Csonu (televíziós sorozat, 2010)
Csonu ( ) (전우) | |
Főcímképe | |
Műfaj | háborús film, dráma |
Író | I Unszang ( ) Kim Phildzsin ( ) |
Rendező | Kim Szanghi ( ) Szong Hjonuk ( ) |
Főszereplő | Cshö Szudzsong ( ) I Theran ( ) I Dokhva ( ) |
Végefőcím | Cshingujo ( ) |
Ország | Dél-Korea |
Nyelv | koreai |
Epizódok | 20 |
Gyártás | |
Részenkénti játékidő | kb. 55 perc részenként |
Sugárzás | |
Eredeti adó | KBS |
Eredeti sugárzás | 2010. június 19. – 2010. augusztus 22. |
Korhatár | |
Kronológia | |
Előző | The Great Merchant |
Következő | Freedom Fighter, Lee Hoe-young |
Kapcsolódó műsor | Comrades (1975) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csonu (hangul: 전우, Csonu, handzsa: 戰友, RR: Jeonwoo , ’Bajtárs’), angol címén Comrades vagy Legend of the Patriots, egy koreai dorama, a hasonló című, 1975-ben készült sorozat, a Comrades 2010-ben újraforgatott változata.[1] A koreai háború kitörésének 60. évfordulójára készítették, és 2010 júniusában kezdték el sugározni a dél-koreai KBS televíziós csatornán.[2][3] A sorozat tizenegy, a koreai háborúban harcoló katona történetét mutatja be.[4]
A rendező, Kim Szanghi ( ) kihangsúlyozta, hogy a sorozat nem Észak- és Dél-Korea ideológiájára, hanem sokkal inkább a hadviselt emberek mindennapos küzdelmeire fókuszál.[2]
Szereplők
[szerkesztés]Állami Hadsereg (Dél-Korea)
[szerkesztés]- Cshö Szudzsong ( ) – I Hjondzsung ( ) őrmester szerepében
- Kim Röha ( ) – Pak Ilgvon ( ) szerepében
- Im Vonhi ( ) – Kim Dzsunbom ( ) szerepében
- Pak Szanguk ( ) – Pek Szungdzsin ( ) szerepében
- Nam Szongdzsin ( ) – Jom Hadzsin ( ) szerepében
- Hong Gjongin ( ) – Jang Szanggil ( ) szerepében
- Rju Szanguk ( ) – Pak Csujong ( ) szerepében
- I Szunghjo ( ) – Csong Thekszu ( ) szerepében
- An Jongdzsun ( ) – Kim Bomu ( ) szerepében
- Csong Theu ( ) – Cshon Szongil ( ) szerepében
- I Dokhva ( ) – Pak Ung ( ) tábornok szerepében
- I Dzsuszok ( ) – Kim Dzsungszan ( ) szerepében
- I Cshejong ( ) – Cshö Danjong ( ) szerepében
- Ju Dain ( ) – ápoló szerepében
- Ko Inbom ( ) – tüzérkapitány szerepében
- Ju Hjonggvan ( ) – tüzér szerepében
- I Vonbal ( ) – vezérkari főnök szerepében
- Kim Gjucshol ( ) – zászlóalj parancsnok szerepében
Néphadsereg (Észak-Korea)
[szerkesztés]- I Theran ( ) – I Szugjong ( ) hadnagy szerepében
- Kim Mjongszu ( ) – Cshon Jongthek ( ) őrmester szerepében
- Csong Hithe ( ) – Voncshol ( ) őrmester szerepében
- Kim Hjedzsin ( ) – Jun Dzsongim ( ) szerepében
- Pak Csholho ( ) – kényszermunkatábor őre szerepében
- Ju Theung ( ) – kényszermunkatábor őrszázadosa szerepében
- I Dzsongjong ( ) – Néphadsereg dezertőre szerepében
- Cso Dzsevan ( ) – rohamosztagos szerepében
- O Jong ( ) – állambiztonsági ügynök szerepében
- Meng Szecshang ( ) – Kvon Oszong ( ) szerepében
- Cson Ingnjong ( ) – 2. számú mesterlövész szerepében
Gerillák
[szerkesztés]- I Inhje ( ) – Dzsonghva ( ) szerepében
- Ho Dzseho ( ) – Kangcshil ( ) szerepében
- I Dero ( ) – Tesik ( ) szerepében
- Kang Szongha ( ) – Cshonju ( ) szerepében
- Cshö Gonho ( ) – gerilla lövész szerepében
Civilek
[szerkesztés]- Pak Cshiljong ( ) – Kvon Oszong ( ) édesapja szerepében
- Pak Szuncshon ( ) – Kvon Oszong ( ) édesanyja szerepében
Történet
[szerkesztés]Alább a cselekmény részletei következnek! |
A sorozat története 1950. október elsején kezdődik, a dél-koreaiak átkelnek a 38. szélességi fokon, miközben az ENSZ repülőgépei Észak-Korea fővárosát, Phenjant bombázzák. A Koreai Néphadsereg (KN) elkezd kihátrálni a városból. I Hjondzsung ( ) őrmester (Cshö Szudzsong ( )) csapata élén bevonul a fővárosba, amit nem sokkal később az Állami Hadsereg (ÁH) el is foglal. Pak Ung ( ) dandártábornok (I Dokhva ( )) feladata, hogy megszervezze a kommunista fellegvár bevételét. Eközben, a KN egyik hadnagya, I Szugjong ( ) (I Theran ( )) és őrmestere Cshon Jongthek ( ) (Kim Mjongszu ( )) menekvésnek indul a széttördelt kommunista hadsereggel, és egyesítik erőiket a kínai katonák egyre növekvő csoportjával. I Szugjong ( ) hadnagy korábban viszonyban volt I Hjondzsung ( ) őrmesterrel, de az ideológiai különbségek miatt különváltak útjaik.
I ( ) őrmester első osztaga, az Eagle Company „otthon” pihen, amikor a déli katonák megtudják, hogy feléjük tart a Népi Felszabadító Hadsereg. A lövészárkok és erődítmények révén egy ideig sikeresen ellenállnak a milliósra duzzadt kommunista armadának, de elfogy a lőszer, így menekülésre kényszerülnek a főszereplők. Hamarosan hasonló indokból az egész dél-koreai haderő visszavonul (és velük együtt angolszász szövetségeik is, holott őket nem mutatják a sorozatban, csak néha bukkan fel egy-egy katona), mivel a kínai önkéntesek felülkerekednek rajtuk.
A sorozat mellékszálakon fut tovább, így szemtanúi lehetünk Pak ( ) tábornok megmentésének, akit egy dezertőr dél-koreai katona, Cshon Szongil ( ) (Csong Theu ( )) ejtett korábban foglyul. I ( ) őrmester és az újonnan előléptetett I ( ) százados egy konfliktus során farkasszemet néz egymással, és egyértelművé válik, hogy egymás iránti érzelmeik még mindig olyan erősek, hogy még az egymás elleni harc sem tudta elnyomni azt. Szongil ( ) bekerül a KN katonái közé. Hamarosan elnyeri névrokona, Cshon Jongthek ( ) őrmester rokonszenvét, aki szárnyai alá veszi a fiatal, ijedt katonát. I ( ) őrmester osztaga váratlanul kommunistaellenes szabadcsapatokkal találkozik, akik megmentik őket a járőröző kínaiaktól, majd összeszedik erőiket a gerillák rejtekhelyén, a Phungszan ( ) nevet viselő hegyen. Itt találkoznak a gerillák vezérének menyével, Dzsonghvával ( ) (I Inhje ( )). I ( ) őrmester és katonái a gerillák vendégszeretetét élvezik, majd Pak ( ) tábornok megmentése után a fáradt, megviselt katonák végre hazatérhetnek a támaszpontra.
I ( ) észak-koreai századost felettesei megfenyítik, amiért hagyta megszökni a dél-koreai katonai vezérkar egyik kulcsfontosságú emberét, Pak ( ) tábornokot, és lefokozzák: ismét hadnagy lesz. Jongthek ( ) őrmester komorc arca mögötti embersége elkezd megmutatkozni, amikor elkezdi egyengetni Szongil ( ) útját, és lovagias magatartást képvisel még ellenségeivel szemben is. Ez a súlyos ellentét közte, és alárendeltje, Voncshol ( ) őrmester között, aki vele szemben megveri gyávasága miatt Szongil ( )t, és nyíltan beszél I ( ) százados iránt érzett gyanújáról, miszerint a nő az ellenségnek dolgozik. Voncshol ( ) gyűlölete gyakorlatilag azon alapszik, hogy két testvérét is dél-koreai katonák ölték meg. A kommunisták speciális osztaga azt a parancsot kapja, hogy lőjjenek le minden észak-koreai és kínai dezertőrt; Szongil ( ) még jobban megundorodik a háborútól.
Pak ( ) tábornok arra kényszerül, hogy megmentőit ismét az ellenséges vonalak mögé küldje. Kiderül, hogy a tábor, ahol fogva tartották, igazából a kommunisták lőszer- és üzemanyagraktára. Az Eagle Company ismerte a területet. Azt a parancsot kapják, hogy kísérjenek el egy dél-koreai tengerészgyalogost, és fedezzék, amíg szabotálja az ellenséges utánpótláspontot, ugyanakkor Jang Szanggil ( ) közlegény (Hong Gjongin ( )) elhagyja őrhelyét, hogy megtalálja édesanyját, aki az egyik út menti faluban él. A csapat elkésik egy északiakkal vívott kisebb tűzharc miatt, és emiatt nem tudnak találkozni a tengerészgyalogosokkal. Emiatt a tengerészek egyedül szállnak partra, és valamennyit megölik az északi partvédők. Egyedül Cshö Danjong ( ) közlegény (I Cshejong ( )) éli túl, egy rendíthetetlen, és gyönyörű női katona, aki bujkálásnak indul nővére és katonatársa halála után.
Következményként I ( ) őrmester csapatát letartóztatják és ki akarják végezni őket fegyelemsértés vádjával. Egyedül Pak ( ) tábornok időszerű beavatkozása menti meg őket, kibújhatnak a halálbüntetés alól, ha elvégzik a szabotálást ők maguk. Halottnak kell tekinteni önmagukat amíg nem pusztítják el az utánpótlásraktárat. Ismét behatolva az ellenséges területre ismét igénybe veszik Dzsonghva ( ) és csapata támogatását, de a legtöbb gerillát az északiak Voncshol ( ) parancsára lemészárolják, és támaszpontjukat lerombolják. Cshon Szongil ( ) elkülönül elvtársaitól, és korábbi katonatársai elől bujkál, de azok végtére is rábukkannak, és undorodni kezdenek, amikor meglátják hogy északi egyenruhában van. Életét ugyanakkor meghagyják, mert segített a gerilla gyermekeknek elrejtőzni és túlélni a pincében, anélkül hogy az északiak rájuk találtak volna. Az Eagle Company felveszi az északiakkal a kapcsolatot, és elcserélik Szongil ( )t az északiak foglyára, Jang Szangil ( )ra, akit küldetésre végrehajtása közben fogtak el a KN katonái. Végtére I ( ) őrmestert és Cshö ( ) közlegényt foglyul ejtik, de megmenekülnek, és teljesítik megbízatásukat. Közelharc során Cshö Danjong ( ) találatot kap, és meghal I ( ) hadnagy által, de utolsó mozdulatával begyújtja a padlóra szórt puskaport, ami berobbantja az egész helységet. I ( ) hadnagy bennreked a robbanások közt, míg I ( ) őrmester csak szemtanúként szolgálhat a felrobbanó muníciók mellett. A robbanás hallatán Jongthek ( ) és Szongil ( ) visszatér a támaszpontra, és kétségbeesetten keresni kezdik I ( ) hadnagyot, akit meg is találnak, nekik köszönheti hogy harmadfokú égési sérülésekkel ugyan, de túléli a katasztrófát.
I ( ) őrmester csapata különválik, és az észak-koreaiak fogságába esik, akik egy kényszermunkatáborba küldik őket. A tábort egy államügynök kisasszony vezeti, Jun Dzsongin ( ), aki saját kénye-kedve szerint manipulálja foglyait. I Hjondzsung ( ) szintén megadja magát az északiaknak, abban a reményben, hogy foglyul esett embereivel együtt kiszabadulnak. I ( ) őrmester jobb keze, Pak Ilgvon ( ) őrmester (Kim Röha ( )) megbízatást kap, kinevezik az úgynevezett „autonóm osztag” (a Kapo koreai megfelelője) vezetőjének, és arra kényszerítik, hogy játssza el az áruló szerepét. A munkatábor vezetősége így akarja egymás ellen hergelni a déli foglyokat, a korábbi bajtársainak egy része megvetést tanúsít Pak ( ) őrmesterrel szemben, de I ( ) őrmester meg van győződve róla, hogy pusztán rákényszerítették. A tábor vezetői vérre menő ökölvívó mérkőzéseket rendeznek a foglyok között, elsősorban a saját szórakoztatásukra. Eközben, Pak Csujong ( ) közlegény (Rju Szanguk ( )), az első osztag orvosa északi színekben debütál, és tudásával hasznát veszik újdonsült katonatársai. Egyszer összeér tekintete Pak ( ) és I ( ) őrmesterekkel és búcsút int nekik. Az utolsó kettő, még szabadlábon lévő katona, Kim Bomu ( ) (An Jongdzsun ( )) és Csong Thekszu ( ) közlegény (I Szunghjo ( )) azon gondolkoznak, hogyan szabadíthatnák ki munkatáborban raboskodó csapattársaikat. A tábor igazgatónője megpróbálja rávenni I Hjondzsung ( ) őrmestert, hogy álljon át az északiakhoz. A katona úgy is tesz, mint aki átállna, de csak a csapattársai sorsa végett, hátha így ki tudja juttatni őket. A katona egy ízben emlékezteti a főnöknőt: „A háború nem csak egy játék, ahol legyilkolsz mindenkit. Az igazi küzdelem arról szól, hogy ember maradj, még úgy is, hogy fegyver van nálad.” Néhány ENSZ-hadifogollyal közösen az Államhadsereg katonái szökést terveznek. A bebörtönzött KN katonáknak a táborvezetők szabadságot ígérnek, ha megölik a dél-koreai folgyokat, de később rájönnek, hogy átverték őket, így összefognak azokkal, és közösen szöknek meg.
A frissen szökött hadifoglyok különválnak, a déliek (északi egyenruhába öltözve) a frontvonal felé veszik az irányt. I Szugjong ( ) hadnagy épp ekkor járőrözik az egyik hegységben, és egy jól célzott lövéssel eltalálja Csong Thekszu ( ) közlegényt, pontosabban a gerincét, aki egy életre lebénul deréktól lefele. Mikor visszaérnek a barátságos vonalak mögé, letépik vörös jelzéseiket, és fehér zászlót lobogtatnak. Az ÁH katonái azonnali megállásra szólítják fel a csapatot, és elvezetik őket. Csong ( ) közlegényt azonnal a kórházba viszik, míg a többieket (Pak Csujong ( ) közlegényt leszámítva, aki már az északiak szanitéce) fogdába viszik, kivallatni őket, attól félve, hogy a kommunizmussal szimpatizál némelyikük. Mint a legtöbb vallatásnál, az első osztag katonáinak semmi légteret nem hagynak, és folyamatosan azzal fenyegetik őket, ha nem vallanak, ki fogják végezni őket. I Hjondzsung ( ) a helyzetet látva (a vallató legnagyobb megdöbbenésére) azt vallja, hogy kommunista, és Észak-Koreának dolgozik. Pak Ung ( ) tábornok ismét beavatkozik, és megmenti a csapatot a haláltól. A katonákat szabadon engedik, és valahányat előléptetik.
Az első osztag ismét az Eagle Company részeként veti be magát a harcokba, és egy hidat kell megvédeniük minden áron. I ( ) hadnagy KN zászlóalja kapta azt parancsként, hogy foglalják el a hidat. Jongthek ( ) őrmester és Szongil ( ) közlegény szintén a helyszínen vannak, akárcsak Voncshol ( ). Újabb leszámolás kezdődik, Pak Ilgvon ( ) őrmester egy felderítő hadművelet során látomásokat tapasztal, és túl sokáig tartózkodik egy helyen. I Szugjong ( ) hadnagy végez vele, és néhány társával. Jongthek ( ) emberei megpróbálják elfoglalni a hidat, de sorra lekaszálják őket. A két Korea katonái addig lövik egymást, amíg mindkét fél ki nem merül. Bomu ( ) közlegény fogságba esik, akik átadják Voncshol ( )nak. Az amúgy is lobbanékony természetű északi katona értesül arról hogy az utolsó élő testvére is elhunyt a háborúban, így elönti a bosszúvágy, és elégtételt akar. A fegyvernyugvás közepette, kezeiben Bomu ( )-val, akinek a nyakához egy kést szorít, elindul a hídon. Jongthek ( ) könyörögve kéri, hogy ne tegye, és forduljon vissza. Voncshol ( ), akinek már elborult az elméje kárörvendően kivégzi a pórul járt, felettesének sírva könyörgő tizenéves dél-koreai katonát. Lőszer nélkül a dél-koreaiak tehetetlenek. Kim Dzsongszan ( ) hadnagy, a második hadtest vezetője közelharcban nekitámad Voncshol ( )nak, és megöli. A két harcban álló fél ezután egymásnak ront követve a két katona példáját. Vérfürdőt rendeznek az amúgy évszázadokig igenis nyugodt helyszínen. Cshon Szongil ( ) besokall, és a levegőbe lő – mivel ő senkire sem tüzelt, neki maradt lőszere, és teli tárakkal van felszerelve. Közli az egymást lekéselő katonákkal, ha nem hagyják abba a harcot, mindenkit lelő. Az egymással harcoló katonák csupán azt tudják felhozni indoknak, hogy „de hiszen háborúban állunk”. Ekkor érkezik meg a déli erősítés, és az északiak visszavonulnak. Eközben Pak ( ) közlegény, aki az északi hadsereg orvosa lett, lekezel egy sérült déli katonát, aki bár halálán van, lelövi a segítőkész ellenfelét. Az északi nem reagálja le, befejezi gyilkosának bekötözését, mielőtt a saját sebeivel foglalkozna. Észak-koreai egyenruhában hal meg.
Az első osztagot visszaküldik, hogy ismét ellássák magukat lőszerrel. Jongthek ( ) elengedi a hadkötelezettség alól Szongil ( )t. Egy észak-koreai tábornok megadja magát, és az Eagle Company feladata a kommunista vezetőt elkísérni a dél-koreaiak által ellenőrzött területekhez. I ( ) hadnagy magával viszi egy szintén mesterlövész társát, hogy megöljék az áruló tábornokot. Miközben rá vadásznak, megölik Pek ( ) őrmestert (Pak Szanguk ( )) is, az első osztag tagja felettese, I Hjondzsung ( ) őrmester karjaiban hal meg. Utolsó szavaival figyelmezteti I ( )-t, hogy az a nő ölte meg, utalva I Szugjong ( )-ra. Cshon Szongil ( ) civilnek próbálja álcázni magát, de eluralkodik rajta a paranoia, és gyanús viselkedése miatt elfogják a dél-koreaiak. Pak ( ) tábornok felajánlja neki, ha visszatér a frontvonalra déli egyenruhában, megbocsát neki. Ellenkező esetben viszont árulás vádjával hadbíróság elé kell állnia. Ezt Szongil ( ) elutasítja, mondván, hogy ő nem akar háborúzni, csak nyugodt életet akar élni, és magabiztosan kisétál a katonai támaszpont kapuján. Pár percig élvezheti csak a szabadságot, mert a katonai rendőrség elkapja, és a vesztőhelyre viszi. Az első osztagot bízzák meg a kivégzéssel, akik azonnal felismerik Szongil ( )t. I ( ) őrmester teljesíti a parancsot, és kivégzi az árulót. I Hjondzsung ( ) ezután átöleli a halott Szongil ( )t, egykori harcostársát, és könnyekben fakad ki.
A második szakaszt a mesterlövészek kiiktatására utasítják, és az első osztag megmaradt embereiből lett tizedesek saját osztagaikat irányítják. I ( ) hadnagy mesterlövész, és társa egyesével szedi le a délieket. Végtére bekerítik a két északi katonanőt, és megölik őket.I Hjondzsung ( ) karjaiba veszi még egyszer utoljára szerelmét, aki súlyos sérültként könyörög neki, hogy ölje meg őt, mert nem akar déli fogságba kerülni. A déli katona habozik, de I Szugjong ( ) fenyegetően felemeli puskáját, így I ( ) őrmester elsüti fegyverét, és véget vet a nő életének, majd sírva visszacipeli szerelme holttestét, és megkéri, hogy hadd égethesse el, mint a dél-koreai hősi halottakat szokták. Először megtagadják ezt, de végül megengedik neki.
I Hjondzsung ( )ot főtörzsmesterré léptetik elő, és megkapja a Koreai Köztársaság legnagyobb kitüntetését. Az osztag többi tagja (a lemészárolt tengerészgyalogosokkal együtt) szintén megkapja, posztumusz. I ( ) főtörzsőrmester ismét a frontra indul, ezúttal az újoncokkal, hogy részt vegyenek a 38. szélességi fok körüli állóháborúban, aminek majd a fegyverszünet vet véget csak. A sorozat úgy ér véget, hogy nem ejt szót arról, hogyan alakult később I Hjondzsung ( ) főtörzsőrmester sorsa.[2]
További szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ KBS World. [2010. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ a b c Korean War resurrected onscreen. Hancinema, 2010. május 13. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ 60 years later, filmmakers remember. Hancinema, 2010. április 1. [2010. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ Comrades (Drama - 2010). Hancinema