Ugrás a tartalomhoz

Sebesér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bystrá (okres Brezno) szócikkből átirányítva)
Sebesér (Bystrá)
Sebesér zászlaja
Sebesér zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1563
PolgármesterMarian Alberty
Irányítószám977 01
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség164 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság566 m
Terület15,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′48.833333°N 19.600000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 36′48.833333°N 19.600000°E
Sebesér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebesér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sebesér (1886-ig Bisztra, szlovákul: Bystrá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 15 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Neve a szláv bistrá (= gyors) melléknévből ered. A falu 1546 körül Felsőszabadi határában keletkezett. Első írásos említése 1563-ból származik „Wistra” alakban. 1673-ban „Bistra” néven említik. A 16.-17. században határában aranyat, ezüstöt bányásztak. Lakói a bányászat mellett, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. A 18.-19. században vaskohó működött a határában, melyben a környéken kitermelt vasércet dolgozták fel. 1828-ban 23 házában 199 lakos élt. 1848-ig a bányakamarához tartozó bányásztelepülés volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, tót falu, Zólyom vármegyében, Breznóhoz 1/2 órányira: 198 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. post. Besztercze.[2]

A 19. század második felében lakói szinte kivétel nélkül kohászok voltak, többségben a lopéri vasműben dolgoztak. Sebesér 1896-ban lett önálló község. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1960-ban Vámos községhez csatolták és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Mára egyre inkább üdülőfalu jelleget ölt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 201 lakosából 189 szlovák volt.

2011-ben 203 lakosából 182 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Borbála tiszteletére szentelt, 1816-ban épített kápolnája.
  • A község az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén fekszik. Jelentős szállás- és éttermi kapacitással, sífelvonókkal rendelkezik.
  • A határában fekvő Bisztra-völgyben található az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb turistaközpontja.
  • A községtől délnyugatra található Sebeséri-barlangot 1973-ban védett természetvédelmi objektummá nyilvánították. A Bisztra-patak által kimosott, helyenként cseppkövekkel díszített barlang hossza mintegy 1 km, ebből 1968-óta 475 m látogatható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]