Ugrás a tartalomhoz

Csapody Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
zalalövői Csapody József
Született1689
nem ismert
Elhunyt1762. március 28. (73 évesen)
Nagyszombat,
Állampolgárságamagyar
Házastársaszentviszlói Deseő Mária
SzüleiCsapody István
Foglalkozásajogász, főszolgabíró
SablonWikidataSegítség

Zalalövői Csapody Ferenc (1689Nagyszombat, 1762. március 28.) Vas vármegye főszolgabírája, nagyszombati kerületi táblai ülnök, földbirtokos.

Élete

[szerkesztés]

A nemesi származású zalalövői Csapody család leszármazottja. Édesapja zalalövői Csapody István († 1703) törökverő katona, a zalalövői vár utolsó főkapitánya, zalai földbirtokos; édesanyja a tekintélyes osztopáni Perneszy család sarja, osztopáni Perneszy Zsófia (fl. 16511702) volt.[1] Anyai nagyszülei osztopáni Perneszy István (fl. 16471663), a zalalövői vár főkapitánya, földbirtokos és nyéki Rauch Zsuzsanna (fl. 1657) voltak. Az anyai nagyapai dédszülei osztopáni Perneszy Ferenc (fl. 16061651), Zala és Somogy vármegyék alispánja, országgyűlési követe, a lövői várkapitány, földbirtokos és szombathelyi Zombathely Zsófia asszony voltak.

1733-ban igazolta nemességét Vas vármegyében. Csapody Ferenc nagy gondot fordított a Somogy, Vas, Veszprém, Bars, Hont, Nyitra megyei Perneszy javak minél alaposabb felkutatására, és a lehetőség szerinti jogbiztosításra. Csapody Ferenc fivére, ifjabb István már 1701-ben utód nélkül meghalt. Az egyik leánytestvére, Csapody Mária (fl. 17101714), akinek a férje barkóczi Rosty László (fl. 17101730), Vas vármegye főszolgabírája, földbirtokos; egyik gyermekük, barkóczi Rosty Ferenc (17181790) királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, földbirtokos, aki szintén örökölt egy jelentős részét a Perneszy családnak a birtokait. A másik leánytestvére, zalalövői Csapody Katalin (fl. 1710-1728), akinek a férje, Gábor György (másképp szalapatakai Nagy György) (fl. 16871715), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos. A családi birtokok jelentős része valószínűsíthetően a legidősebb fiú, Csapody József kezébe került.[2]

1736 őszén osztopáni Perneszy Jusztina leánya, Vukovics Éva, Baranyay Pál özvegyeként Lövőn, Mindszenten, Hás- ságyon, Salomvárott, Felső- és Középsőbagodban, Hagyároson, Bessenyőben, Pölöske Szentmihályon, Récsén fekvő ingatlanait, mindazokat melyeket ténylegesen is birtokolt, s azokat is melyekre jogigényt formált, 2000 rajnai forintért Csapody Ferencnek zálogolta oly feltétel alatt, hogy a megvásárló Csapody azokat élete végéig birtokolhatja, de halála után mind az özvegy, mind pedig utódai a fenti összegért visszaválthatják. Jó rokonhoz illően rögzítette: a későbbiekben esetleg visszaszerzett javakat, miképpen a birtokokra szánt befektetéseket is, a visszaváltóknak meg kell téríteniük. E zálogjószágokon kívül Vukovics Éva Csapodynak örök jogon felvallotta magyarodi, istvándi pusztákon, Jakon fekvő részjószágait.[3]

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

Feleségül vette szentviszlói Deseő Máriát, szentviszlói Deseő Ferenc, földbirtokos és Gaiger Magdolna lányát. Apai nagyszülei szentviszlói Deseő Zsigmond, földbirtokos és nemes Gusich Zsófia voltak. Anyai nagyszülei jobbágyi Gaiger Miklós, földbirtokos és nádasdi Nádasdy Orsolya voltak; az utóbbinak a szülei nádasdi Nádasdy Boldizsár (fl. 16361664), Vas vármegye alispánja 1646 és 1656 között, országgyűlési követe 1659-ben, földbirtokos valamint tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya (fl. 1628) voltak. A házasságukból született:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 282. o.
  2. Boldogfai Farkas Ákos András. A Csapody család (zalalövői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 119.o.)
  3. Dominkovits Péter. ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1690-1790. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  4. Keresztelési bejegyezése Nagykosztolány, 1724.
  5. Halotti bejegyezése, Zalaegerszeg r.k., 1791. év.
  6. Franciscus Ludovicus Csapodi