Tournai
Tournai | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Belgium | ||
Régió | Hainaut (tartomány) | ||
Székhely | Tournai | ||
Polgármester | Christian Massy (PS) | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám | 069 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 69 554 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 319 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 24 m | ||
Terület | 213,75 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 36′ 20″, k. h. 3° 23′ 17″50.605556°N 3.388056°EKoordináták: é. sz. 50° 36′ 20″, k. h. 3° 23′ 17″50.605556°N 3.388056°E | |||
Tournai weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tournai témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tournai (hollandul Doornik) belga város Vallóniában, Hainaut tartomány fővárosa, a Tournai-i egyházmegye püspöki székvárosa. Belgium legnagyobb területű városa.
Fekvése
[szerkesztés]Tournai a flamand alföld déli peremén, az Escaut (Schelde) folyó partján fekszik, Brüsszeltől 85 km-re nyugatra és Lille-től 25 km-re keletre.
A név eredete
[szerkesztés]A név eredete valószínűleg gall; turno gall nyelven dombot jelentett.
Története
[szerkesztés]Az első században a várost Turris nerviorum, később a negyedik században Turnacum és Turnaco néven említették.
Városrészei
[szerkesztés]- Ere,
- Saint-Maur,
- Orcq,
- Esplechin,
- Froyennes,
- Froidmont,
- Willemeau,
- Ramegnies-Chin,
- Templeuve,
- Chercq,
- Blandain,
- Hertain,
- Lamain,
- Marquain,
- Gaurain-Ramecroix,
- Havinnes,
- Beclers,
- Thimougies,
- Barry,
- Maulde,
- Vaulx,
- Vezon,
- Kain,
- Melles,
- Quartes,
- Rumillies,
- Mont-Saint-Aubert,
- Mourcourt és
- Warchin.
Látnivalók
[szerkesztés]Az óváros egy része a kulturális világörökség része — kérdéses, hogy ez a „Lyukas híd” elbontása után is így marad-e.
- Notre-Dame-székesegyház - a világörökség része
- Musée des Beaux-Arts (szépművészeti múzeum)
- Musée d'Histoire Naturelle de Tournai (természettudományi múzeum)
- La Maison Tournaisienne (néprajzi múzeum)
Egyedi különlegessége volt a Pont des Trous (Lyukas híd), Európa egyik legutolsóként fennmaradt középkori vízi városkapuja, ami évszázadok óta a város egyik szimbóluma volt a Scheldt folyó fölött. A folyó két partján egy-egy vaskos torony áll. Közöttük egy három csúcsívvel tartott kőhíd vezetett át a tetején pártázatos gyilokjáróval. Az építmény a kereskedőváros belső védelmi rendszerének részeként a 13-14. század fordulóján épült ki:
- a bal parti torony 1281-ben,
- a jobb parti 1304-ben,
- a híd 1329-ben.
A középső ívet a második világháború elején felrobbantotta a brit hadsereg. 1948-ban, amikor újjáépítették,a hajók kedvéért kissé megnagyobbították a belső ívet. A 2000-es években a híd az 1984 óta tervezett Szajna-Scheldt-összekötés akadályává vált. Az Európai Unió ezzel a beruházással kívánja a nagy teherszállító hajók számára átjárhatóvá tenni Északnyugat-Európa folyórendszereit úgy, hogy a szajnai francia kikötők tengeri kijáratot kapjanak. 2019. január 28-án a városi önkormányzat az erős helyi civil tiltakozás ellenére megszavazta a Lyukas híd lebontását. Márciusban azt is bejelentették, hogy a hidat nem azonnal építik újjá, hanem később döntenek sorsáról. A hidat 2019. augusztus 6-án lebontották.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Zsuppán András: Lebontották Európa egyik utolsó vízi városkapuját