Ugrás a tartalomhoz

Vargha Kálmán (irodalomtörténész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Vargha Kálmán (egyértelműsítő lap).
Vargha Kálmán
Született1925. január 21.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1988. szeptember 14. (63 évesen)[1][2][3]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
SírhelyeFarkasréti temető (2/4-1-6)[5][6]
Sablon • Wikidata • Segítség

Vargha Kálmán (Budapest, 1925. január 21. – Budapest, 1988. szeptember 14.) irodalomtörténész, kritikus, bibliográfus, az irodalomtudomány kandidátusa (1967).

Életpályája

[szerkesztés]

1952-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar – német - könyvtár szakán, ahol ezt követően tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. 1949-1952 a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tisztviselője. 1956-tól 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, a Bibliográfiai Osztály vezetője volt. 1953-59-ben az Irodalomtörténet segédszerkesztője. Főszerkesztője volt A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című sorozatnak. Pályakezdő tanulmányaiban, bírálataiban, amelyek az Újhold mellett a Diáriumban, a Sorsunkban, a Tiszatájban és a Vigiliában jelentek meg, ott érezni Rónay György tudatosan vállalt példamutatását.

Az Irodalomtudományi Intézetben fejezte be a Móricz Zsigmond és az irodalom (1962) című művét, amelyért 1967-ben kandidátusi fokozatot kapott, és azt az írói portrét (1967), amely az Arcok és vallomások sorozatban látott napvilágot. Ezzel párhuzamosan kapcsolatot tartott a szépirodalmi könyvkiadással, és antológiákat, szöveggyűjteményeket állított össze. 1964-től megint jelentkezett kritikákkal, majd Albert Zsuzsával és Rónay Györggyel jelen volt egy azóta országosan népszerűvé vált műfaj, az egy-egy műalkotást elemző-kommentáló Miért szép? (előbb rádiós, majd utóbb kiadói) sorozat megszületésénél, kibontakoztatásánál. Ez az irodalmi kalandozás visszahatott irodalomtörténet-írói munkásságára is. Juhász Gyuláról írt kismonográfiája (1968), majd Gelléri Andor Endrét (1973) és Berda Józsefet (1982) bemutató kötetei az élet és az alkotások kölcsönhatásának a megmutatásával mutatják be az írókat. De a szélesebb irodalomtörténeti folyamatokra kitekintő, huszadik századunk prózaíróit elemző tanulmánykötete, az Álom, szecesszió, valóság (1973) is a művek mély ismeretét tükrözik. További kutatásaiban , Tömörkény Istvánnal, Móra Ferenccel, Zilahy Károllyal és Török Gyulával foglalkozott.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond és az irodalom, tanulmány (1962)
  • Móricz Zsigmond alkotásai és vallomásai tükrében (Budapest, 1967)
  • Juhász Gyula, kismonográfia, (Budapest, 1968)
  • Miért szép? A világirodalom modern verseiből, szerkesztő (Rónay Györggyel) (1970)
  • Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok a huszadik századi magyar prózaírókról (Budapest, 1973)
  • Berda József alkotásai és vallomásai tükrében, (Budapest, 1982[Mj. 1])
  • Gelléri Andor Endre alkotásai és vallomásai tükrében (1973)
  • Gelléri Andor Endre kismonográfia (Budapest, 1986)
  • Rónay György: A hajós hazatérése, (Rónay György válogatott versei, válogatta, szerkesztette, életrajzot írta: Vargha Kálmán, 1986)
  • Csáth Géza válogatott művei (válogatta, szerkesztette, Budapest, 1987, posztumusz megjelenés: Korok és pillanatok, 1995.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Rába György: Búcsú V. K.-tól (Élet és Irodalom, 1988. 39. sz.)
  • Rónay László: In memoriam V. K. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987-88)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A Magyar Életrajzi Lexikonban 1973 van feltüntetve.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 5.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b VIAF-azonosító
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. augusztus 5.
  5. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  6. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989. 471 o.
  • Magyar életrajzi lexikon Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o.
  • Magyar irodalmi lexikon Főszerkesztő: Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai Új Lexikona Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon Főszerkesztő: Markó László. Budapest, 2007
  • Új magyar irodalmi lexikon Főszerkesztő: Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vargha_Kálmán_(irodalomtörténész)&oldid=26760978”