3A101519101%2C105983701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-68YY-TJ?i=327&wc=M6W2-4TP%3A101519101%2C105983701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XXJ9-JWS?i=236&wc=M6WK-M23%3A101521901%2C101811001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XKP9-XHX?i=798&wc=M6WL-MNL%3A101522301%2C107388201%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
- ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XXJ9-KG4?i=237&wc=M6WK-M23%3A101521901%2C101811001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Degré Alajos életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtárban (Magyar életrajzi lexikon 1000-1990)
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
- A Balközép Párt korábbi tagjai
- 48-as Függetlenségi Párt-tagok
- Márciusi ifjak
- Magyar írók
- Magyar jogászok
- Lippaiak
- 1819-ben született személyek
- 1896-ban elhunyt személyek
- Magyar Örökség díjas személyek
- Francia származású magyarok
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek