Kámoni arborétum
| Kámoni Arborétum | |
 | |
| Elhelyezkedése | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Szombathely |
 Kámoni Arborétum
Pozíció Szombathely térképén
| |
 é. sz. 47° 15′ 17″, k. h. 16° 36′ 29″47.254610°N 16.608020°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 17″, k. h. 16° 36′ 29″47.254610°N 16.608020°E | |
| Általános adatok | |
| Alapítója | dr. Saághy István |
| Típusa | arborétum |
| Terület | 27 hektár km² |
| Fajok száma | 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta |
| Gyűjtemények | Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteménye |
| Kámoni Arborétum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kámoni Arborétum témájú médiaállományokat. | |
A kámoni arborétum (intézményként: Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétum) [1] Szombathely belterületén található. Területe 27 hektár, amelyen mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta él. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.
Története
[szerkesztés]Kámon egykor önálló falu volt, ma már Szombathelyhez tartozik. Az 1860-as években a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. A terület birtokosa, Sághy Mihály kezdte meg a terület kialakítását, ám a tervszerű kertépítést csak az 1890-es években kezdte el fia, Saághy István,[2] aki rendkívül tehetséges kertépítő volt. A területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fásszárút telepített az arborétumba, amelynek közel a fele örökzöld volt. A második világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeként a park mára visszanyerte eredeti értékeit. Manapság a kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal.
A gyűjtemény
[szerkesztés]Az arborétum területén mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található meg. A fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisa, és az oktatásban is jelentős szerepet tölt be. A gyűjtemény kiemelt egységei a korábbi fenyőnemesítési és -magtermesztési kutatásokhoz kapcsolódó fenyőültetvények mellett a rododendrongyűjtemény (mely ma már több mint 300 fajtából majd 3000 példányt mutat be), a legalább 100 fajt, illetve fajtát tartalmazó magnóliagyűjtemény, a japán juharok számtalan fajtája, de érdemes a különböző babérok faj- és fajtagazdagságát is megemlíteni. Egyedülálló a magyar növénynemesítők fajtáinak gyűjteménye. Fontos tájképi elem a gyűjteményes kertet 30 évig alakító és a kutatásokat irányító Bánó István erdőmérnök által kialakított tó- és csatornarendszer.[3]
A tervszerű fejlesztés eredményeképpen A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők közel negyven változatán túl – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók. Gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható. Az arborétum kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon.
Képgaléria
[szerkesztés]
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ korábban: NAIK ERTI Kámoni Arborétum
- ↑ Családnevét apjától eltérő helyesírással használta.
- ↑ A szombathelyi Kámoni Arborétum története röviden. kamoniarboretum.hu (Hozzáférés: 2015. január 20.) (php) arch A weboldal szerint az információk az alábbi forrásból származnak: Kámoni Arborétum, 2013, ERTI-Kámoni Arborétumért Egyesület, Szerk.: Szendi Zsuzsa; a történeti fejezeteket írták: Mátyás Csaba, Somkuthy Ferenc, Szendi Zsuzsa, Tóth József.