Csarada család
Elefánti Csarada család egy állítólag Bereg vármegyéből Nyitra vármegyébe származott család.
Származásukat a Charnavodai családtól feltételezték, mely szerint Charnavodai Gábor fia Mihály Nyitra vármegyében a nemespanni Bartha család egyik nőtagját vette volna feleségül.[1] Tőle származott fia Mihály, pani Bartha Mihály lelkész kérésére 1686-ban (?) I. Lipót királytól nemességet kapott,[2] amelyet Nyitra vármegyében 1687-ben Galgócon hirdettek ki.[3] Nemesi bizonyítványokat Nyitra vármegyétől 1826-ban Csarada János és József kaptak.[4]
Ezen Mihály Dávid László leányát vette feleségül, tőle származott unokája Pál, Kopcsányi Évát vette feleségül, aki révén Elefánton lett birtokos. Neki János fia a pozsony megyei Alsócsöllén lett birtokos. Csarada György királyi udvarnok, császári tanácsos Szomorfalván,[5] Lovászon, Körtvélyesen, Alsó- és Felsőelefánton[6] is birtokos volt. 1847-ben Csarada István Sarlóskán is birtokos volt.
A család címerét és családfa részletét Nagy Iván, Kempelen Béla, Siebmacher, Magyarország Címeres Könyve I. és Szluha Márton közölte.
Címerükben Kék alapon, zöld hármasdombon vérző török fejet átszúró szablyát tartó és három nyílvesszővel (szeggel ?) átlőtt, vértes kar található. Jobbra hatágú csillag, balra csökkenő félhold. Sisakdíszben növekvőn. Foszladék arany-kék és ezüst-vörös. Címerük a leírtak szerint azonos a Bartha és a Nigrini családéval.[7]
Kastélyaik
[szerkesztés]
- Felsőelefánton a kihalt Elefánty család kastélyát birtokolták.
Neves családtagok
[szerkesztés]
- Csarada János Pozsony vármegye jegyzője.
- Csarada György császári tanácsos,[8] ügyvéd.
- Csarada János (1850–1923) jogász, egyetemi tanár.
- Csarada Aladár nyitra járási gyám.
- Csarada Gusztáv (1864-1937) egyetemi tanár.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ennek ellentmondani látszik Nagy Iván i.m. VIII, 154.
- ↑ pontosabban Bartha Mihály saját családja és rokonai számára szerzett nemesség megerősítést.
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: II. kötet [Beökeös - Bülgözdy]. Pest: Friebeisz István. 1858. 103–105. o. ; Kempelen Béla: Magyar nemes családok I, 449-450; Borovszky Samu: Nyitra vármegye. 589; Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye és nemes családjai I, 93, 246, II, 195; Állítólag Esztergomi főkáptalan levéltárában, Prot. 32, 56 alatt megtalálható.
- ↑ Nyitra vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1826, 36.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 87.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 94.
- ↑ ŠA Nitra, Nobilitaria, Nigriny; Kántor Klára 1992: A nemesi genealógia forrásai a Nyitra vármegyei levéltárban. KEMLE 1992, 3-20.
- ↑ Budapesti Hírlap 1858/70.