Bánó István (erdőmérnök)
| Bánó István | |
| Született | 1917. január 15. Nemescsó |
| Elhunyt | 1995. november 19. (78 évesen) Kiszsidány |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bánó István (Nemescsó, 1917. január 15. – Kiszsidány, 1995. november 19.) erdőmérnök, fenyőnemesítő, a hazai erdészeti kutatás kiemelkedő személyisége. Munkája nyomán több hazai arborétum jött létre vagy újult meg.
Tanulmányai
[szerkesztés]Érettségi bizonyítványt Kőszegen szerzett, majd Sopronban teológiát tanult. Tanulmányait nem fejezte be, átjelentkezett a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára, ahol 1943-ban szerzett erdőmérnöki oklevelet.[1] Gyakornoki munkáját Szombathelyen végezte.
Szakmai tevékenysége
[szerkesztés]1951-től tevékenyen részt vett a Szombathely-Kámoni Erdőgondnokság megszervezésében. Szakmai tevékenységéből kiemelkedő jelentőségű a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatómunkája, melyet a Kámoni arborétumban végzett. Részt vett az erdőmérnök hallgatók oktatásában, főként a fenyőnemesítés és az egzótafajok telepítése témaköreiben. 1953-tól részt vett az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) munkájában, ahol a fenyőtermesztéssel kapcsolatban új elveket fogalmazott meg, nevezetesen hogy
„a fenyőtermesztés egyik kulcskérdése a jó minőségű és jó származású szaporítóanyag ellátás, a nemesítési lehetőségek gyakorlati hasznosítása.”[1]
Gyakorlati tapasztalatait és új szemléletét szakkönyvekben adta ki.[2][3][4]
Munkájának legfontosabb eredménye a Kámoni arborétum fejlesztései, beleértve a fanemesítési kutatómunkája mellett a kert jellegzetes tó- és csatornarendszerének kialakítását is. Ezen kívül fontos szerepe volt a Gerecsében található Agostyáni Arborétum 1955 és 1962 között folyó telepítési munkálataiban is. Nemeskéri Kiss Miklós, Barabits Elemér és Galambos Gáspár erdőmérnökökkel együttműködésben végezték a tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat, mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe .[5]
Érdekességek
[szerkesztés]- 1957-ben állítólag az 1956 októberi eseményekre való megemlékezésképpen tujasort ültetett, melynek elrendezése az október 23. dátumra utalt. Egyesek szerint ez Magyarország legkorábbi 1956-os emlékműve.[6]
- 2012-ben a Kámoni Arborétumnál tölgyfa szobrot emeltek a tiszteletére.[6]
- Bánó István fia és unokája is örökölte a növények szeretetét, egy kertészeti vállalkozást vezetnek.[7][8]
- Kiszsidányi hétvégi telkén magán rododendronkertet hozott létre, melyben mintegy 70 faj és fajta egyedei nyílnak; a kert, mely ma is a család tulajdonában áll, a májusi fővirágzás idején nyílt napokon, illetve előzetes bejelentkezés mellett látogatható.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bánó István. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
- ↑ Bánó István, Szepesi László, Szederjei Ákos, Bencze Lajos, Szőnyi László, Keresztesi Béla, Mátyás Vilmos (1962). „Erdészeti kutatások 1962/1-3.”.
- ↑ Bánó István, Márkus László, Mátyás Vilmos, Szász Tibor, Tóth Béla, Papp László, Járó Zoltán (1968). „Erdészeti kutatások 1968/1-3.”.
- ↑ Bánó István, Retkes József (1965). „A Kámoni Arborétum”.
- ↑ www.webshark.hu, Webshark Ltd. -: Agostyáni Arborétum. Vértesi Erdő Zrt. Vadászati Iroda. [2016. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
- ↑ a b alon: Szobrot kapott a Kámoni Arborétum: Bánó István nevéhez főződik az első 1956-os emlékmű. alon.hu - hírportál Szombathelyről. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
- ↑ Bánó kertészet. banokert.atw.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
- ↑ Bánó Kertészet - Kertépítés (tervezés, kivitelezés, utólagos gondozás), kerti tó, öntözőrendszerek telepítése, térkövezés - Kiszsidány. vasicegek.hu. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. 92. old.