Coming out
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! | (2015 augusztusából) |
| LMBT témájú szócikkek |
|---|
 |
| Szexuális irányultság/identitás |
|
Homoszexualitás |
| Nemi identitás |
|
Transzneműség |
| Történelem |
| Társadalmi megítélés |
| Mozgalom |
|
Homofil mozgalom |
| Jog |
A coming out vagy coming-out angol kifejezés, magyarul előbújás, vagy néha önfelvállalás) arra utal, amikor valaki elmondja egy másik embernek, vagy nyilvánosan felvállalja, hogy leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű (LMBT).
Az angol kifejezés (ejtsd [kʌmɪŋ aʊt]) szó szerint „kijövetel”-t, „előjövés”-t, előbújást jelent (ti. a rejtőzködésből). Magyarítása (előbújás) napjainkban terjedt el, bár számos verzió felmerült ezelőtt is: többek közt az előjön, előrukkol, előhozakodik, felvállalja magát, színt vall, bevall, kiáll, bejelent stb. – bár ezek némelyike vonzatot is megkívánhat, amely megadja, mit mond el, ill. honnan jön elő.
A coming out kifejezés ritkábban átvitt értelemben (a szexuális irányultságtól és a nemi identitástól függetlenül) is használatos másfajta, népszerűtlen vagy kevéssé ismert tulajdonságok bevallására, például ha valaki ateista[1] vagy vegetáriánus.[2]
Indítéka
[szerkesztés]Az előbújásra leginkább azért van szükség, mert az LMBTQ embereknek is igényük van, vagy lehet arra, hogy családtagjaikkal, barátaikkal, ill. a kollégáik körében őszinték lehessenek, ne kelljen titkolózniuk, rejtőzködniük előttük, ne kelljen megjátszaniuk magukat és félrevezetniük azokat, akik fontosak számukra. Ennek elsősorban akkor jöhet el az ideje, amikor az érintett már aktív, életvitelszerű párkapcsolatot tart fenn valakivel a saját neméből, és egy párkapcsolat nehezen, vagy sehogyan sem eltitkolható volta miatt legkésőbb ekkor kénytelen az illető színt vallani, egyúttal a beismeréssel a partnerének és a vele való kapcsolatának is elfogadottságot szerezni. Az őszinteség hiánya és a kényszerű képmutatás nyomasztó hatású lehet az érintettekre, sok energiát felemészthet részükről és ronthatja egészségüket, teljesítőképességüket, munkabírásukat.
A „heteroszexuális feltételezés”
[szerkesztés]A mai társadalomban az emberek általánosan azt feltételezik, hogy mindenki heteroszexuális és/vagy cisznemű (a társadalmi neme egyezik a biológiai nemével), így a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer embereknek folyamatosan el kell dönteniük, hogy mely szituációkban és kiknek a hibás feltételezéseit akarják kijavítani, szexuális orientációjuk és/vagy nemi identitásuk közlésével. Minden új szituációban és minden új emberrel, akivel találkoznak, újra el kell dönteniük, hogy előbújjanak-e vagy ne. Sok LMBTQ személynek nehézséget okoz csak továbblépni és nem elmondani az igazat.
Kutatási eredmények
[szerkesztés]Annak ellenére, hogy egy 2010-es magyarországi kutatás során a megkérdezettek 85%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan szexuális irányultságát”, több mint 54%-uk mégsem bújt elő szüleinek. A megkérdezettek mindössze 17%-a bújt elő a munkahelyén és 82% számolt be arról, hogy heti rendszerességgel fordulnak elő magánbeszélgetésekben párkapcsolati témák. Ebből adódóan 59%-uk került már olyan helyzetbe, hogy hazudott munkahelyén párja neméről.[3]
Lehetséges pozitív és negatív hatásai
[szerkesztés]Ritkán lehet megjósolni, hogy egy efféle bejelentés milyen hatással lesz a másikra és a két ember kapcsolatára, mennyit nyernek és mennyit veszítenek vele, ezért többnyire igen nehéz meghozni ezt a döntést. A két ember személyes kapcsolata legalább olyan fontos, mint a célszemély vallási, világnézeti felfogása.
A coming out jó esetben lebonthatja a távolságtartás miatt létrejött falakat, és mélyebb barátság forrása lehet. Rossz esetben azonban értetlenséget, haragot, elhidegülést szülhet, előfordulhat becsmérlés, bántalmazás, vagy akár egyszer s mindenkorra kitagadhatják az érintettet.[4]
Mérlegre kell tenni, melyik megoldás lehet vállalható hosszú távon: a jó kapcsolat, amely színlelésre épül, vagy pedig az őszinteség, amely küzdelemmel és kockázattal jár. Nincs egyetemes recept rá, mikor érdemes a coming outhoz folyamodni: ez messzemenően az egyéni tényezőktől függ.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Maqbool, Aleem. „The stigma of being an atheist in the US”, BBC, 2014. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ Yonan, Joe. „A former omnivore comes out as vegetarian”, The Washington Post, 2013. március 5. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
- ↑ [A Háttér Társaság a Melegekért és az MTA Szociológiai Intézet közös “Az LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége 2010” c. kutatása.]
- ↑ Ott a küszöb, lépd át! (interjú)
További információk
[szerkesztés]- Ez vagyok én – a Budapest Pride honlapja az előbújásról
- Összefoglaló az előbújásról
- Ezt olvasd el, mielőtt „előbújsz” a szüleidnek – Tudd, mire számíts
- Személyes beszámolók a coming outról. YouTube (a Meleg szemmel videósorozat 33. része)
- Beszélgetés Fischer Eszter pszichológussal Meleg a gyerekem?! című tanácsadó könyve kapcsán. YouTube (a Meleg szemmel videósorozat 70. része)
- Melegnek lenni elsősorban titok (Nádasdy Ádám cikke a Népszabadságban, 2001. június 30.)
- Cikkgyűjtemény coming outra készülőknek
- Hogyan fogadhatod segítőkészen, ha gyermeked elmondja, hogy meleg?
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Betty Fairchild és Nancy Hayward: Most, hogy tudod. Útmutató meleg és leszbikus fiatalok szüleinek (Göncöl Kiadó, Budapest, 2002)
- Szenteh Natália: És ha a te gyereked lenne homoszexuális? (Masculus Kiadó, Budapest, 2005)
- Fischer Eszter: Meleg a gyerekem?! (Saxum Kiadó, Budapest, 2010) – ismertető