Csarada János
| Csarada János | |
 | |
| Született | 1850. május 15.[1] Nyitra |
| Elhunyt | 1923. április 4. (72 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | jogász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csarada János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csarada Nepomuk János Gyula (Nyitra, 1850. május 15.[4] – Budapest, 1923. április 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, udvari tanácsos.
Élete
[szerkesztés]Csarada István földbirtokos és Marich Friderika fia. Keresztapja Marich Ágoston nagyoroszi plébános volt.
Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Egerben végezte, a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta. Egy fél tanévet, szemesztert a bécsi egyetemen töltött. Ezt követően ügyvédként működött. 1877-ben a magyar királyi kincstári jogügyek igazgatóságánál fogalmazó-gyakornok lett és 1878-ban jogtudori oklevelet nyert. Ekkor külföldi tanulmányútra ment. 1881 júniusában a tételes európai nemzetközi jogból, 1882 májusában pedig jogbölcseletből szerzett egyetemi magántanári képesítést. A második alapvizsgálati bizottságnak kezdettől fogva tagja volt. 1886-ban a jogi kar az államtudományi államvizsgálati bizottságba is beválasztotta. 1891 februárjában kinevezték egyetemi nyilvános rendkívüli tanárnak. 1891 októberétől József Ágost főhercegnek római jogi, magyar magánjogi, büntetőjogi, politikatörténeti, diplomáciai és nemzetközi jogi előadásokat tartott. 1903-1920 között, nyugdíjba vonulásáig nyilvános rendes tanár volt.
Művei
[szerkesztés]- A tengeri zsákmányjog elvei a háboruban. Budapest, 1882.
- A követek menedékjoga. Pápa, 1883.
- A nemzetközi jog története a legrégibb időktől a vesztfáliai békéig. Budapest, 1894.
- A tengeri zsákmányjog elvei. Budapest, 1899.
- A bölcseleti jog története. Budapest, 1900.
- A tételes nemzetközi jog rendszere. Budapest : Politzer, 1901. IV, 615 p.
- A tételes nemzetközi jog rendszere. Budapest, 1910.
- A mostoha című regényét a Magyar Ujság közölte.
- Csarada János digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02636.htm, Csarada János, 2017. október 9.
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ familysearch.org Nyitra r.k. keresztelési anyakönyv 1850 (16-án keresztelve)
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 288.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Faith Fülöp 1939: Híres nyitraiak. Nitra, 22.
