Ugrás a tartalomhoz

Cholnoky László (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Cholnoky László (egyértelműsítő lap).
Cholnoky László
Élete
Született1879. július 11.
Veszprém
Elhunyt1929. április 21. (49 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
HázastársaSebestyén Mária
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Cholnoky László témájú médiaállományokat.

Csolnokosi Cholnoky László (Veszprém, 1879. július 11. – Budapest, 1929. április 21.) író.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

A nemesi származású csolnokosi Cholnoky család sarja. Apja csolnokosi Cholnoky László (1835-1901), köz- és váltó-ügyvéd, Veszprém város kiérdemelt tiszti főügyésze és zombathfalvi Zombath Krisztina (1842-1934).[1][2] Az apai nagyszülei csolnokosi Cholnoky Ferenc (1808-1876), Veszprém város tiszti orvosa és Reviczky Karolina (1809-1882) voltak.[3][4] Az anyai nagyszülei zombathfalvi Zombath Antal, győri ügyvéd és sághi Sághy Leopoldina voltak. Viktor és Jenő öccse. Apja harminckét éven át Veszprém tiszti felügyelője, így családja biztos anyagi háttérrel rendelkezett. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, utána Budapesten beiratkozott a Kereskedelmi Akadémiára, de tanulmányait hamar abbahagyta, rövid ideig titkár volt a Magyar Királyi Államvasutaknál, majd huszonhét éves korától csak az írásból élt. Eleinte újságíróskodott is, de az 1920-as években már csak szépirodalommal foglalkozott. Írásait a Magyar Géniusz, a Vasárnapi Ujság, a Nyugat és számos napilap közölte.

Sokat éjszakázott, az alkohol rabja, majd hajléktalan lett. Hajnóczy mellett az egyike azon magyar íróknak, akik szinte orvosi precizitással, de szépirodalmi szinten tudták ábrázolni az alkoholfüggőség mindennapi poklát. Magányos volt, nem járt olyan helyekre, ahol írótársaival találkozhatott volna. Írásaiban sokszor előfordul az öngyilkosság, amely szinte előrevetíti sorsát.

Egy nappal halála előtt felkereste Tersánszky Józsi Jenőt:

„A fröccsöket lehajtottuk, Cholnoky valami olyan tekintettel, mint a gyönge visszfény verődik vissza az üvegről, kézfogás után megölelt és megcsókolt. Sohasem tette ezt! Ezzel elrohant.” (Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan.)[5]

Az Újpesti vasúti hídról[6] (vagy egyes források szerint a Margit hídról[7]) a Dunába vetette magát.

Néhány műve franciául és olaszul is megjelent.

Bibliográfia

[szerkesztés]
Cholnoky Viktor és Cholnoky László emléktáblája Budapest IX. kerületében

Életében megjelent kötetei

[szerkesztés]
  • Bertalan éjszakája. Novellák; Táltos, Bp., 1918 MEK
  • Piroska (regény, 1919) MEK
  • Oberon és Titánia. Regény; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek)
  • Mi az igazság? A magyar irodalom és a zsidóság; Garai Ny., Bp., 1920
  • Mefisztotelesz vendége; Érdekes Újság, Bp., 1921 (Legjobb könyvek)
  • Pillangók. Elbeszélés; bev. Laczkó Géza; Pán, Bp., 1921 (Pán könyvtár)
  • A szerelem betegei (regény, 1922)
  • Régi ismerős (regény, 1921) MEK
  • Ingovány (regény, 1922)
  • Régi ismerős; Genius, Bp., 1922 (A regényírás művészei)
  • Kísértetek. Regény és elbeszélések; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei) MEK
  • Tamás. Egy vergődő lélek története. Regény; Kellner és Kiss Törekvés Ny., Bp., 1929 MEK

Posztumusz kötetek

[szerkesztés]
  • Prikk mennyei útja. Válogatott elbeszélések; összeáll., utószó Galsai Pongrác; Magvető, Bp., 1958MEK
  • Piroska; sajtó alá rend., utószó Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Magyar elbeszélők)
  • Szokatlan vendégség. Novellák; összeáll., utószó Nemeskéri Erika; Noran, Bp., 1998 (Ködlovagok) ISBN 9639048267
  • Bertalan éjszakája. Budapest, Osiris Kiadó, 1999 /Millenniumi Könyvtár/ ISBN 9633795826 MEK
  • Piroska (hat regény). Budapest, Noran Kiadó, 2000 (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963925981X
  • Bertalan éjszakája. Budapest, Népszabadság, 1999 /Népszabadság Könyvek/ ISBN 9789639709287
  • Búzakalász. Zsidó tárgyú novellák zsidó kulturális térben; összeáll., jegyz., utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2016 (Múlt és Jövő klasszikusok)
  • Fekete szárnyak. Kisregények, novellák; vál. Géczi János, utószó Egressy Zoltán; Művészetek Háza., Veszprém, 2022.

Szakirodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky László
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Lászlóné Zombath Krisztina
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferenc
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cholnoky Ferencné Reviczky Karolina
  5. ↑ Idézi Domokos Mátyás: Utószó. In Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Budapest, 1999
  6. ↑ Domokos Mátyás: Utószó. In Cholnoky László: Bertalan éjszakája. Budapest, 1999.
  7. ↑ Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, 1976

Források

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk

[szerkesztés]
  • Wirágh András: A háló és az olló. Cholnoky László írásstratégiái és publikálási gyakorlata, 1900–1929; I.T.E.M. Alapítvány–Kijárat, Budapest, 2022
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cholnoky_László_(író)&oldid=26659049”