Kína hadereje

	Kína hadereje
Ország	Kína
Diszlokáció	Peking
	[ http://eng.chinamil.com.cn/; http://www.81.cn/; http://www.81.cn/?big=fan; Kína hadereje weboldala]
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.

Kína haderejének hivatalos elnevezése Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (egyszerűsített kínai: 中国人民解放军; hagyományos írásmóddal: 中國人民解放軍; pinyin: Zhōngguó Rénmín Jiěfàng Jūn; nemzetközileg használt angol elnevezése: Chinese People’s Liberation Army - PLA). Egyesíti magában az ország összes katonai erejét, így a szárazföldi haderőt, a légierőt, a haditengerészetet, a tengerészgyalogságot és a hadászati rakétaerőket. 1927-ben jött létre mint a Kínai Kommunista Párt katonai szervezete; 1946-ig Vörös Hadsereg volt a neve. Zászlaja és jelvénye tartalmazza a kínai 8-as és 1-es karaktereket (八一), utalva a hadsereg létrejöttének dátumára, az 1927. augusztus 1-jei nancsangi felkelésre. A Kínai Népköztársaság atomnagyhatalom.

Stratégiai célok

A kínai haderő stratégiai célja az ország területi egységének védelme, amibe Pekingben hosszú távon beleértik Tajvan egyesítését is az anyaországgal. Ennek azonban megkerülhetetlen akadálya az Egyesült Államok által Tajvannak nyújtott biztonsági garancia, amely nem zárja ki a nukleáris fegyverek alkalmazását sem egy kínai agresszió esetére.

A KNK megalakulása óta a kínai hadsereg négy jelentősebb fegyveres konfliktusban vett részt: az 1950-es évek első felében a koreai háborúban, 1962-ben az Indiával folytatott határháborúban, 1969-ben a Szovjetunióval folytatott határvillongásokban, 1979-ben pedig a Vietnámmal folytatott határháborúban.

A KNK 2017-ig nem állomásoztatott tartósan külföldön haderőt, egészen eddig nem is rendelkezett külföldi támaszpontokkal. Első katonai bázisát Dzsibutiban adta át.^[1]

Fegyveres erők létszáma

A kínai fegyveres erők létszámuk alapján a világ legnagyobb hadseregei közé tartoznak; a paramilitáris erők beszámítása esetén összesen mintegy 7 millió fővel a harmadik helyet foglalják el Irán és Vietnám után.

Aktív: 2 270 000 fő (ebből körülbelül 1 100 000 fő sorozott, 136 000 nő)
Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap
Tartalékos: 600 000 fő
paramilitáris 3 969 000 fő^[2]

A hadsereg létszámának a lakossághoz viszonyított aránya viszont így is alacsonynak számít (1000 lakosra 5,3 fő, míg Oroszországban 23,56, az Egyesült Államokban 9,46 fő).

Költségvetés

Kína nagy ütemben fegyverkezik.

2006-ban 14,7%-kal növelte hadi költségvetését.
2007-ben 17,8%-kal növeli hadi költségvetését.
2010-ben 7,5%-kal növeli hadi költségvetését.
2011-ben 12,7%-kal növeli hadi költségvetését.^[3]

A kínai katonai költségvetés 2006-ban meghaladta a 90 milliárd dollárt, amivel akkor a 6. helyet foglalta el a világban az USA (548,9 milliárd dollár), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán után. 2010-ben már a második helyen állt az Egyesült Államok után.^[4]

A haderők szerkezete

A kínai hadsereg öt fő ágazatból áll: a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő, a „második tüzérségi hadtest”, azaz a stratégiai nukleáris és rakétaegységek, valamint a katonai rendőrség („Népi Fegyveres Rendőrség”).

Zászlók:

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi hadserege
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rakétaosztaga
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg stratégiai támogatóegysége

Emblémák:

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg szárazföldi hadserege
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rakétaosztaga
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg stratégiai támogatóegysége

Szárazföldi haderő

Létszám 1 600 000 fő

Állomány

44 gyalogoshadosztály
9 harckocsihadosztály
17 gépesített lövészhadosztály
7 tüzérhadosztály
1 páncéltörődandár
10 repülődandár (melyből 2 dandár kiképző)
1 harcászati-hadműveleti rakéta dandár
1 hegyi dandár
3 légideszant-hadosztály
50 műszaki ezred
50 híradóezred

Felszerelés

7010 db harckocsi (59–I/–II, 79-es típus, 88-as típus, 96 és 98-as típus, 99-es típus)
1200 db közepes harckocsi (62 és 63-as típus)
5600 db páncélozott gyalogsági harcjármű
15 200 db tüzérségi löveg
2400 db rakéta-sorozatvető
321 db helikopter

Légierő

Létszám 420 000 fő

Állomány

100 vadászszázad
24 bombázószázad
60 közvetlen támogató század
24 szállító század

Összesen kb. 400 db repülőgép. A J–10, JH–7 és JF–17/FC–1 negyedik generációs vadászbombázó repülőgépeket Kína fejlesztette ki részben saját erőből, részben külföldi technológiákat alkalmazva.

A legújabb fejlesztése a J-31 Falcon Hawk ami egy ötödik generációs lopakodó vadászgép amit részben a saját fejlesztéseik részben a lopott amerikai F-22 Raptor és F-35 Lightning II fejlesztéseit alkalmazásával készült el. (jelenleg 2 prototípus épült belőle)^[5]

Felszerelés

1782 db harci repülőgép
294 db felderítő repülőgép
513 db szállító repülőgép
170 db helikopter

Haditengerészet

Bővebben: Kína haditengerészete

Létszám 250 000 fő

Hadihajók

3 db repülőgép-hordozó
68 db tengeralattjáró
21 db romboló
24 db fregatt
93 db járőrhajó
39 db aknarakó/szedő hajó
56 db deszanthajó
163 db vegyes feladatú hajó

Tengerészgyalogság

Létszám 10 000 fő

Állomány

3 gyalogoszászlóalj
1 gépesített zászlóalj
1 közepes harckocsizászlóalj
1 tüzérosztály

Felszerelés

60 db harckocsi
100 db páncélozott szállító jármű

Hadászati rakétaerők

Amerikai hadihajók elsüllyesztését szem előtt tartva fejlesztik a kínaiak rakétáik infravörös rendszerét. A Dongfeng-21 hatótávolsága 2150 km körül van, és becslések szerint jelenleg 100 darab áll szolgálatban. (DefenceTalk.com)

Csapásmérők

20 db hadászati rakéta
18 indító dandár
20 db DF–5A indító
20 db DF–4 indító
80 db DF–3A indító
50 db DF–21 indító

Nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró

1 db, 12 IL–1 indítóval

Jegyzetek

↑ Keresztes Imre: A sárkány prédái. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/14. (2021.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647
↑ Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 6.)
↑ http://www.guardian.co.uk/world/2011/mar/04/chinese-defence-spending-rise
↑ Archivált másolat. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
↑ Hollings, Alex: Counterfeit Air Power: Meet China's Copycat Air Force (amerikai angol nyelven). Popular Mechanics, 2018. szeptember 19. (Hozzáférés: 2019. május 26.)

Források, további információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Kína amerikai hadihajók ellen fejleszti rakétáit^{[halott link]} (Magyar Nemzet Online, 2007. május 18.)
2007. január 11-én a kínai hadsereg megsemmisített egy műholdat
A puha testű szuperhatalom (Index, 2011. július 1.) – áttekintés Kína haderejéről

[1] Keresztes Imre: A sárkány prédái. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/14. (2021.) szám, 32. oldal, ISSN 1217-9647

[2] Archivált másolat. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 6.)

[3] ttp://www.guardian.co.uk/world/2011/mar/04/chinese-defence-spending-rise

[4] Archivált másolat. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 13.)

[5] Hollings, Alex: Counterfeit Air Power: Meet China's Copycat Air Force (amerikai angol nyelven). Popular Mechanics, 2018. szeptember 19. (Hozzáférés: 2019. május 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Kína hadereje
Ország	Kína
Diszlokáció	Peking
[ http://eng.chinamil.com.cn/ http://www.81.cn/ http://www.81.cn/?big=fan Kína hadereje weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.