Nyitragaráb
| Nyitragaráb (Chrabrany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1291 | ||
| Polgármester | Jana Macková | ||
| Irányítószám | 955 01 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 927 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 159 m | ||
| Terület | 7,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 08′ 30″48.533333°N 18.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 08′ 30″48.533333°N 18.141667°E | |||
| Nyitragaráb weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragaráb témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitragaráb (1899-ig Chrábor, szlovákul Chrabrany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban emberi település volt a területén. A régészek a volútai kultúra maradványait és a hallstatti kultúra urnás sírjait tárták fel itt. A régészeti kutatások szerint helyén a 9. században korai szláv település állt.
A mai falut 1291-ben "Hrabor" néven említik először. 1326-ban a király megerősítette a nyitrai káptalan itteni birtoklását.[2] 1335-től a Ludányi nemzetség garábi ágának birtoka volt. 1687-ben az Erdődyek lettek a földesurai. 1869-ben a Strummer család szerezte meg. 1715-ben 19 adózó háztartása volt. 1753-ban 67 család élt itt. 1787-ben 48 házában 383 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 416 lakossal, akik mezőgazdasággal, főként cukorrépa termesztéssel foglalkoztak, mások a közeli nagybirtokokon dolgoztak. 1902-ben a falu egy nagy tűzvészben leégett.
Fényes Elek szerint "Chrabor, tót falu, Nyitra vgyében, Tapolcsán mellett: 438 kath., 13 zsidó lak. – Van termékeny földe; sok és jó réte. F. u. Jezerniczky, sat."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 656, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 773 lakosából 758 szlovák volt.
2011-ben 763 lakosából 741 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült. Építtetője Erdődy József és felesége voltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236556165
- ↑ Györffy György 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 390; Vágner: Nyitrai káptalan, 387.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
|  | |
