Chernel-kert Arborétum
| Chernel-kert Arborétum | |
 | |
| Erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) az arborétumban | |
| Elhelyezkedése | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Kőszeg |
 Chernel-kert Arborétum
Pozíció Kőszeg térképén
| |
 é. sz. 47° 23′ 09″, k. h. 16° 31′ 50″47.385833°N 16.530556°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 09″, k. h. 16° 31′ 50″47.385833°N 16.530556°E | |
| Általános adatok | |
| Alapítás ideje | 1896 |
| Alapítója | Chernel István |
| Fenntartó | Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság |
| Típusa | arborétum |
| Terület | 2,5 ha km² |
| Fajok száma | több mint 300 növényfaj |
| Chernel-kert Arborétum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chernel-kert Arborétum témájú médiaállományokat. | |
A Chernel-kert Arborétum Kőszegtől nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. Baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be.
A kert előtti emlékművet 1931-ben állították; Chernel István portréját Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész faragta meg.
Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek. A 2. világháború után államosították, és gazdálkodóknak adták bérbe. A pusztulástól végül Horváth Ernő, a Vas Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese mentette meg; az 1965-ben a múzeum birtokába került. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, és a nagyközönség számára is megnyitották. A kertet Retkes József tervei alapján rekonstruálták.
A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően területe 1972-re 2,5 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják.
Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták, és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő–Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették.
2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be.
2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornay Endre András kőszegi szobrászművész munkája.
Egyéb intézmények
[szerkesztés]A kertben az arborétum mellett madárvédelmi mintatelep is működik.
Az emlékmúzeum Chernel István és Bechtold István munkásságát mutatja be. A múzeum mellett szabadtéri kiállítást is berendeztek. A rokokó udvarházban működik az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságának Vas megyei irodája. A részlegesen megtekinthető madárkórházban ápolják az egész Dunántúlról érkező sérült madarakat.
Az arborétum fái
[szerkesztés]A park legértékesebb fái a kínai aranyfenyők (Pseudolarix amabilis), amik mellett áll itt néhány hatalmas luc- (Picea abies) és jegenyefenyő (közönséges jegenyefenyő, Abies alba), atlaszcédrus és andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo) is.