Ugrás a tartalomhoz

Chemins de Fer du Nord

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chemins de Fer du Nord
Típusközlekedési társaság
JogelődNamur and Liege Railway
Alapítva1845. szeptember 10.
Megszűnt1938
JogutódSNCF
SzékhelyPárizs
Iparágvasúti közlekedés
Formarészvénytársaság
LeányvállalataiCompagnie du Nord - Belge
A Wikimédia Commons tartalmaz Chemins de Fer du Nord témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Chemins de fer du Nord[1][2][3][4] (franciául: Compagnie des chemins de fer du Nord vagy CF du Nord), gyakran egyszerűen csak Nord társaságként emlegetik, 1845 szeptemberében Párizsban alapított vasúti közlekedési vállalat volt. Tulajdonosai voltak többek között a francia de Rothschild Frères, a londoni N M Rothschild & Sons, Charles Laffitte és Edward Blount, valamint Jean-Henri Hottinguer báró.[5] 1868-ban bekövetkezett haláláig James de Rothschild báró volt a vállalat elnöke a megalakulástól kezdve.

Története

[szerkesztés]

Egy 1845. szeptember 10-én kelt királyi rendelet a CF du Nordnak koncessziót adott a Párizstól Valenciennes-ig és Lille-ig tartó vasútvonal építésére, amelyhez Dunkerque és Calais, valamint a Creil-től Saint-Quentin-ig és Fampoux-tól Hazebrouck-ig tartó vonalak kapcsolódtak. A társaság által Párizsban épített Gare du Nord pályaudvarról a Párizs-Lille-vasútvonal észak felé, Belgium felé vezetett, és 1846-ban csatlakozott Amiens, Douai és Lille felé, Douai-ból pedig Valenciennes-be vezetett egy mellékvonal. 1842-ben Lille és Valenciennes már csatlakozott a belga vasúthálózathoz.[6] 1842-ben az új vonal lehetővé tette, hogy vonattal lehessen utazni Párizsból Brüsszelbe és tovább.

A hálózatot a következő években gyorsan bővítették:[6]

A hálózat 1853-ban
Vasútvonal Megnyitás éve
Párizs–Lille-vasútvonal 1846–1859
Douai–Valenciennes-vasútvonal 1846
Longueau–Boulogne-vasútvonal 1847–1848
Creil–Jeumont-vasútvonal 1847–1855
Lille–Fontinettes-vasútvonal 1848–1849
Arras–Dunkirk-vasútvonal 1848–1862
Amiens–Laon-vasútvonal 1857–1867
Creil–Beauvais-vasútvonal 1857
HautmontMons-vasútvonal 1858
Chemin de Fer de la Somme 1858
BusignySomain-vasútvonal 1858
Párizs–Hirson-vasútvonal 1860–1871
LensOstricourt-vasútvonal 1860
ChantillyCrépy-en-Valois-vasútvonal 1862–1870
Lille–Tournai-vasútvonal 1865
Boulogne–Calais-vasútvonal 1867
Rouen–Amiens-vasútvonal 1867

Verseny

[szerkesztés]

A CF du Nord terjeszkedési lehetőségeit más társaságok korlátozták: a Chemins de fer de l’Ouest délnyugaton, a Chemins de fer de l’Est pedig keleten. Azzal, hogy 1860 és 1871 között megnyitotta a Párizsból Soissons-on és Laon-on keresztül Hirsonba vezető vonalat, a CF du Nord megvédte keleti határát a CF de l'Est terjeszkedésével szemben. A CF de l'Est elődjének, a Chemins de fer des Ardennes-nek a tulajdonában lévő, Creil és Beauvais közötti vonal koncesszióját 1855-ben elcserélték a Nord koncessziójára a Laon-Reims vonalra.[5]

1937-ben a CF du Nord-ot a többi fő vasúttársasághoz hasonlóan államosították, és a Société nationale des chemins de fer français (SNCF) részévé vált.

Tevékenység

[szerkesztés]

1926-ban a CF du Nord a brit Southern Railway-vel közösen rendszeres személyszállító luxusvonatot indított Golden Arrow/Fleche d'Or néven Londonból Párizsba. Négy konténert használtak az utasok poggyászának szállítására. Ezeket a konténereket Londonban vagy Párizsban rakodták be, és a doveri vagy calais-i kikötőkbe szállították, az Egyesült Királyságban pőrekocsikra, Franciaországban pedig a "CIWL Pullman Golden Arrow Fourgon of CIWL" kocsikra helyezték.[7]

A művészetekben

[szerkesztés]

1855-ben Rothschild báró megbízta Edouard Baldus fényképészt, hogy készítsen egy fotósorozatot a Boulogne-sur-Mer és Párizs közötti vasútvonal különböző nevezetességeiről. A fényképekből egy albumot készítettek Viktória királynő és Albert herceg számára, az abban az évben tett franciaországi látogatásuk emlékére. Az album a Windsori kastélyban található Királyi Levéltár fotógyűjteményében tekinthető meg.

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bulletin of the International Railway Congress Association, Vol. 26, p. 39 (1912).
  2. Hollingsworth, Brian (2000). The Illustrated Directory of Trains of the World, p. 49, Salamander Books, MBI, Osceola. ISBN 0-7603-0891-8.
  3. The Railway Age, Vol. 39, p. 688, Wilson Company. (1905).
  4. French locomotive built in 1846 Archiválva 2013. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben at National Railway Museum website. Retrieved 28 July 2013
  5. a b Joanne, Adolphe. Atlas historique et statistique des chemins de fer français (francia nyelven). Paris: L. Hachette, 21–22. o. (1859) 
  6. a b Direction Générale des Ponts et Chaussées et des Chemins de Fer. Statistique centrale des chemins de fer. Chemins de fer français. Situation au 31 décembre 1869 (francia nyelven). Paris: Ministère des Travaux Publics, 146–160. o. (1869) 
  7. Lewandowski, Krzysztof (2014). „Czechoslovak activity to prepare European norms for containers before the Second World War” (PDF). Acta Logistica 1 (4), 1–7. o. DOI:10.22306/al.v1i4.25. ISSN 1339-5629.