Ugrás a tartalomhoz

Canicattì–Szirakúza-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Canicattì–Siracusa-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Caltanissetta–Syrakus
Dieseltriebwagen im Bahnhof Ragusa
Dieseltriebwagen im Bahnhof Ragusa
A Canicattì–Szirakúza-vasútvonal útvonala
Hossz:257 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Canicattì–Szirakúza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Catania felől
Aragona Caldare felé
161,0 Canicattì 463 m s.l.m.
kisvasút Naro felé 1958-ig
163,3 Delia személyforgalom 2002-ig[1] 363 m s.l.m.
170,8 Campobello-Ravanusa 295 m s.l.m.
Favarotta sz. forgalom 2002-ig[1] 130 m s.l.m.
189,8 Santa Oliva sz. forgalom 2002-ig[1] 77 m s.l.m.
kisvasút Agrigento felől 1958-ig
199,8 Licata m s.l.m.
Licata(alter Bahnhof)
Licata Porto
210,7 Falconara 25 m s.l.m.
223,7 Butera sz. forgalom 2002-ig[1] 82 m s.l.m.
korábbi útvonal 1977-ig
236,1 Gela
Lentini Diramazione felé
239,2 Gela ANIC
245,0 Gela Lago 14 m s.l.m.
250,0 Dirillo sz. forgalom 2002-ig[1] 17 m s.l.m.
255,0 Acate 102 m s.l.m.
265,3 Vittoria 170 m s.l.m.
273,1 Comiso 169 m s.l.m.
286,7 Donnafugata 286 m s.l.m.
Genisi sz. forgalom 2002-ig[1] 457 m s.l.m.
306,2 Ragusa átszállás Siracusa felé 1949-ig 514 m s.l.m.
Kehrtunnel Ragusa
315,0 Ragusa Ibla 300 m s.l.m.
325,8 Modica 298 m s.l.m.
335,5 Scicli 95 m s.l.m.
345,8 Sampieri 54 m s.l.m.
355,7 Pozzallo 17 m s.l.m.
364,1
365,6
Ispica 73 m s.l.m.
359,9 Rosolini 109 m s.l.m.
A18
352,6 San Paolo sz. forgalom 2002-ig[1] 35 m s.l.m.
A18
344,4 Noto 65 m s.l.m.
korábban Pachino felé 1986-ig
A18
337,9 Avola 54 m s.l.m.
328,8 Cassibile sz. forgalom 2002-ig[1] 29 m s.l.m.
326,7 Fontane Bianche 2008 óta
321,2 Santa Teresa Longarini sz. forgalom 2004-ig[2] 16 m s.l.m.
korábbi Siracusa–Ragusa 1956-ig
Messina felől 1998 óta
Siracusa Marittima
312,2 Siracusa m s.l.m.
korábbi vonal Messina felé 1998-ig

A Caltanissetta-Gela-Syracuse-vasútvonal egy normál nyomtávolságú vasútvonal Szicíliában. A Baccarini-törvény alapján épült 1886 és 1893 között.[3]

Ragusa és Ragusa Ibla vasútállomások között egy spirális alagút található, hogy leküzdjék a két állomás közötti jelentős magasságkülönbséget. Ez az egyetlen megfordítható alagút a világon, amely egy városfejlesztés alatt húzódik.[4]

A Pozzallo vasútállomás a legdélebbi állomás Olaszországban a Noto-Pachino-vasútvonal bezárása óta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h Impianti FS. In: I Treni Nr. 246 (März 2003), S. 8.
  2. Impianti FS. In: I Treni Nr. 267 (Februar 2005), S. 6–7.
  3. Tabelle B, Nummer 18 L. 29 luglio 1879, n. 5002, wikisource (IT)
  4. Eisenbahnatlas Italien und Slowenien. Schweers und Wall. Aachen 2010. ISBN 978-3-89494-129-1, S. 111; Tim Parks: Italien in vollen Zügen. München 2014. ISBN 978-3-88897-971-2, S. 241–244.

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Rete Ferroviaria Italiana, Fascicolo linea 159
  • Piero Muscolino: Le ferrovie della Sicilia sud-orientale (= Trasporti su rotaia 3). Calosci, Cortona 1979.
  • Romualdo Giuffrida: Lo Stato e le ferrovie in Sicilia (1860–1895) (= Storia economica di Sicilia. Bd. 8). Sciascia Editore, Caltanissetta u. a. 1967.
  • Giuseppe Barone: Le vie del Mezzogiorno. Storia e Scenari. Donzelli, Roma 2002, ISBN 88-7989-684-9.
  • Federico Squarzina: Produzione e commercio dello zolfo in Sicilia nel secolo XIX (= Archivio economico dell’unificazione italiana. Ser. 2, Bd. 7, ZDB-ID 609094-1). Industria Libraria Tipografica Editrice, Torino 1963.